Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 29. szerda - 19. szám - Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

642 a civil szervezetek közösen voltak kénytelenek pályázni, és mindenképpen nem minden forrás jutott helyben a közösség megerősítésére, mert határon átívelő programokat kellett megvalósítani. Ez a lehetőség természetesen továbbra is megmarad, így a testvértelepülések, testvérkerületek, különböző olyan, például néptáncegyüttesek vagy bármilyen civil szervezet, akik ápolni kívánják magyarországi és határon túli kapcsolataikat, ők továbbra is megtehetik ezt a pályázatokon belül, de mostantól már önállóan, határon túli programokkal is tudnak részesülni a civil szervezetek a Nemzeti Együttműködési Alapból. Varju László alaptalanul állította azt, hogy itt valamiféle támadásról van szó. Magyarországon 60 ezer civil szervezet van. Évről évre a NEA keretein belül 16-17-18 ezer civil szervezet pályázik. Azt gondolom, hogy nagyon aktív a magyar civil élet, és soha nem volt annyi támogatás a civilek tekintetében, mint amennyi az elmúlt években rendelkezésre állt. Mindezekre tekintettel és az előttem elhangzottakra tekintettel a KDNP-frakció támogatni fogja a költségvetést megalapozó törvényjavaslatot. Köszönöm a lehetőséget, elnök asszony. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Most Z. Kárpát Dániel képviselő úr következik, a Jobbik vezérszónoka. Parancsoljon! Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A költségvetést megalapozó csomag van előttünk, és meg akarnak alapozni valamit, amit a tényszámok ismerete nélkül nem lehet. A Gazdasági Bizottság vitájáról jövünk, és ott is elhangzott, hogy a kormány nagyjából 5,2 százalékos inflációval számol, miközben párhuzamosan a Magyar Nemzeti Bank már majdnem 8 százalékra állítja be a jegybanki alapkamatot, és egyébként a saját kimutatásai szerint a 12 százalék fölötti infláció szeptembertől is 10 százalék fölötti sávban marad, egészen 2023 végéig; akkorra prognosztizálják azt, hogy esetleg a 10 százalék alatti sávba kerül vissza ez a mutató. Önök 5,2-vel számolnak. Miért? Milyen alapon? Sokszor elmondom, egy kiválóan felkészült államtitkárt hoznak abba a helyzetbe, hogy meg kell próbálnia megmagyarázni a megmagyarázhatatlant. Hiszen tényleg úgy viselkedik a kormány, mint ha most lenne egy háborús hatásrendszer a magyar gazdaságon, ami a következő költségvetési időszakra majd biztos, hogy elmúlik. Most a költségvetést megalapozó csomaggal 80 törvényt módosítanak. Beavatkoznak itt-ott, tehát eladhatóvá teszik ezt a csomagot, de azért mégiscsak az a helyzet, hogy ha megvizsgáljuk a márciusi inflációs adatokat vagy megvizsgáljuk a háború előtti mutatókat, akkor is azt látjuk, hogy Európa egyik leggyorsabb inflációs növekedését sajnos - és bárcsak ne így lett volna! - a magyar gazdaság produkálta; ugye, az általam egyébként gyakran nem hivatkozott uniós átlagot is meghaladta már a magyar infláció akkor. Tehát egy eleve legyengült állapotú magyar gazdaságra talált rá az az elképesztő katasztrófahelyzet, hogy a háborús hatásoknak köszönhetően berobbant az infláció, tovább szálltak el az alapanyagárak. De azt is láthatjuk, hogy a költségvetést megalapozó csomagból még egy dolgot kihagy Magyarország Kormánya: ez pedig a forint-euró árfolyamának elképesztő elszállása. Milyen árfolyammal számolták az előző költségvetést? Illetve milyennel a mostanit? Hát, rendre több tucat forinttal alálőttek az árfolyamnak. És én értem azt, hogy a forint tudatos gyengítése mögött az önök igazi szövetségesei, a nyugat-európai multi cégek feltétel nélküli kiszolgálása áll. Értem. Tudatos folyamat zajlik. 260-ról indultunk, most már 400 fölé nézünk be. Az elemzők egy része már 430 forintos euróárfolyamról beszél. Remélem, hogy nem lesz igazuk, és nagyon remélem, hogy hármassal kezdődik majd ez az adat, de mind a költségvetés, mind az ahhoz adott indokló csomag nagyon-nagyon jóindulatú saját magunkkal szemben. Márpedig így reális tervezést lehetetlen folytatni. Azt is látjuk, hogy amikor az MNB árulja el a valóságot a kormányzat számára, akkor adódik a kérdés, hogy miért nem tetszenek kommunikálni egymással. Tehát nyílt titok Magyarországon, hogy az MNB azért a függetlenségének jó részét feláldozta a politika oltárán az utóbbi években, és ezt nyugodtan mondhatom, mondjuk, a devizahitelesekkel kapcsolatos elbánás kapcsán. Nacsa képviselőtársammal sokszor kerülgetjük egymást; amikor végighallgatom, és rá reagálnék, akkor ő megy ki a teremből, más esetben nekem kell bizottsági ülésre elmenni, tehát nagyon nehezen találjuk meg ezt a közös diskurzusteret, de talán majd a folyosón sikerül. Az egészen biztos, hogy amikor ő a bankok profitjáról beszél, és azzal vádol ellenzéki pártokat, hogy hú, ezzel a banki profittal mit akarnak csinálni, akkor megint csak leleplezi a kormány valódi politikáját, aminek állatorvosi lova, államtitkár úr, a tranzakciós illeték. Önök bevezettek egy - nevezzük úgy, hogy - adófajtát, elkeresztelték ezt illetéknek, talán azért, hogy Brüsszelben egy kicsit kevesebbet kelljen ekörül árnyékbokszolni. Egy nagyságrendileg 200 milliárdos tehertételt találtak ki. Önmagában ezzel nagy baj nem lenne, ha önök nem engedték volna meg magyar nemzeti bankostul, beleolvadt felügyeletestül, hogy ezt az egészet áthárítsák az emberekre. Aztán itt, a parlamentben jeleztük önöknek, hogy drága kormányunk, a kisvállalkozók a bankjuktól sok esetben levelet kaptak, hogy öt hónapra visszamenőleg fizessék be a tranzakciós illetéket, ami önmagában több irányból jogsértő. (12.40) Tehát az, hogy valaki, egy adóalany, akire kivetettek egy adót, írásba adja azt vállalkozók számára, hogy áthárítja ezt az adót, ez nonszensz, tehát az ősbűnt önök itt követték el. Nem most, amikor megint csak engednek több mint 500 milliárd értékben különadókat áthárítani, mert én a különadók nagy javaslattevője voltam mindig