Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 9. szerda - 37. szám - Az egyházakat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

1048 átadásra és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő információi szerint, és további 113 ingatlanról folynak egyeztetések. Ez összességében nagyon sok ingatlan átadását jelenti. Nagy értékű ingyenes juttatásról van szó. Az eddig átadott ingatlan vagyon értéke 30 milliárd forint körülire tehető úgy, hogy egy 2021-es összesítés szerint az elmúlt tíz év alatt ezermilliárd forint feletti az egyházak számára különböző jogcímen adott támogatások összege. A további ingatlan vagyonok átadásával újabb tízmilliárdok vándorolnak az egyházakhoz. Persze, nem mindenki szerencsés. Félő, hogy ez a javaslat csak meggyorsítja és egyszerűsíti azt, hogy a kormány a számára fontos egyházak és egyházi személyek felé lehessen adakozó. Emlékezzünk Iványi Gábornak és egyházának a meghurcolására, amikor nemhogy a fenti bőkezűség nem volt jellemző, hanem ellenkezőleg, a karitatív tevékenységet végző személy és egyház ellehetetlenítése történt. Az átadott ingatlanok gyakorlatilag örökre egyházi tulajdonban maradhatnak. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Nyilvánvalóan szó volt a szakrális épületekről. Ezek esetében, amennyiben az egyház felhagy a hitéleti tevékenységgel, maga a tulajdonló egyház döntheti el, hogy kinek, pontosabban melyik másik egyháznak adja tovább az adott ingatlant. A jelen módosító javaslat a közoktatással, közneveléssel kapcsolatos ingatlanok esetében is lehetővé teszi, erre államtitkár úr is kitért, hogy maga az ingatlan vagyon soha ne kerüljön vissza állami vagy önkormányzati tulajdonba. És itt már nem szakrális épületekről, templomokról van szó, hanem iskolaépületekről és egyéb, más célra is használható ingatlanokról. Mi a módosítás célja? Helyénvaló, hogy a javaslat a szakrális ingatlanok esetében biztosítani kívánja az ingatlan hitéleti szerepének és jellegének megőrzését - erről is beszéltem, hogy ez abszolút támogatandó - , és ez egy fontos és kiemelt társadalmi érdek. Az már azonban kérdéses, hogy ezt miért örökös tulajdonba átadással akarják megtenni. Az is helyénvaló, hogy a javaslat az egyházak számára a közoktatási, köznevelési célok ellátására vagy a karitatív és szociális tevékenységek ellátására kíván megfelelő épületeket biztosítani. De hogy ezt ingyenes ingatlanvagyon-átadással kell biztosítani, az már nem tartjuk feltétlen szükségesnek. Azonban, ha ez az irány, akkor szerintem érdemes továbbvinni. Ha az egyházak egy elképesztően értékes vagyontömeget kaphatnak a társadalom szempontjából fontos tevékenységük ellátása okán, akkor nincs akadálya annak, hogy egyéb szervezetekkel is ugyanilyen bőkezűen bánjon a kormány. Az emberek szociális biztonságának megteremtése ugyanúgy egy kiemelt és társadalmi szempontból rendkívül fontos tevékenység. Miután a szociális törvény módosítása az állam elé helyezi a karitatív szervezeteket a szociális biztonság megteremtésében, és ebben a feladatban a civil szervezeteknek elképesztően nagy munkája van, jogos a felvetés, hogy azok a civil szervezetek és alapítványok, melyek a szociálisan rászorulók számára nyújtanak segítséget, ugyanúgy ingyenesen jussanak hozzá a feladatuk ellátásához szükséges ingatlanhoz, legyen nekik is ingatlan vagyonuk. Kapjanak ingyenes ingatlant például a hajléktalanellátásban dolgozó vagy a rászorulókon segítő szervezetek is. Sőt, a hitélet nagyon fontos feladata többek között az emberek mentális egészségének és stabilitásának óvása. Ezt továbbgondolva tehát lehetne ingatlan vagyona azoknak a szervezeteknek is, amelyek például az LMBTQ-társadalom tagjaiban lévő problémákban vagy a családon belüli erőszak elszenvedésének feldolgozásában segítik az embereket. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a DK padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Gurmai Zita képviselő asszony. Most megadom a szót Brenner Koloman képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó. DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! „A vallásszabadság jelenti a legkedvezőbb alapot a polgári együttéléshez.” Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy őszentsége Ferenc pápa kijelentésével kezdjem vezérszónoki hozzászólásomat. A Jobbik alapvetően - természetesen keresztényszociális alapon politizáló pártként - támogatja az előttünk fekvő törvényjavaslatot, hiszen az teljesen egyértelmű, hogy mind a vallási közösségeknek, mind a bevett egyházaknak kiemelkedő szerepe van a magyar társadalomban. Ráadásul, és itt hadd utaljak Huntingtonra, a vallás nagyon fontos az ember életében, még a XXI. században is, ebben az Európában sajnos egyre inkább vallástalanná vált társadalomban is. A vallás az anyanyelvünk mellett a második legfontosabb faktora minden egyes ember identitása kialakulásának. Ezért teljesen egyértelmű, hogy a bevett egyházak hitéleti, oktatási, karitatív, szociális és kulturális tevékenysége kiemelkedően fontos a magyar társadalom, a magyar nemzet, de azt gondolom, mondhatjuk azt is, hogy Európa számára is. Én ebben az összefüggésben hadd utaljak arra, hogy egyetértve államtitkár úrral, aki az expozéjával azt emelte ki, hogy egy ilyen kérdésnek legalábbis meg kellene jelenítenie a nemzeti egységet, én ebben az összefüggésben arra szeretném felkérni államtitkár urat, illetve a kormánypárti képviselőtársainkat, hogy akkor lehet egy ilyen kérdésben valóban a mi számunkra is nagyon fontos nemzeti egységet létrehozni, ha minden politikai erővel folyamatos és őszinte párbeszédet folytatunk ezekről a kérdésekről, mégpedig folyamatosan, hiszen azzal elkerülhetők a valóban kiemelkedően fontos és nemzeti egységet megkövetelő kérdésekről a pártpolitikai jellegű csatározások.