Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1530 Ezek után engedjék meg, hogy szóljak a költségvetés szerkezetéről, a tervezés minőségéről. Mellár Tamás képviselő úr úgy fogalmazott, hogy mint hogyha egy céltáblára lövöldözés lett volna a költségvetés összeállításakor; hát, lőtt valahova a kormány, és aztán odarajzolta a céltáblát. Ha képviselő úr kritikát fogalmaz meg - ami teljesen természetes, azért vagyunk itt, hogy vitatkozzunk -, azért képviselő úr figyelmébe ajánlom, hogy kérem, nézze meg a többi európai uniós ország tervezését. Nézze meg azokat az országokat, ahol év végén fogadták el a költségvetést, hogy vajon a prognózisok mennyire teljesültek. Nézze meg, az IMF vagy az Európai Bizottság előrejelzését. Igen, érdemi eltérés volt az eredetileg elfogadott költségvetéshez képest, mégis ezzel együtt azt mondom, hogy a költségvetés elfogadásakor meghatározott alapvető célokat elértük. Erről szól véleményem szerint a zárszámadás. Mi volt az alapvető cél? Hogy a pandémia alatt a legtöbb munkahelyet tudjuk megőrizni. Az volt a cél, hogy a gazdaság teljesítményét legalább arra a szinte emeljük vissza, amit már egyszer 2019 végén elért, és arról szólt, hogy mindezt úgy tegyük meg, annyi költségvetési forrás felhasználásával, hogy az adósságráta csökkenjen. Én azt látom, hogy ezek az alapvető célok teljesültek. Abban önöknek igaza van, mindenkinek igaza van, hogy az eredetileg elfogadott költségvetéshez képest más kiadással, más bevétellel, más hiányszinttel tudtuk elérni ezeket az alapvető célokat, de mégis, ismétlem, a költségvetés-politikánk lényege az, hogy a reálgazdaságot segítsük. Más szóra lefordítva: a munkahelyeket védjük meg, hogy emelkedjenek a bérek. A válság ellenére 2020-ban és ’21-ben is emelkedtek a reálbérek, tehát én azt gondolom, hogy az a gazdaságpolitikai célrendszer, amit a tisztelt Országgyűlés még 2020 közepén elfogadott, igenis teljesült; véleményem szerint erről is szól az önök előtt lévő zárszámadási javaslat. Vannak-e összehasonlítható számok vagy sem? Varju László képviselő úr azt mondta, hogy nincsenek, majd, elnézést, ezt nem én, hanem Vajda Zoltán elnök úr cáfolta meg, amikor összehasonlította számos területen a 2021-es számokat a 2020-as számokkal. Képviselő úr, bocsásson meg, szinte nem tudom olyan helyen kinyitni a költségvetési törvényt (Varju László felé:), látja, találomra nyitottam ki, de kinyithatom bárhol is, ahol ne a 2020-as számokkal kezdődne az összehasonlítás. Bármelyiket odaadom képviselő úrnak, itt van előttem. (Felmutatja a dokumentumot.) És hogyha megnézi ezeknek a köteteknek a végét, akkor 2011-től nemzetközi kitekintés is van a legtöbb számra. Tehát én azt tényszerűen nem fogadom el, hogy a 2021-es zárszámadás ne hasonlítaná össze a tényszámokat a benyújtott számokkal és a 2020-as bázissal, sőt ismétlem, van, ahol távolabbi kitekintés is van. A költségvetés végrehajtása. Igen, önöknek igaza van, hogy a költségvetés végrehajtása során nemcsak az Országgyűlésnek van lehetősége módosításra - amit, megjegyzek, 2020 során az Országgyűlés megtett -, hanem a kormánynak is van hatásköre. Ez a hatáskör kettős. Normál esetekben is átcsoportosíthat a kormány a tartalékokból és a fejezetek között átcsoportosítást hajthat végre, és igen, veszélyhelyzetben, én azt gondolom, hogy célszerű volt egy nagyobb rugalmasságot biztosítani. Személyesen emlékszem arra, amikor a koronavírus megjelenésekor azonnal kellett védelmi célokra, egészségügyi eszközökre forrást átcsoportosítani. Hála istennek, megvolt az a jogi rugalmassági lehetőség, amivel ezt az átcsoportosítást végre tudtuk hajtani. És hogy pontosan mit csinált a kormányzat, hogyan hajtotta végre az Országgyűlés által elfogadott költségvetést, arról szól a zárszámadás. Minden egyes átcsoportosítás megjelenik a költségvetésben; minden egyesforint felhasználása megjelenik a költségvetésben. És hogy ez helyesen, pontosan jelenik-e meg, arról pedig Windisch László elnök úr számolt be az imént az expozéjában. Ami a felülről nyitást illeti. Egyetértek Windisch elnök úrral, a felülről nyitásnak lehetnek veszélyei, lehetőséget adhat túl laza költségvetési politikára, és lehetnek előnyei. Hogyha megnézik az önök előtt lévő zárszámadást, az azt mutatja, hogy a gazdaság újraindítása, a gazdaság védelme, a munkahelyek megőrzése érdekében került sor jelentős mértékben előirányzat felülről nyitására, bőven 3000 milliárd forint fölött volt az a kiadás, amit a Gazdaság-újraindítási Alapból teljesítettünk; és igen, védekezésre is sajnos az újabb és újabb hullámok miatt több pénzt kellett elköltsünk, mint amivel eredetileg számoltunk. Ami az egyes kiadási területeket illeti, az oktatás, az egészségügy mindig szóba kerül. Magam is mindig azt mondom, hogy minden egyes területre természetesen lehetne még több pénzt elkölteni, van helye a pénznek, mégis, a zárszámadás tényszerűen azt mutatja be, hogy az önök által említett összes területen a legfontosabb kiadások növekedtek. Az egészségügynél alapellátásról volt szó, és én itt vitatkozom Vajda Zoltán képviselő úrral - a zárszámadás a múltról szól, az önök által a mai nap megtárgyalandó egészségügyitörvény-javaslat pedig a jövőről szól, az átalakításról szól. Én nem látok ellentmondást a két törvény között. A zárszámadás arról szól, hogy az alapellátás fontosságát hangsúlyozandó, közel százmilliárd forintos béremelési forrás kerül kifizetésre, és a délután megtárgyalandó törvényjavaslat pedig arról szól, hogy milyen szerkezetben lehet legjobban ellátni az alapellátást annak érdekében, hogy az ön által is említett és általam is fontosnak tartott kapuőri funkciót az alapellátás betöltse. Ezenkívül a zárszámadás arról is szól, hogy a fekvő- és járóbeteg-ellátásban 200 milliárd forintot tett ki a béremelések összege, és igen, szól arról, hogy közegészségügyi célokra kevesebbet költöttünk 2021-ben, mint ’20-ban, de ez alapvetően azért volt, mert 2020-ban volt a legnagyobb összegű a védekezéshez szükséges eszközök beszerzése.
