Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

1514 Vezérszónoki felszólalásom legvégén egy értékelést szeretnék még akkor adni, ez az utolsó gondolatom. Mint mondtam, öt témáról beszélnék, eljutottam az ötödikhez, egy összértékelést szeretnék adni erről a tervezetről. A 2021. évi költségvetés az ékes bizonyítéka annak, hogy a 2019-es önkormányzati választásokat követően a kormány mindent megtett, hogy éles különbséget tegyen a kormánypárti és az ellenzéki települések támogatása között. Előbbiek működési, beruházási, fejlesztési támogatásokat kaptak, utóbbiak szinte semmit. Sőt, még a gépjárműadóból származó bevételt is elvonták tőlük, amiből semmilyen kárpótlást nem láttak. Kormánypropagandára, presztízsberuházásokra, kínai hitelből megvalósuló értelmetlen Budapest-Belgrád vasútvonalra, Liget-projektre nem sajnálták a közpénzt. Mindezt a Covid-járvány utáni gazdasági nehézségek évében, ahelyett, hogy a munkájukat elvesztőket támogatták volna az álláskeresési támogatás meghosszabbításával, vagy a kkv-szektort az újraindítás költségeinek átvállalásával. Ennek elmaradása miatt nyilván az energiaválságtól sem elvonatkoztatható az, hogy soha nem volt olyan kevés üzlet, bolt, vendéglátóhely nyitva Magyarországon, mint napjainkban. Akit a Covid-járvány és az elmaradó állami támogatások hiánya még nem csinált ki, azt a kormány által elszabadított rezsiárak végképp a padlóra küldték. Ugyanakkor hiába szedett be a költségvetés a lehetőségekhez képest egyre több adót a magyar lakosságtól és vállalkozásoktól, az oktatás, a szociális szféra nem csupán alulfinanszírozott, de lassan a mindennapi működés is egyre nehezebben fenntartható ilyen szűkös forrásból, miközben az orvosibér-emelés sem jelentett nagyságrendbeli forrásbővülést az egészségügyben, csak a 2018-as értéket sikerült utolérni. Mindezekre való tekintettel, amit elmondtam, frakcióm a 2021. évre vonatkozó zárszámadás elfogadását nem fogja támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a DK, a Párbeszéd, a Momentum és a Jobbik soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Folytatjuk munkánkat. A Momentum képviselőcsoportjának vezérszónoka Tóth Endre képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó. TÓTH ENDRE, a Momentum képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A 2021-es év költségvetéséről egy dolog magabiztosan állítható: az, hogy ez egy választási költségvetés volt már, hiszen a kormány már ebben az évben elkezdte a választási osztogatást, aminek most, a választás utáni évben isszuk meg a levét. Jól mutatja ezt az, hogy az államháztartás pénzforgalmi hiánya az eredetileg tervezett 2,8-szorosa, 1689 milliárd helyett 4721 milliárd forint lett, vagyis a deficit elérte a GDP 7,1 százalékát, ami az eurócsatlakozáshoz elvárt 3 százalékos maastrichti kritérium több mint duplája. Azt tudom, hogy önöknek nem terve igazából a közeli jövőben, sem a távoli jövőben az euró bevezetése, de azért ennek a választási osztogatásnak súlyos ára van, mégpedig ez az ára az elszabaduló drágulásban és a forint súlyos értékvesztésében manifesztálódik. Az infláció ugyanis közel másfélszerese lett 2021-ben a tervezett értéknek, meghaladta az 5 százalékot, és európai összevetésben a harmonizált fogyasztói ár indexének éves árváltozása hazánkban volt a második legmagasabb az egész kontinensen. Önök már akkor is Európa-rekorder inflációt hoztak össze, amikor háborúról még szó sem volt, nemhogy szankciókról. Ezért is komplett hazugság a jelenlegi propagandakampány, hiszen nem azért kerül most sok termék közel kétszeresébe a boltokban, mert Európa nem hagyja Oroszországot büntetlenül civileket gyilkolászni és nőket erőszakolni, hanem azért, mert önök már 2021-ben elengedték a gyeplőt, és hagyták, hogy elinduljon ez a lavina, amit most már képtelenek megállítani. A mostani drágulás ugyanis az önök elhibázott gazdaságpolitikájának a következménye. Legyünk őszinték, kedves kormánypárti képviselőtársaim, önök a választási győzelem érdekében beáldozták a költségvetés stabilitását, elégették a magyar emberek megtakarításait, és sok százezer honfitársunkat létfenntartási gondok közé lökték az Európa-rekorder élelmiszerár-drágulás megalapozásával. (11.20) Hasonlatosak ilyen szempontból ahhoz a felelőtlen szülőhöz, aki úgy akar népszerű lenni, hogy a fizetésnap után ajándékokat vesz a gyermekének, nagy bulikat tart, a kocsmában mindenki az ő vendége lesz, majd mikor elfogy a pénz a hónap közepén, akkor már nincs mit az asztalra tenni, a számlákat nem tudja fizetni, és a hónap végén pedig a szomszédhoz kell átugrani, egypár ezresért kuncsorogni, hogy ne haljon éhen a gyerek. És persze, ne feledjük azt sem, hogy a Magyar Nemzeti Bank is felelős ebben a drágulási folyamatban, hiszen Matolcsy György évtizedes regnálása alatt hozzászokhattunk, hogy nem igazán hatja meg a magyar emberek megtakarításainak elértéktelenedése, és ezt 2021-ben is megmutatta nekünk. Valószínűleg egyedül talán a kedves fia megtakarítása jelent számára érdekesebb dolgot. Önök pedig ezután, az ilyen nemzeti banki tevékenység után és az ilyen, jelen évben is tapasztalható totális jegybanki csőd után képesek egy fizetésemelést megszavazni a jegybank elnökének, legalábbis beterjeszteni, és azt gondolom, ez teljesen elfogadhatatlan és a teljesítményalapú jutalmazás és bérezés megcsúfolása. Közgazdasági alaptétel, hogy a kormányzati szerveknek a fiskális és monetáris politikával a gazdaság stabilitását kell megőrizniük. Ha válság van, akkor megpróbálják felpörgetni a gazdaságot, ha viszont beindul a növekedés, akkor hűteni kell a folyamatokat, nehogy túlpörögjön a gazdaság és elszálljon az infláció.