Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1510 fegyverek és járművek az ISIS-től, az Iszlám Államtól kerültek elő, ami magyar katonai képességeket a Gyurcsány-kormány odaadott, leépítették a honvédséget, és sajnos... (Vajda Zoltán: Ez melyik részben van?!) Ő is szót ejtett a honvédelemről, tisztelt képviselő úr, muszáj reagálnom. A Gyurcsány-kormány leépítette a honvédséget és megszüntette a képességeket - ez egy történelmi bűn, amit Vadai Ágnessel az élen elkövettek Gyurcsány Ferencék. A képviselő úr megint támadta a határon túli támogatásokat, az egyházi támogatásokat. Ezt már megszoktuk a Demokratikus Koalíciótól, erre most nem reagálnék, ez csak a szokásos mantra, amit a DK-tól időnként hallhatunk. A határon túli magyar közösségeket és a magyarországi egyházi közösségeket támadják. A hiányról beszéltem. Arról, hogy az önök idejében 192, többségében nyereséges állami cég került eladásra, kalapács alá, olyan nyereséges vállalatokat, mint a MÁV Cargo vagy éppen a Budapest Airport vagy éppen a MOL-pakett, olyan dolgokat adtak el, közműveket. Gondoljunk bele, hogy mi lenne a mostani energiaválsággal terhelt időben, ha német kézben lenne a gáztározóink nagy része - vajon a gáztározóból ki kapná azt a benne lévő gázt, hogyha az nem nemzeti tulajdonban van, hanem külföldi tulajdonban? Önök még meg is támadták azt a döntést, amellyel a kormány úgy döntött, hogy visszavásárolja ezt a nemzetstratégiailag és nemzetbiztonságilag is fontos ágazatot. Ugyanez igaz a közműszolgáltatásokra. (10.50) Mindezek fényében azt szeretném csak elmondani, hogy amit Varju László itt elmondott a 2021-es zárszámadásról, az nemes egyszerűséggel nem találkozik a valósággal, ténybeli és számbeli alapja nincs. Nem nekem kell cáfolnom Varju képviselő urat, mert ezt a valóság megteszi: 7,1 százalékos gazdasági növekedés, 4 százalék alatti munkanélküliség, 4,7 millió foglalkoztatotti létszám. Azt gondolom, hogy a magyar vállalkozások és a magyar valóság cáfolt rá Varju Lászlóra, így nekem már nem kell. Mi támogatjuk a zárszámadást. Köszönjük az ÁSZ munkáját. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vajda Zoltán képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának, aki szintén a pulpitusról kívánja a beszédét elmondani. Öné a szó, képviselő úr. VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves ÁSZ-elnök úr és kedves Kollégák! A 2021. évi központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vezérszónoklatában a felszólalásomat öt téma köré szeretném csoportosítani. Először is elmondom önöknek a tartalomjegyzékemet, hogy mi az az öt téma vagy gondolat, amit szeretnék önökkel megosztani. Először szeretnék adni egy értékelést, hogy én hogy látom a 2021. évi költségvetés szerkezetét. Aztán arról fogok beszélni, hogy szerintem mik voltak az érdekes kiadások, és hogyan alakultak. Ez lesz a második gondolatom. A harmadik gondolatom az adóbevételek alakulásáról szól, erről is fogok adni egy értékelést. Negyedikként egy kis kitérőt fogok tenni, mert szeretnék arról beszélni, hogy az egészségügyet érintő résznél mit látunk a zárszámadásban, különösen azért, mert a mai nap tárgyalja az Országgyűlés az egészségügyi változtatásokról szóló javaslatokat. Én egy hosszabb kitérőt fogok tenni ennek kapcsán. Nézzük meg, hogy két törvény, amelyeket egy napon tárgyal az Országgyűlés, vajon miképpen viszonyul egymáshoz. Végül pedig ötödik gondolatként egy összértékelést fogok adni, és egy szavazási magatartást is fogok önöknek mondani, hogy a mi frakciónk hogyan fog szavazni, de ezt az értékelés utánra tartogatom. Először is beszéljünk a 2021. évi költségvetés szerkezetéről, amely az alábbiak szerint alakult. Én végignéztem nagyjából funkciók szerint, és nézzük meg, hogy funkciónként százalékosan hogyan alakultak. Az első, amit néznék: az államháztartási szerepvállaláson belül az állami működési funkciók kiadásainak az aránya 19,8 százalékot tett ki, ami pontosan annyi, mint 2020-ban volt. Vagyis az állam semmit nem kívánt spórolni a saját működésén. Ezen funkciócsoporton belül összességében az általános közösségi szolgáltatások aránya az előző évivel azonosan éppen 13 százalékban teljesült, ezen belül pedig a két legnagyobb területet érintően a pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások részaránya 5,6-ról 4,9 százalékra csökkent, míg a törvényhozói és végrehajtó szervek kiadásainak aránya változatlan maradt, 3,6 százalék. A második funkció, amit megnéztem, a jóléti funkciók. Az oktatás, az egészségügy és a társadalombiztosítás tartozik ide. 2020-ban az államháztartás kiadásainak 54,1 százalékát fordították erre. Ez 2021-ben icipicit, alig észrevehetően, de növekedett, mégpedig 54,6 százalékra. Az államháztartáson belül az oktatási tevékenységre és szolgáltatásokra fordított összegek a kiadások 10,9 százalékát tették ki. Ez 2010-ben 10,8 százalék, 2020-ban pedig 10,3 százalék volt. Tehát az oktatásra fordított források aránya tartósan alacsony maradt, érdemben nem költöttek többet erre a területre. Nézzük az egészségügyet, most csak röviden, aztán majd hosszabban ki fogok rá térni, mint az előbb említettem. Az egészségügyben az ellátások biztosítására, valamint az intézmények működésére szolgáló államháztartási kiadások hosszú évek után a Covid-járvány és az orvosi béremelés hatására tavaly nőttek. 2020-ban 11,7 százalékos arányt képviselt a 2019. évi 9,1 százalék után. 2021-ben azonban érdekes módon megint csökkenés
