Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. október 3. hétfő - 27. szám - Novák Előd (Mi Hazánk) - a miniszterelnökhöz - „Hajlandó-e a kormány a NATO-bővítés magyar vétójára a világháború elkerülése érdekében?” címmel - ELNÖK: - MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár:
147 Péter külgazdasági és külügyminiszter urat bízta meg, az interpellációra miniszter úr felkérésére Menczer Tamás államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Öné a szó. NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A NATO-tagállamok bővítésének magyar vétóját szorgalmazza a Mi Hazánk Mozgalom, mert a világháború felé tett újabb lépés, provokáció volna a katonai szövetség bővítése Oroszország határán, míg a semleges zóna nemzetközi érdek. Egyetért-e a kormány ezzel, s támogatják-e a magyar Országgyűlés által alkalmazható vétót? A NATO-tagok közül rajtunk kívül már csak Törökország nem ratifikálta a bővítést, de lényegében Ankara is kiegyezett, így most rajtunk a világ szeme. Nincs bajunk Finnországgal és Svédországgal, de az ő érdekük is, hogy ne szélesítsük a háborús konfliktust a NATO-hoz való csatlakozásukkal épp most. Európa békéje és a törékeny egyensúly akkor biztosított, ha a NATO és Oroszország nem vagy csak alig határos egymással, mert van egy katonailag semleges vagy úgynevezett pufferzóna. Eddig északon Finnország és Svédország töltötte be ezt a szerepet, Közép-Kelet-Európában pedig Ukrajna. Az elmúlt fél évben láthattuk, hogy ennek a pufferzónának a megszüntetésére, azaz Ukrajna globalizálására, a nyugati szövetségbe való integrálására irányuló kísérletet automatikusan a másik fél durva reakciója követi. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy ebben a helyzetben, a konfliktus világháborúvá szélesedésének elkerülése érdekében katonailag semleges legyen Oroszország szomszédsága, tehát Finnország, Svédország, sőt Ukrajna és délebbre a többi volt szovjet tagköztársaság is. Magyarországnak felelőssége van abban, hogy függetlenség helyett sajnos idegen katonai felvonulási területté vált hazánk. Fegyverszállítmányok mehetnek át rajtunk, Románián és Szlovákián keresztül Ukrajnába. A Magyar Honvédség parancsnoka júliusban titokban meg is látogatta az ukrán vezérkart; erről csak utólag, ukrán híradásból értesültünk. Az ottani fegyveres erők vezetője úgy nyilatkozott, hogy elégedett Ukrajna és Magyarország katonai együttműködési szintjével. Vajon mit tudhat még ő, amit a kormányunk nem köt az orrunkra? Azóta mindenesetre sajnos a balti légteret is magyar Gripenek biztosítják, és már konfliktusba is kerültek orosz vadászgépekkel. A Mi Hazánk Mozgalom szerint itt az ideje, hogy a NATO-bővítés vétójával Magyarország végre fellépjen a háború kiszélesítése ellen. A döntés hivatalosan a magyar Országgyűlés kezében van, de nyilvánvalóan meghatározó lesz a kormánypárti képviselők számára a kormány álláspontja, hiszen 2010 óta minden interpellációra adott minisztériumi választ elfogadtak a mamelukok. Szerintük mindig minden miniszterüknek igaza van. Míg 2010 előtt egyébként minden ciklusban volt olyan interpelláció, melynek válaszát az Országgyűlés nem fogadta el, csak azóta utasítanak el csípőből minden jogos kritikát is. Hát, ennyit a nemzeti együttműködés rendszeréről. De mi lesz a NATO keleti bővítésével (Az elnök jelzi az időkeret leteltét.), a világháború felé tett újabb lépéssel? Azt támogatja vagy a békepárti vétót? Államtitkár úr, várom érdemi válaszát. (Szabadi István tapsol.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Menczer Tamás államtitkár úrnak. Parancsoljon! MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Hogyha ön a fölszólalásában a békét forszírozza és a béke fontosságát hangsúlyozza, valamint a világháború elkerülésének fontosságát, a konfliktus további eszkalálódásának elkerülését és ennek fontosságát, akkor ebben teljes mértékben egyetértünk. Ha van kormány, amely a béke pártján áll, ha van kormány, amely érdekelt a békében, amely kezdettől a békét és annak fontosságát hangsúlyozza, akkor az a magyar kormány és akkor az Magyarország. Mi a háborús ország szomszédságában vagyunk, már 1 millió, talán 1,5 millió inkább az a szám, ahány menekült érkezett hozzánk. Pontosan tudjuk és látjuk, érezzük a háború súlyát, és éppen ezért vagyunk - minekutána nagyon közel is vagyunk a háborús konfliktushoz - érdekeltek a békében. (16.30) Ezért a magyar kormány álláspontja kezdettől az, hogy egyrészt nekünk ebből ki kell maradnunk, ezért van az, hogy mi nem küldünk katonákat, nem küldünk fegyvereket, és nem engedjük azt, hogy fegyverszállítmányok haladjanak át a magyar-ukrán határon. Ha ön háborúpárti állásponttól tart, akkor ezt nem a kormánynál kell keresnie, hanem a magyar baloldalnál, ahol is, ha most itt elkezdenék idézni, akkor elmenne az összes idő ezzel, de a miniszterelnök-jelölttől, Márki-Zay Pétertől kezdve Tordai Bencén keresztül Fekete-Győr Andrással bezárólag számos politikus szorgalmazta a fegyverszállítást, illetőleg azt mondták, hogy lenne olyan helyzet, amikor ők Magyarországot belevinnék a háborúba. Erről is döntöttek a magyar emberek az áprilisi választáson, és világosan a béke mellett foglaltak állást. Ön a NATO-t is említette, tisztelt képviselő úr. Hadd hívjam fel a figyelmét arra, hogy a magyar álláspont a NATO álláspontjával a tekintetben teljesen egybeesik, hogy a NATO is világosan kifejezte, hogy mint szövetség nem küld fegyvereket ebbe a konfliktusba, és mint szövetség nem küld katonákat sem ebbe a konfliktusba. Pontosan azért, amit egyébként ön is említett, és amire, azt gondolom, joggal és helyesen hívta fel a figyelmet, és amivel én is egyetértek, mert a NATO és Oroszország közötti direkt konfliktus - mégiscsak egy hatalmas
