Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 21. hétfő - 40. szám - Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1371 Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája Soron következik az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/1621. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Illés Boglárka képviselő asszonynak adok szót a bizottság képviseletében, 15 perces időkeretben. Parancsoljon! ILLÉS BOGLÁRKA, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. november 17-én megtárgyalta az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1621. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében, 5 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat kitér az iparjogvédelemre, ezáltal a szellemi tulajdon védelmére, a szerzői jogok védelmére, a közjegyzők működésére és az általuk foganatosított, így feladatkörükkel érintett eljárásokra, a tisztességes piaci magatartásra, a digitalizációval kapcsolatos körülményekre, a hagyatéki eljárásra és végül, de nem utolsósorban a gyermektartással kapcsolatos kötelezettségekre. A javaslatban foglalt módosítások egyrészt jogharmonizációs célú rendelkezések, másrészt a jogalkalmazási gyakorlatban felmerült kérdéseket rendezik. A Törvényalkotási Bizottság egy módosítót fogadott el a javaslathoz, amely nyelvhelyességi és technikai pontosítások mellett kiegészítéseket is megfogalmazott. Az elfogadott összegző módosító javaslatból kiemelném a fegyelmi eljárások során előterjesztésre kerülő elfogultsági kifogásokat. Azért emelem ki, mert az elmúlt időszakban a jogalkalmazói visszajelzések alapján drasztikusan megnőtt a számuk, és ez indokolta a módosítást. A módosítás alapján az elfogultsági kifogás előterjesztésére, elbírálására és a folyamatban lévő fegyelmi eljárásra gyakorolt hatására vonatkozó részletszabályok módosulnak annak érdekében, hogy az alaptalanul előterjesztett elfogultsági kifogások miatti elhúzódást elkerüljék. Tekintettel arra, hogy az érintett javaslat vezérszónoki felszólalásának keretein belül is a javaslat mellett érvelhettem, az akkor elmondottakat nem ismételve, csupán a javaslat kidolgozottságában előrelépve bátorítom önöket a javaslat támogatására. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e felszólalni. (Dr. Répássy Róbert jelzésére:) Répássy Róbert államtitkár úr jelzi, hogy kíván élni a lehetőséggel. Megadom a szót. Parancsoljon! DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Először is engedjék meg, hogy megköszönjem a képviselőknek, hogy érdemi módon vettek részt a törvényjavaslat vitájában. A vita során mindig hangzik el észrevétel, kritika a törvényjavaslattal kapcsolatosan, így azokra szeretnék válaszolni a következőkben. Sebián-Petrovszki László képviselő úr a javaslat általános vitája során a versenytörvény módosítása kapcsán kifogásolta az összefonódás-ellenőrzési küszöbszám emelését, és a módosítás mögött hátsó szándékot sejtett, erről azonban nincs szó. A Gazdasági Versenyhivatal véges humán erőforrásokkal rendelkezik, ugyanakkor az összefonódások vizsgálata mellett egyéb kiemelt vizsgálatokat is folytat, például versenykorlátozó megállapodásokkal és az erőfölénnyel való visszaéléssel kapcsolatban. A rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb kiaknázása érdekében minden uniós versenyhatóságnak, így a GVH-nak is lehetősége van prioritásokat meghatározni, ami által a rendelkezésre álló erőforrásait a leghatékonyabb módon tudja allokálni. Ez a módosítás jogpolitikai aspektusa. Pragmatikus oldalról látni kell, hogy az összefonódási küszöbszámok részben 2005-ben, részben pedig 2017-ben kerültek megállapításra, és bár laikus szemmel mind a jelenlegi, mind az emelt küszöb magasnak tűnhet, azonban a piaci versenyre országos szinten érdemi hatást gyakorló összefonódások jellemzően ezen küszöb fölé esnek. Szabó Sándor képviselő úr kifogásolta a szellemitulajdon-jogi szabályok módosításának gyakoriságát, ugyanakkor azt is, hogy a törvényjavaslat egy 2011-es törvénymódosításhoz kapcsolódóan rendez bizonyos kérdéseket. Jelezhető, hogy a szellemitulajdon-jogi jogszabályok gyakori változásának az oka magából a jogterület természetéből fakad, hiszen a jogosultak kizárólagos jogai és a társadalom hozzáférése közötti egyensúly megteremtése folyamatos munkát igényel; másrészről a jogterület a nemzetközi és uniós jog által erősen meghatározott.
