Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

1511 olvasható, hiszen arányaiban megint mindössze 11 százalékot fordított a költségvetés - hogy is mondjam csak? - erre az ezer sebből vérző területre. A következő funkció a társadalombiztosításra és jóléti funkciókra fordított összegek. Ezek a kiadásoknak mindössze 26,7 százalékát tették ki, ami enyhe javulás a 2020. évi értékről, mert akkor 24,8 százalékot fordított a büdzsé erre a célra; igaz, 2018-ban még ennél is többet, 28,5 százalékot. Tehát a funkciócsoporton belül a legnagyobb részarányt a nyugellátásokra fordították, ez az összeg 17,3 százalékot jelentett, mely javulást jelentett a 2020-as 15,7 százalékról. Ugyanakkor szerintem érdekesnek mondható, hogy a módosított ’21-es büdzsé eredetileg még ennél is többet, majd’ 21 százalékot akart fordítani nyugellátásra, ami szignifikáns eltérés a végül kifizetett összeghez képest. Nézzünk még két funkciót, a gazdasági funkciókat: ezek összességében a kiadások 19,3 százalékát jelentették a 2020-as 20,3 százalék után, mely a korábbi évek tendenciáiba illeszkedve 20 százalékos részarány körül mozog. Végül nézzük meg az államadósság kezelésével kapcsolatos kiadásokat! Ezek az összes kiadás 6,1 százalékát tették ki, ami rosszabb a 2019-es tényadatnál, mely 5,3 százalékot jelentett, és a 2020-asnál is rosszabb, mert az pedig 5,5 százalék volt erre a célra. Itt tehát egy évek óta romló tendenciáról van szó, és 2022 sem tartogat túl sok jót az adósságszolgálat számára. Ennyit szerettem volna mondani a bevételek alakulásáról, és most hadd mondjak néhány szót - néhány bajuszszerű kiemelést - az egyes kiadások alakulásáról. Kiemelnék néhány szerintem érdekes tételt. Ebből a törvényjavaslatból jól látható módon kitűnik, hogy 2021-ben a költségvetés folytatta a korábbi években megszokott, átláthatatlan gyakorlatot. Ne felejtsük el, hogy több mint száz kormányhatározattal módosították a pénzköltést, amelynek hála a magyar büdzsé évek óta az egyik legeslegrosszabb minősítést kapja az európai uniós tagországok költségvetéseit összehasonlító szervezetek részéről. Jól látható, hogy továbbra is zajlott egyes – hát, hogy mondjam udvariasan? - erősen megkérdőjelezhető programok vagy projektek nyakló nélküli finanszírozása. Kiemelnék hat ilyen projektet, amiket a „megkérdőjelezhető” jelzővel lehetne illetni. A Paks II.-projektre 57,5 milliárd forintot, a Liget Budapestprojektre 60 milliárd forintot, kormányzati propagandára több mint 54 milliárd forintot, a kormánypárti közmédiának csúfolt, valójában propagandamédiára több mint 97 milliárd forintot, a Budapest-Belgrád soha meg nem térülő vasútvonalra 70 milliárd forintot, a kormánypárti oligarchák beruházásait finanszírozó Eximbank Zrt.-re pedig 26 milliárd forintot költöttek. Harmadik gondolatként kiemelném az adóbevételek alakulását. A vártnál sokkal nagyobb bevételhez jutott a központi költségvetés 2021-ben az áfa, az általános forgalmi adó és az szja, a személyi jövedelemadó révén. Ez a két adónem összesen több mint 580 milliárd forinttal javította a büdzsé helyzetét. Nézzük meg százalékosan is: 7,6 százalékkal több folyt be áfából 2021-ben. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az áfabevételek 382 milliárd forinttal, az szja-bevételek pedig 205 milliárd forinttal haladták meg az előzetesen vártat, mert hiszen áfából összesen 5397 milliárd, szja-ból pedig 2888 milliárd forint folyt be az államkasszába. A költségvetési törvényben a közvetlen működési és felhalmozási bevételeket 11 633 milliárd forintra tervezték, ezzel szemben a ténylegesen befolyt összeg 12 686 milliárd forint lett. Úgy látom, hogy ennek több oka is van. Egyrészt a gazdasági növekedés jóval meghaladta a büdzsé tervezésénél használt 4,8 százalékos mértéket, mert a gazdasági bővülés tavaly végül is 7,1 százalék lett. Emellett pedig látni kell, hogy a költségvetés tervezésekor a Pénzügyminisztérium 3 százalékos inflációval számolt, ami már a 2021-es év végére elérte az 5,1 százalékot. Ezeket a jelentős költségvetési tételt jelentő adónemeket megvizsgálva láthatjuk, hogy a szochóból, a szociális hozzájárulási adóból származó bevételek ugyancsak elmaradnak a várttól, mégpedig 3,5 százalékkal, ami összességében 84,6 milliárd forintos mínuszt jelent a költségvetésnek. Az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapnak, illetve a Nyugdíjbiztosítási Alapnak együtt így a szochóból 2362 milliárd forint bevétele származott. Ezt némileg ellensúlyozza, hogy társadalombiztosítási járulékból viszont a vártnál több folyt be, összesen 2884 milliárd forint tb-járulék érkezett, és ez 2,5 százalékkal, 69 milliárd forinttal több, mint amire előzetesen számítottak. (11.00) Néznék egy következő adónemet, a jövedéki adókat. Jövedéki adóból 1234 milliárd forint folyt be, ez közel 20 milliárd forinttal, 1,6 százalékkal maradt el a várttól. A társasági adónál sincsen semmi meglepő, a tervezett 536 milliárd forintnál több, 558 milliárd forint folyt be, ez 3,6 százalékos pluszt jelent. Kiugróan jól teljesített az energiaszolgáltatók jövedelemadója, amit Robin Hood-adóként szoktak becézni talán vagy csúfolni, nem is tudom, melyik a jó kifejezés. A várt 61 milliárd forint helyett 77 milliárd forintot fizettek be ilyen jogcímen, ami 27,5 százalékkal több, mint a terveik szerint. Bányajáradékból ugyancsak nagy többletbevétele volt az államnak, a befolyt 60 milliárd forint 37 százalékkal haladja meg az előzetes tervek alapján várt bevételt. Nos, kisvállalati adó: a kisvállalati adóból származó 111 milliárd forint is 14 százalékkal több, mint ami az eredeti költségvetési törvényben a bevételi előirányzat volt. Rosszul tervezték meg a játékadó-bevételt is, mert az ebből befolyt 28,5 milliárd forint 6 milliárddal, 17,5 százalékkal maradt el attól, mint amit önök terveztek. És még mondanék egyet, mondjuk, a pénzügyi tranzakciós illetékből származó költségvetési bevételekből viszont 233,1 milliárd forint folyt be, ami 6,5 százalékkal több, mint amit előzetesen számítottak.