Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 21. kedd - 13. szám - A globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadásának elutasításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK:

94 azt udvariasan, hogy ezzel nem foglalkozik vagy megelégszik azzal, amit eddig tett; sokkal-sokkal többet kell tenni. Összefoglalva tehát: a szuverenitástranszfert nem támogatom, a multi cégek közteherviselés alá vonását viszont szigorúan elvárom, elvárjuk a kormánytól, a vissza nem térítendő támogatások teljes csomagjának a leállítását, átgondolását; elvárjuk a stratégiai szerződések újratárgyalását, kikötvén a magyar bérszínvonal legalább a termelékenység által megengedett módon történő növelésével és a munkavállalói jogok szavatolásával, egyáltalán a klasszikus értelemben vett szakszervezetiesedés engedésével, mert ez egy lefojtott képletet mutatott az utóbbi években. Ha mindezt megtette Magyarország Kormánya, akkor bizonyíthat a saját magyar munkavállalói előtt, mert addig bizony amiről önök beszéltek, az csak egy multi cégeket védő csomag marad. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki sorokból.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Orosz Anna képviselő asszonynak, a Momentum képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! OROSZ ANNA, a Momentum képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Múlt hét hétfő délután, fél kettőkor kaptunk egy sms-t a Gazdasági bizottság soron következő üléséről, amely másfél órával később, délután 3 órakor következett be. A téma a globális minimumadó irányelvének elutasítása volt. Egy héttel később még ezt is sikerült alulmúlniuk, merthogy 56 perccel a Gazdasági bizottság következő ülése előtt küldtek értesítést nekünk arról, hogy módosítani szeretnék a saját indítványukat. A mai napon kivételes eljárásban tárgyalja a parlament a globális minimumadó kérdését, amelyet önök nyilván meg fognak szavazni. Mivel nincsen számunkra újdonság abban, hogy önök kiüresítik a parlament működését, nem is szeretnék sok szót arra fecsérelni, hogy mégis hogyan lehetséges az, hogy egy ilyen fajsúlyos kérdésben ilyen slendrián a bizottság és a parlament eljárásrendje. (11.40) Csak a miheztartás végett jelezném, hogy az újbudai önkormányzat bizottságaiban én ahhoz szoktam, hogy legalább öt nappal hamarabb kapunk értesítést és részletes indoklást ennél sokkalta kisebb horderejű kérdésekben is. Túl a folyamatokra vonatkozó észrevételeimen ez a határozati javaslat azért is váratlan a Fidesztől, mert alig fél évvel ezelőtt, 2021 őszén, amikor a világ 137 országa állapodott meg a globális minimumadó bevezetéséről, ezzel Magyarország is egyetértett, sőt Varga Mihály és Szijjártó Péter miniszterek egymásra licitálva dicsérték a globális minimumadó legfrissebb tervezetét. Varga Mihály így fogalmazott: „Nagyon komoly eredményt értünk el, nyugodtan mondhatom, hogy egy magyar siker valósult meg.” Szijjártó Péter pedig ezt mondta: „Olyan kompromisszum jött létre a globális minimumadó ügyében, amely kezelhető a magyar gazdaság szempontjából, mindez pedig bizonyítja, hogy megéri küzdeni a nemzeti érdekekért.” Hangsúlyozom, ez fél évvel ezelőtt hangzott el. A nyolcvanas évek óta a világ országai lefelé tartó versenyben állnak egymással a társasági adó mértékében. A kormányok saját maguk és egymás alatt vágva a fát, csökkentik újra és újra a vállalatokra kivetett adókulcsokat. Akkoriban 40-50 százalék körül volt a társasági adó leggyakoribb mértéke, ma ugyanez 20-25 százalék között mozog, Magyarországon még ennél is alacsonyabb, 9 százalék. Ezzel az adókulccsal a multinacionális vállalatok járnak jól, az állampolgárok pedig rosszul, hiszen így csökken a vállalatok által az államkasszába befizetett összeg, amelyből fejleszteni lehetne az iskolákat, a kórházakat, a munkahelyeket, be lehetne fektetni a jövőnkbe. Természetesen ideiglenesen eredményezhet ez az alacsony adókulcs több beruházást, de ha nem fektetünk be az oktatásba és a jövőnkbe, akkor ez a pillanatnyi előny nagyon gyorsan tartós hátrányba is fordulhat. Ezt a lefelé tartó versenyt erősítette föl a globalizáció és a digitalizáció, amelynek köszönhetően egyre nehezebb nyomon követni, hogy a vállalatok hol, milyen gazdasági tevékenységet végeznek mekkora árbevétel és profit mellett, ráadásul egyre több nemzetközi multinacionális vállalat adózik adóparadicsomokban. Ennek a folyamatnak az eredménye, hogy évente globálisan akár 150 milliárd dollár potenciális adóbevétel is elveszik ebben a rosszul működő rendszerben. Ameddig a kormányok nem működnek együtt egymással annak érdekében, hogy megtörjék ezt a mindenki számára, még a vállalatok számára is ártalmas ördögi kört, addig nem lesz megoldás erre a helyzetre. A globális minimumadó, amelyet önök is támogattak pár hónappal ezelőtt, pontosan erre a problémára kínál megoldást, egy olyan megoldást, amely egyrészről biztosít egy minimumadókulcsot minden országnak, amely alá egyetlen kormány sem ígérhet. Másrészről azt is biztosítja ez a javaslat, hogy az adókulcs ne veszélyeztesse az országok versenyképességét, hiszen az adó egy padlóérték, amely fölött szabadon versenyezhetnek az országok, és amely kellően alacsony ahhoz, hogy ne tántorítson el senkit a befektetéseitől. Ezért a bizottsági és a plenáris üléssel kapcsolatos folyamatok feletti hüledezés helyett inkább csak kérdéseket szeretnék föltenni önöknek. Első kérdés: ha azért kellett most hirtelen elkaszálni a 137 ország által elfogadott javaslatot, hogy zsarolják az Európai Uniót, hogy az kifizesse a Helyreállítási Alap pénzeit Magyarországnak, akkor az a kérdésem önökhöz, hogy miért nem azzal érik el a Helyreállítási Alap pénzeinek kifizetését, hogy csatlakoznak az európai