Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1528 elmaradt a 2020-as 5,9 százaléktól. Az, hogy egyébként már a járvány kitörése után tervezett és elfogadott költségvetés mennyire nem volt felkészülve a pandémiára, jól jelzi, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ költségvetését sikerült betervezni 22 milliárd forinttal. Ez az év végére 241 milliárd forint lett, tehát alig a tizedét sikerült eredetileg betervezni ennek a költségvetési sornak. (12.50) A központi költségvetés a koronavírus-járvány elleni védekezés kiadásai mellett jelentős forrásokat biztosított többek között az „Egészséges Budapest” program keretében megvalósuló fejlesztésekre, az egészségügyi intézmények gazdálkodására és a népegészségügyi célú feladatokra, illetve az Országos Mentőszolgálat fejlesztésére, miközben egyáltalán nem csökkentették a kórházi adósságokat, a szakellátások nem működtek megfelelően, amit az is alátámaszt, hogy a most benyújtott egészségügyi törvényben már hozzá is kell nyúlni. Az LMP a 2021-es költségvetésben ajánlást tett egy országos ifjúsági pszichiátriai intézet létrehozására, amely nem valósult meg. Intézménybővítés történt a gyermekpszichiátrián, de a fiatalabb felnőttek, tinédzserek számára immáron több mint 60 éve nincs lehetőség differenciált intézményi ellátásra. A koronavírus-járvány alatt érthető módon megsokszorozódott a gyermekpszichiátriai esetek száma, hatalmas várólisták alakultak ki, az öngyilkosság a 15-24 évesek korcsoportjában második a vezető halálok között. A szuicid viselkedés rizikóját növelő betegségek közül a leggyakoribbak a gyermek- és serdülőkorban a hangulatzavarok, a viselkedészavar és a károsszer-használat. Különösen fontos a gyermekpszichiátriai betegek korai szűrése, felismerése, terápiája, hiszen a felnőttkori pszichiátriai betegségek közel 70 százaléka gyermekkorban kezdődik el, vagy már akkor is mutat tüneteket. A hatékony gyermekpszichiátriai ellátás a felnőttkori pszichiátriai betegségek kialakulásának legjobb prevenciója lehetne, erre irányuló lépések azonban csupán minimálisan valósultak meg 2021-ben. A háziorvosok praxisközösségekbe kényszerültek, ettől függően kapták a béremelést. Amivel nem számoltak, az továbbra is az, hogy az orvosok átlagéletkora rendkívül magas, és nem sikerült továbbra sem betölteni a 2021-ben több mint 650 üres praxist. Az oktatással kapcsolatos kiadások jelentősen meghaladták a tervezetteket, 2290 milliárd forint helyett 2890 milliárd forint ment el erre a célra, ennek ellenére GDP-arányosan csökkent az oktatásra fordított összeg, amely a minimális napi működésre sem elég. A pluszkiadás viszont nem a közoktatásban jelentkezett, a középfokú oktatásra még kevesebb is jutott a tervezettnél, hanem a felsőoktatásban, ahol a 2021-ben még zajló modellváltás, vagyis az egyetemek alapítványokba való kiszervezése és állami vagyonelemekkel való felpumpálása történt meg. Az állami egyetemek magánosítását semmilyen érdemi előkészítés nem előzte meg, nem készült megalapozó számítás arra vonatkozóan, hogy a magánosított, de továbbra is állami donációval működő intézmények valóban stabilan működnek-e majd. Semmi sem garantálja azt, hogy az egyetemi vagyon megmarad, az abból befolyó összeg valóban az oktatás fejlesztésére fordítódik-e, és nem abból történik-e majd a napi finanszírozás. Az államiból magánalapítványokba való átmenet átláthatatlan, nem szakmai, hanem politikai célú folyamat. Elég megnézni az egyetemi kuratóriumok összetételét, ahol kormánypárti politikusok sora kapott kifizetőhelyet. Az oktatási tevékenységek és a szolgáltatások funkciócsoportokon belül az iskolai előkészítés és az alapfokú oktatás, valamint a középfokú oktatás együttes kiadása az előző évekhez képest 330,7 milliárd forintról 344,8 milliárd forintra növekedett, a forrásnövekedést döntően az egyházi, nemzetiségi, önkormányzati és magánfenntartású köznevelési intézmények feladatainak támogatására szolgáló előirányzatokon jelent meg. A magyar közoktatási rendszer azért van válságban, mert az állam képtelen volt ellátni a közfeladatát; se nem költséghatékony, se nem megfelelően finanszírozott. A hazai közoktatás nem ad választ a jelen kihívásaira, ahogy nem ad jövőképet sem a közoktatásba belépők részére. A diákok jelentős része azért szenved hátrányt, mert a részükre nem egyformán biztosított a jó minőségű oktatáshoz szükséges feltételrendszer, a pedagógusok hátrányt szenvednek, mert a mindennapi megélhetésük nem biztosított. Az a jó iskola, amely kiegyensúlyozottan, magas szinten mérhető tanulási eredményeket biztosít a tanulói részére, és ahol a tanulók teljesítménye a saját korábbi teljesítményükhöz képest javul. Ez vezet el oda is, hogy csökkentsük a magyar gazdaság krónikus munkaerőhiányát, ami elsősorban azért van, mert akik munkát keresnek megfelelő szaktudás híján, rengetegen csak nagyon primitív munkafolyamatokat képesek ellátni. A Fidesz-kormány által létrehozott szakképzési rendszer súlyos kulcsproblémákkal néz szembe. A kihívásokat fokozza, hogy a nemzetközi összehasonlítás alapján Magyarországon az európai átlagnál kevesebben vesznek részt szakmai képzésben, ennél is súlyosabb kihívás a szakmai képzésben a 12 százalékos lemorzsolódási arány. A közoktatásból a források kivonása, ami nemcsak az épületek és az eszközök gyorsabb amortizációját vonta maga után az elmúlt 12 évben, hanem a humán erőforrás drasztikus csökkenését is, nem tartható fenn tovább. A pandémia alatt jelentősen növekedett az SNI-vel küszködő gyermekek száma. Azoknak az intézményeknek, amelyek felvállalták a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő diákok integrált nevelését, feltétlen extra anyagi támogatásra lett volna szükségük a megfelelő infrastruktúra kialakítása, a hátrány kompenzálását szolgáló fejlesztések, az integrációs programok megvalósítása, illetve a pedagógusok, gyógypedagógusok, pszichológusok és egyéb szakemberek foglalkoztatása céljából, hogy minőségben tudják ezek az intézmények