Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! (Az ülésteremből éppen kifelé tartó Vajda Zoltánnak:) Vajda képviselő úrnak jelezném - csak egy pillanat! -, ha majd engem megszól, hogy 2008...

1508 A járvány elleni védekezés központi tartaléka terhére összesen 445 milliárd forint kiegészítő forrás átcsoportosítására került sor. Ebből finanszíroztuk 141,6 milliárd forint értékben az életmentő oltóanyagok beszerzését. A felelősségteljesen megtervezett költségvetésnek és a tartaléknak köszönhetően így a járvány elleni védekezésnek 2021-ben nem volt pénzügyi akadálya. Azonban ez nem így lett volna, ha a baloldalon múlt volna, akik nemhogy nem támogatták, nem szavazták meg a költségvetést, a védekezési alapot, hanem a sokszorosát elköltötték volna a tartaléknak. Azonban a baloldal részéről mindez csupán a szokásos pénzügyi felelőtlenség. Messze-messze nem ez volt a legsúlyosabb dolog, amit 2021-ben önök elkövettek, hanem az, hogy folyamatosan oltásellenes kampányt folytattak, álhírekkel fenyegettek, bizonytalanságot szítottak, és bizonyos vakcinák ellen hergelték az embereket. Elképesztően szánalmas politikai játszmát rendeztek 2021 legfontosabb egészségügyi kérdéséből, az életmentő vakcinák kérdéséből. Még olyan beadványt is aláírtak, amely betiltott volna bizonyos vakcinákat Magyarországon. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha megnézzük a 2021-es költségvetés oktatási tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított összegét, az 2890 milliárd forint volt, ami a kiadások 10,8 százalékát tette ki, ez az összeg mintegy 230 milliárd forintos növekedést jelentett, nem 2010-hez, 2020-hoz képest, az előző évhez képest 230 milliárd forintos növekedést jelentett. (Dr. Mellár Tamás: Reálértékben? - Az elnök csenget.) A 2021-es költségvetés az egészségügyre 2733 milliárd forintot fordított, amely az államháztartási kiadások 10,2 százalékát jelentette. Itt a Covid elleni védekezés mellett jelennek meg az egészségügyi béremeléssel összefüggő többletkiadások, az összevont szakellátás kiadásai, a gyógyszertámogatások, valamint a veszélyhelyzettel kapcsolatosan biztosított többletforrások, de úgy gondolom, az egészségügyről a mai napon később még lesz lehetőségünk vitatkozni. A társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások funkcióira költött összegek a kiadások 25,6 százalékát tették ki, 6867 milliárd forint értékben. Ez az összeg 644 milliárd forintos emelkedést jelent 2020-hoz képest. Itt jegyezzük meg, hogy a 2021-es költségvetés már tartalmazta a 13. havi nyugdíj visszaépítésének első negyedrészét, amelyet idén 2022 januárjában már a teljes plusz egyhavi 13. havi nyugdíj visszaadása követett. Ez volt az, amit önök elvettek. Varju László is megszavazta azt a törvényt, amiben elvettek a nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjat, és az idei évben már teljes összegében, teljes egészében megkaphatták a nyugdíjasok. Emellett a rekordmagas, 7,1 százalékos gazdasági növekedésnek köszönhetően 2021-ben nyugdíjprémium kifizetésére is sor került, egységesen 80 ezer forint értékben minden magyar nyugdíjas számára. Itt jegyezném meg, hogy ne csak rosszat mondjak a szocialista kormányról, önök vezették be törvényben a nyugdíjprémium intézkedését. Hát, sajnos egyszer sem sikerült kifizetniük, olyan gazdasági számokat produkáltak és olyan mértékben tönkretették a magyar gazdaságot, de tényleg önök voltak azok, akik beleírták a törvénybe a nyugdíjprémium intézményét. Hála istennek, azóta a nyugdíjasok ezt hosszú éveken keresztül, még az idei, válsággal terhelt évben is megkapják a Fidesz-KDNP kormánytól, ha már önök ezt nem tették meg. (Z. Kárpát Dániel: Szerintem az adófizetőktől kapják meg...) (10.40) A nemzeti kereszténydemokrata kormány a továbbiakban is elkötelezett amellett, hogy megőrizzük a nyugdíjak vásárlóértékét, még ebben a rendkívül nehéz, háborús, szankciós, energiaválságos környezetben is, és így a következő évben, 2023-ban is megmarad a 13. havi nyugdíj, és az infláció mértékének megfelelően tovább emelkednek a nyugdíjak. Itt volt egy reálértékes bekiabálás onnan, a balszélről. Ugye, nemcsak hogy megőriztük 2010 óta a nyugdíjak reálértékét, hanem reálértéken emelkedett is a nyugdíjaknak az értéke. Ez az, amit vállaltunk a nyugdíjasokkal kötött szövetség keretében 2010-ben, hogy meg fogjuk őrizni a nyugdíjak vásárlóértékét; ezt a vállalásunkat azóta is tartjuk, sőt sokszor emelni is tudtuk efölött. A nyugellátásokra fordítható költségvetési források összege jövőre megközelíti a 4900 milliárd forintot. Varju képviselő úr itt is tett egy megjegyzést, hogy 13 milliárd forinttal mínuszos volt a nyugdíjkassza 2021-ben. 2010-ben - talán még emlékeznek önök is -, amikor átvettük a kormányzást, akkor közel 500 milliárd forintos mínuszban volt a nyugdíjkassza, 500 milliárd forintos mínuszban úgy, hogy elvonták a 13. havi nyugdíjat. Ugye, itt mindig... (Vajda Zoltán: Válság volt! Gazdasági válság volt!) Vajda képviselő úr azt kiabálja be, hogy válság volt, de hát válság volt. Hát, ugye, most Covid-járvány, gazdasági válság, szankciós infláció (Vajda Zoltán: Szankciós infláció?!), háború van, tehát nem gondolhatjuk azt, hogy ez egy egyszerű időszak. Mi ennek ellenére megőrizzük a nyugdíjak vásárlóértékét, önökkel szemben, tisztelt képviselő úr. 500 milliárd forintos mínuszban volt a nyugdíjkassza 2010-ben, fennállt az a veszély, hogy ha akkor nem teszünk valamit, és nem fordítjuk meg a dolgok menetét, akkor önök miatt nem sikerül nyugdíjat fizetni - hála istennek, a felelősségteljes gazdaságpolitika miatt ez nem történt meg. A 2023-as költségvetésben is több mint 370 milliárd forintot különítünk el a teljes 13. havi nyugdíj kifizetésére, aminek a visszaépítése a 2021-es, most tárgyalt költségvetésben kezdődött. Köztudott, és önök is többször hallották itt többünktől, a Fidesz-KDNP-kormány az adócsökkentések kormánya. 2010 óta 80 alkalommal csökkentettünk adót, a 2010 óta megtett adóintézkedésekkel a GDP 4-5 százalékát kitevő mértékben csökkentek az adóterhek. (Vajda Zoltán: Katások!) A 2021-es rekordmértékű gazdasági növekedés teremtette meg az alapot az újabb adócsökkentésre, hiszen a 2021. évben elért gazdasági növekedés, a