Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 21. hétfő - 40. szám - Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK:
1372 A 2011. évi módosításhoz kötődő jelenlegi módosítási javaslat tekintetében fontos kiemelni, hogy a lajstromozási eljárásokkal kapcsolatos kezdeményezések jellemzően vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, vagy szakmai szervezet részéről érkeznek a tárcánkhoz. A konkrét kérdésben erre 2022 nyarán került sor, így ezt leghamarabb a 2022. őszi, tehát a jelen ülésszakban lehetett az Országgyűlés elé terjeszteni. A bírósági végrehajtásról szóló törvényt érintően több észrevétel is elhangzott az általános vitában. Sebián-Petrovszki László képviselő úr figyelmét szeretném felhívni arra, hogy a kormány több olyan rendkívüli intézkedést, köztük pénzügyi és szociális jellegű intézkedéseket is hozott, amelyek együttesen képesek voltak a veszélyhelyzet miatt nehéz helyzetbe jutott állampolgárok és családjaik támogatására. Fontos annak hangsúlyozása is, hogy a kormány az elmúlt két évben szinte folyamatosan a törvényi szabályoktól eltérve, az adósok számára kedvezőbb módon szabályozta a végrehajtási eljárásokat. Mindezeken túlmenően a törvényjavaslat már a benyújtásakor is tartalmazott számos, az adósok számára kedvező módosítási javaslatot. Ilyen például, hogy a módosítást követően a nyugdíjfolyósító szerv által nem havi rendszerességgel járó és ekként nem havi rendszerességgel folyósított kifizetésekből kizárólag a gyermektartásdíj-követelés és csak egyes polgári jogi igények összege vonható le. Ezen túl a törvényjavaslat már a benyújtásakor tartalmazta azt a módosítást, miszerint minden kárpótlási célú életjáradék mentessé válik a letiltás alól. Tekintettel arra, hogy a Vht. által tartalmazott, végrehajtás alól mentes legkisebb összeg nagyon alacsonynak számított, a törvénymódosítás 60 ezer forintban állapítja meg azt az összeget, amely mentes a végrehajtás alól. E módosítást kiegészítve megemelésre kerül az az összeghatár is, amely felett korlátlanul letiltható a jövedelem. Z. Kárpát Dániel képviselő úr úgy fogalmazott, hogy ne a bankok, ne a végrehajtók oldalára álljon a kormány, másrészt javasolta, hogy a meg nem fizetett gyermektartásdíjakat az állam előlegezze meg. Szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét, hogy a bankok a végrehajtási eljárások kevesebb mint 10 százalékában végrehajtást kérők, vagyis a követelések 90 százaléka egyéb, főként magánjogi jellegű tartozásokból tevődik össze. A jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozatoknak érvényt kell tudni szerezni, amely a jogbiztonság szempontjából kiemelten fontos. A gyermektartásdíj-követelések behajtása tekintetében kiemelhető, hogy ha a gyermektartásdíj-követelés végrehajtására kerül sor, az a végrehajtás soron kívüli, és minden szempontból elsőbbséget élvez. (19.20) 2022. január 1-jétől él az a rendelkezés, hogy ha bármilyen összeg befolyik a végrehajtás során, akkor a gyermektartásdíj-követelés kielégítése élvez abszolút elsőbbséget, vagyis a végrehajtás költségei sem előzik azt meg. Továbbá már az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés alapján is kibocsáthat a bíróság letiltó végzést a tartásdíj fizetésére kötelezettel szemben. Amennyiben a bírósági végrehajtás során a gyermektartásdíj-követelés nem hajtható be, mert például az adós vagyontalan, akkor a gyermektartásdíj jogosultja kérheti a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezését. Az állam által megelőlegezett összegeket az állami adó- és vámhatóság hajtja be az adóstól. A Törvényalkotási Bizottság módosító szándéka tekintetében kiemelhető, hogy annak a végrehajtási törvény módosítását érintő része további, az adósok számára kedvező módosítási javaslatokkal is kiegészítené a törvényjavaslatot. Így a törvényjavaslat olyan szabályokkal egészülne ki, amelyek az önkéntes teljesítés lehetőségét szélesítik, és a részletfizetések szabályainak módosításával ösztönzik az adósokat az önkéntes teljesítésre. Felhívom a figyelmet arra is, hogy a módosító javaslat tartalmazza azt is, hogy az 500 ezer forintot meg nem haladó tartozások esetén az ingatlan végrehajtási joggal történő megterhelését követően, annak értékesítése iránt a végrehajtó nem intézkedhet. Ily módon elkerülhetővé válik, hogy akár egy számla vagy parkolásipótdíj-tartozás behajtása érdekében ingatlan árverezésére sor kerülhessen. A Törvényalkotási Bizottság módosító javaslata ezt meghaladóan szövegpontosító és korrekciós javaslatokat tartalmaz. Összefoglalva az eddig elmondottakat, engedjék meg, hogy kiemeljem a megszavazandó javaslatban található legfontosabb változásokat. A jövőben az adós akkor is kérhetne részletfizetést, ha az összes tartozásának tőkeösszege a 2 millió forintot nem haladja meg a jelenleg hatályos 500 ezer forinttal szemben, vagy ha zálogjog is terheli a lakóingatlanát, akkor is kérheti a részletfizetést, ha a 3 millió forintot nem haladja meg a tartozása a hatályos 1 millió forinttal szemben. A részletfizetést pedig a hatályos hat hónappal szemben a természetes személyek legfeljebb egy évre is kérhetnék. Remélem, hogy ezen módosítások irányvonalával pártállástól függetlenül, valamennyien egyet tudnak érteni, ezért kérem, hogy a javaslat zárószavazása során a támogatásukról biztosítsák azt. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK: Államtitkár urat tájékoztatom, hogy egy esetleges zárszó elmondására hét perc áll majd rendelkezésére. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi Bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. Kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. (Senki sem jelentkezik.)
