Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! (Az ülésteremből éppen kifelé tartó Vajda Zoltánnak:) Vajda képviselő úrnak jelezném - csak egy pillanat! -, ha majd engem megszól, hogy 2008...
1507 összevetésben. Az év egészét tekintve a folyó fizetési mérleg hiánya GDP-arányosan 4,2 százalék, míg a külfölddel szembeni finanszírozási képesség hiánya 1,6 százalék volt. Itt jegyezném meg, hogy Varju képviselő úr hosszan beszélt a különböző előirányzatok hiányairól. Egy világjárvánnyal és gazdasági válsággal terhelt évről beszélünk, amikor 4,2 százalék volt a GDP-arányos hiány. Itt emlékezhetünk arra, hogy 2006-ban, a pénzügyi bőség éveiben 9,2 százalék volt az államháztartási hiány Gyurcsány Ferenc kormányában. Abban az évben az egész világon csak a háború sújtotta Libanonban volt ennél nagyobb az államháztartási hiány, mint Magyarországon. Így kell értelmezni a képviselő úr szavait: amikor ő magas hiányról beszél, akkor természetesen 2006-ra és az általuk elhibázott gazdasági és költségvetési politikára gondol, hiszen 9,2 százalék volt, amikor egy válsággal egyáltalán nem, sem háborúval, sem járvánnyal, sem szankciós inflációval nem terhelt évről beszélünk, tisztelt képviselőtársaim. Ez az 5 százalék alatti költségvetési hiány - amely a kormány gazdaságpolitikájának és fegyelmezett költségvetési politikájának köszönhetően 5 százalék alatti - egy járvány elleni védekezéssel és gazdaságújraindítási nehézségekkel és globális újranyitási és globális ellátási problémákkal terhelt időszakban kifejezetten kedvezőnek és felelősségteljesnek ítélhető. A magyar költségvetési hiány akkor sem szállt el, amikor rendkívül sok többletkiadása keletkezett a magyar államnak a védőfelszerelések és a vakcinák beszerzése, valamint a gazdaságvédelmi csomagok finanszírozása miatt. Most tennék egy kitérőt, és reagálnék Varju képviselő úrra, aki nehezményezte, hogy a 2021-es évben kevesebb volt a tartalék az Országvédelmi Alapban és a rendkívüli alapban. Tisztelt Képviselő Úr! 2019-ben, amikor itt vitatkoztunk a 2020-as költségvetésről, akkor önök - különböző módosító javaslatokkal - az utolsó fillérig elköltötték volna az Országvédelmi Alapot és a rendkívüli tartalékot. Mihez nyúltunk volna 2020 márciusában, amikor egy kiélezett világgazdasági versenyben védőfelszerelésekért, maszkokért, gumikesztyűkért és lélegeztetőgépekért folyt a verseny? Volt egy olyan biztonság, volt egy olyan alap, amelyet önök felelőtlenül elköltöttek volna, tisztelt képviselő úr. Meg kell nézni az önök által benyújtott módosító javaslatokat. Mi ellenálltunk annak, hogy egyetértsünk ebben önökkel, és szerintem jól tettük, mert azonnal hozzáférhetően rendelkezésre állt az az összeg, amiből meg tudtuk szervezni a védekezés első ütemét, és be tudtuk szerezni a létfontosságú és sokszor életeket mentő védőfelszereléseket. A magyar költségvetési hiány tehát nem szállt el. Ez csupán azért érdekes, ahogy mondtam, mert 2006-2007-ben, amikor világgazdasági konjunktúra és óriási pénzbőség volt, akkor a Gyurcsány-kormányoknak mindig 5 százalék feletti államadósság-hiányt sikerült összehoznia. A minden korábbi rekordot megdöntő, 7,1 százalékos GDP-növekedés és a felelősségteljes, féken tartott, bőven 5 százalék alatti költségvetési hiány mellett a 2021-es évet és a gazdaság-újraindítás sikerét leginkább az mutatja, hogy 2021 végére újabb csúcsra emelkedett a foglalkoztatottak száma, és ezzel együtt a munkanélküliségi ráta pedig ismét 4 százalék alá csökkent. Varju képviselő úr beszélt az álláskeresési járadék összegéről és hogy ez mennyi ideig jár az álláskeresőknek, és mondott egy hipotézist, hogy szerinte mennyi ideig tart állást találni. Képviselő úr, az önök idejében hosszabb ideig járt az akkor munkanélküli-segélynek nevezett álláskeresési járadék; sokkal hosszabb ideig járt, mégis 12 százalék volt a munkanélküliség. 12 százalékos munkanélküliséggel vettük át a kormányzást 2010-ben, tisztelt képviselő úr; rengeteg embert ítéltek megalázó segélyre és hagytak az út szélén. Ezzel szemben most Európa egyik legjobb munkanélküliségi adata van Magyarországon, és közelítünk a teljes foglalkoztatottság felé; egymillióval több munkahelyet teremtettünk az elmúlt tíz évben. Azt gondolom, képviselő úr, hogy ezek olyan sikerek, közös eredmények, a magyar gazdaság, a magyar munkáltatók, a munkavállalók és a kormány gazdaságpolitikájának sikertörténete, amit nem érdemes eltagadni. Meg lehet próbálni, de a számok mindig visszarángatják az embert a valóságba. Sikerült megőriznünk ezáltal a munkahelyeket és a foglalkoztatottságot. Ez mutatja leginkább, hogy a munkahelyek megvédését és az új munkahelyek létrehozását célzó gazdaságpolitika sikeres és eredményes is volt. A magyar gazdaság tehát, sok más uniós országgal szemben, meghaladta a járvány előtti teljesítményét 2021-ben. A munkahelyeket méghozzá úgy sikerült megőrizni és újakat létrehozni, hogy nemhogy csökkentek volna a bérek, hanem 8,7 százalékkal emelkedett a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset. A munkahelyek megvédése közben egyetlen megszorító intézkedést nem hoztunk meg, egyetlen adóemelést nem hajtottunk végre, ahogy ezt a baloldal szokta, hanem éppen ellenkezőleg: gazdaságvédelmi programokat indítottunk, és adócsökkentéseket hajtottunk végre. A 2021-es költségvetés egyik kiemelt pillére a Gazdaságvédelmi Alap, valamint a Gazdaságújraindítási Alap, amely a gazdaság védelmével és újraindításával kapcsolatos programok folytatására, kiemelt fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre teremtette meg a szükséges fedezetet. A költségvetés másik meghatározó pillére az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap volt, amely magába foglalta a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működéséhez szükséges forrásokat, mintegy 3000 milliárd forint összegben. Az alap tartalmazta mindazon forrásokat, amelyek többek között az alapellátás, a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátó rendszer, a gyógyszerkiadások és a pénzbeli ellátások fedezetét is képezték.
