Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:

1529 ellátni a feladataikat. Ezek az intézmények továbbra sem tudták megfelelő színvonalon és mértékben ellátni a feladataikat az anyagi szűkösség és a szakemberhiány miatt. Összefoglalva azt tudom mondani, hogy a zárszámadási törvény a jelen helyzetben tökéletesen mutatja meg, hogy milyen minőségű és milyen irányba mutat a Fidesz gazdaságpolitikája, és ami még szomorúbb, hogy tökéletesen megmutatja, milyen irányba mutat a Fidesz társadalompolitikája. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most a kormány részéről Banai Péter Benő államtitkár úrnak adok szót. Parancsoljon, államtitkár úr! BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Teljesen természetes, hogy a kormányzati gazdaságpolitikát a kormányt támogató frakciók padsoraiból, illetve az ellenzék padsoraiból másképp értékeljük. Most is azt gondolom, hogy a kormányzati gazdaságpolitika egyik fő elemének, a költségvetés-politikának a 2021-es végrehajtása kapcsán különböző értékítéletek hangzottak el. A személyes véleményem szerint itt voltak olyan erőteljes véleménynyilvánítások, amelyeket érdemes átgondolni: elszegényedésről szólt a költségvetés, elhibázott gazdaságpolitika, a kormány nem kezelte a válságot, nem foglalkozott az ország sorsával. Ezek erős megállapítások, és teljesen természetes, hogy máshogy látjuk a helyzetet, de azt gondolom, talán megengedik, hogy ezt elmondjam, hogy nemcsak az Országgyűlés értékeli a költségvetés végrehajtását, nemcsak az Állami Számvevőszék értékeli, hanem a 2021-es év után 2022 tavaszán a választópolgárok is döntöttek arról, hogyan értékelik a kormányzat gazdaságpolitikáját, hogyan értékelik azt, amit a kormányzat csinált. Tehát azt gondolom, a személyes véleményem az, hogy a baloldali padsorokból elhangzott értékítéletek nem találkoznak a választók többségének értékítéletével. Ami a tartalmi ügyeket illeti, engedjék meg, hogy talán a 2021-es gazdaságpolitika, költségvetés-politika egyik fő kérdéséről, a növekedésről és az azt támogató költségvetés-politikáról szóljak. Olyan mondatok hangzottak el, hogy értelmetlen gazdasági túlfűtés volt, ezt Varju László képviselő úr mondta. Mellár Tamás képviselő úr prociklikus növekedést említett. Az is elhangzott, hogy ez az erőltetett gazdasági növekedés, ez a költségvetéspolitika eredményezte az infláció növekedését. Engedjék meg, hogy elmondjam közgazdasági alapösszefüggések tekintetében - és remélem, hogy Mellár professzor úr ebben megerősít -, hogy a gazdasági növekedés túlzott erőltetése akkor eredményez inflációt, ha a potenciális növekedés feletti teljesítményt kíván elérni egy adott ország. (Varju László: Ez történt!) Tehát ha nincsenek elegendő kapacitások (Arató Gergely: Pontosan ez történt!), és még mindig az állam újabb és újabb megrendeléseket akar finanszírozni, ezzel az árakat hajtja felfelé. Van-e elég kapacitás a magyar gazdaságban vagy sem? (Arató Gergely: Nincs.) Képviselő úr, a 2019. év végi gazdasági teljesítményi szintet mikor érte el Magyarország? 2021 közepén. Azt a szintet értük el 2021 közepén, amit már 2019-ben elértünk. Van-e a munkaerőpiac szempontjából kapacitás vagy sem? Mi volt a legalacsonyabb munkanélküliségi mérték? 3,1. (13.00) 2021 végén 3,7 százalék volt a munkanélküliségi érték. Ez az egyik dolog, amit fontosnak tartok elmondani. A költségvetési politika pedig az inflációt alapvetően úgy befolyásolja, hogyha egyik évről a másikra a költségvetési kereslet, ergo a hiány növekszik. És azért azt szeretném rögzíteni, hogy 2020-ról 2021-re a költségvetési hiány csökkent, vagyis a költségvetés aggregált kereslete - elnézést kérek, hogy ilyen szakkifejezéseket mondok - 2020-ról ’21-re csökkent, és ez tovább csökkent 2021-ről ’22-re. Abban önöknek igaza van, hogy az infláció a tervezett szintet meghaladta, és látjuk, hogy most milyen infláció van, de nézzük meg az okait; nézzük meg, hogy az infláció hónapról hónapra hogyan változott. Itt van előttem egy statisztika, sajnos nem tudom bemutatni önöknek, de hogy ha megnézik az Eurostat honlapját, akkor látják, hogy 2021 végén indult el az infláció növekedése, és 2022-ben, az orosz-ukrán háború kitörése után gyorsult fel. Ez nem magyar specialitás! Én mindenkinek ajánlom a figyelmébe, hogy nézze meg egész Európában, hogy milyen az inflációs görbe. Azokban az országokban, ahol rendkívül alacsony volt a költségvetési hiány, sőt van olyan uniós ország, ahol többletben volt a költségvetés, ott is növekedett az infláció. Miért? Mert alapvetően nem a költségvetés-politika fűtötte az inflációt, hanem külső dolgok, az energiaárak növekedése. Egyébként ezt Vajda Zoltán képviselő úr is elmondta, hiszen idézte, hogy a Robin Hood-adóból és a bányajáradékból több folyt be. Miért? Mert növekedtek az energiaárak és az ehhez kapcsolódó bevételek. Mellár Tamás professzor úr is elmondta, hogy a folyó fizetési mérleg romlott. Miért? Magyarország energiaimportra szorul, ami a folyó fizetési mérlegben egy masszív tétel, és ez egy komoly ügy. Abban, hogy ezzel foglalkozni kell, egyetértek képviselő úrral. Nézzük meg az idei folyó fizetési mérleget: sajnos az energiaimport miatt a folyó fizetési mérleg 2022-ben ’21-hez képest rosszabb lesz. De ismétlem, én azt gondolom, hogy a 2021-es költségvetés végrehajtását alapvetően - a kedvezőbb gazdasági növekedés szempontjából - pozitívan kell értékelni. Értékelni kell azt, hogy míg számos európai uniós országban 2021 végén alacsonyabb volt a gazdaság teljesítménye, mint 2019-ben, mi ezt a ’19. év végi szintet már elértük ’21 félévekor. És igen, a kedvezőbb gazdasági növekedésnek köszönhető az, hogy a költségvetésben több bevétel lesz.