Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 28. kedd - 18. szám - Az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspontról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz):

571 nyúlványa, a Gyurcsány-féle ellenzék akarja, az a gyakorlatban a magyar emberek számára azt jelentené, hogy nem tudnák befolyásolni az ügyek alakulását, nem tudnák megjeleníteni a magyar érdekeket. A birodalmi központ a saját érdekeit képviseli, a magyar emberek ügyei háttérbe szorulnának. Majd szépen előírják, hogy a vállalati adót 9 százalékról 15 százalékra kell emelni, nem lehetne korlátozni az üzemanyagok árát, és azonnal vége lenne a rezsicsökkentésnek is. Mi ezt nem szeretnénk. Az Európai Unió nem cél, hanem eszköz, eszköz arra, hogy nemzeti szabadságunk kiteljesedjen, hogy Magyarország minél sikeresebb legyen. Ehhez olyan Európai Unióra lenne szükség, amely a határozatban foglalt értékek mentén szerveződik, ezért támogatjuk a nyilatkozatot. Tisztelt Ház! Még három témáról szeretnék konkrétan is szólni. Az egyik a delegációs elv, amit sokan támadtak. Valóban, az Európai Tanács parlamenti közgyűlése is a delegációs elv mentén szerveződik. Én magam is tagja vagyok a magyar delegációnak. Én semmilyen legitimitási problémát nem látok a parlament működésében, eleve ugyanazt a problémát látom, amit az Európai Parlament működésében is látunk, hogy a bürokrácia, jelen esetben a strasbourgi bürokrácia átveszi a hatalmat, elszakad a parlamenttől, elszakad a döntéshozóktól, és kialakul egy olyan központi birodalmi érdek, amely lesöpri a nemzetállami érdekeket. A másik téma a bővítés kérdése. Az EU elsődleges érdeke, hogy közvetlen szomszédságában béke és stabilitás legyen. Ennek egyik eszköze az uniós bővítéspolitika. A környező országok európai integrációja közös geopolitikai, stratégiai és gazdasági érdekünk is. Az Unió szavahihetősége is múlik a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatának felgyorsításán. Ehhez szükséges Szerbia és Montenegró esetében a csatlakozási tárgyalások előrelendítése, Észak-Macedóniával és Albániával a tárgyalások megindítása; Bosznia-Hercegovinának a tagjelölti státuszt, Koszovónak pedig a vízummentességet kéne biztosítani. Ezek lennének azok a fontos kérdések, amelyekkel az Uniónak foglalkozni kéne. És a harmadik téma a migráció kérdése, illetve az őshonos nemzeti közösségek érdekeinek a kérdése. Valóban, elszomorító azt látni, hogy az Európai Unió túlterjeszkedik saját hatáskörén, folyamatosan a migránsok, illegális migránsok jogait védi, és egy laza mozdulattal lesöpri az őshonos nemzeti közösségek érdekeit és azokat a kezdeményezéseket, amelyek arra irányulnak, hogy kötelező érvényű szabályok rendezzék, garantálják az őshonos nemzeti közösségek jogait az Unióban. Több mint 50 millió európai polgár tartozik a nemzeti kisebbségekhez. Két sikeres polgári kezdeményezés is volt az Unió előtt, ezek mindegyikét az Európai Unió egy laza mozdulattal leseperte. Ez egy szomorú történet, még egyszer mondom, miközben a migránsok vonatkozásában, túlterjeszkedve saját hatáskörén, folyamatosan kötelező érvényű szabályokat próbál rákényszeríteni a tagállamokra. Néhány pontban szeretnék reagálni néhány ellenzéki képviselőtársam felszólalására. Örülök annak, hogy Arató Gergely képviselőtársunk visszajött, hiszen olyan dolgokat mondott, amelyekkel nem tudunk egyetérteni. (Arató Gergely közbeszól.) Azt mondja, hogy megszegtük a szabályokat - nem igaz, nem szegtük meg a szabályokat! És azt is mondta, hogy megszavaztuk azokat a szabályokat, amelyek mentén ma az Európai Unió működik. Amikor az Európai Unió megalakult, amikor mi a tagjai lettünk az Európai Uniónak, akkor szó sem volt migrációról, szó sem volt genderről, és szó sem volt kettős mércéről. Azt is mondja - mondhatnám azt, hogy nem teljesen fedi fel az igazság minden részletét -, hogy ki akarunk lépni az Európai Unióból. Erről szó nincs, ismételten el kell mondanunk, hogy erről szó nincs. A magyar lakosság túlnyomó többsége, a Fidesz-szavazók meghatározó többsége támogatja az uniós tagságunkat, bent szeretnénk maradni az Unióban. Egy olyan Unióban szeretnénk bent maradni, amely a magyar emberek érdekeit is képviseli, tudomásul veszi a magyar emberek érdekeit. Az egy szomorú kérdés, hogy az embereket az Európai Unióban általában nem érdekli az Európai Unió sorsa, nem érdekli Brüsszel. Látható, hogy vannak olyan országok itt a szomszédságunkban is, ahol az európai uniós választásokon 30 százalék alatt marad a részvétel. Ez is jelzi azt, hogy itt egy demokráciadeficit van. Bár közvetlen választásról van szó, és önök itt ezt emelték ki, hogy ez milyen fontos legitimációs elv, de szomorú tény az, hogy akár Szlovéniában, akár Csehországban, akár Szlovákiában 30 százalék alatt volt a részvétel az európai uniós választásokon. Mi ez, hogyha nem egy demokráciadeficit? A Jobbik vonatkozásában nehezen tudtam követni Brenner Koloman képviselőtársam vallomását, hogy pontosan milyen párt a Jobbik, hol euroatlanti elkötelezettségű, hol jobbközép-konzervatív pártnak, hol néppártnak nevezte a Jobbikot. Igen izgalmas ezen baloldali koalícióban megfejteni, hogy pontosan mit is jelentenek ezek az igen frappáns jelzők. Ő nyelvészként - elismert nyelvész, tudományos ember Koloman, együtt dolgozunk az Európai Tanácsban, tehát közelről is ismerem az ő elkötelezettségét a nyelvek iránt -, sajnálattal látom, hogy nem tudta értelmezni az első oldal alján lévő pontot, passzust a határozatban. Szerintem egyértelmű ez a passzus, tehát itt arról van szó, hogy európai alapszerződésben kell garantálni azt, hogy minden országnak szuverén nemzeti joga eldönteni azt, hogy beengedi-e a migránsokat, avagy sem, hogy viszonyul a migráció vonatkozásában, és nem uniós hatáskör az illegális migránsok beengedése az Európai Unió területére. Számomra egyértelmű ez a nyelvi szabályozás. Remélhetőleg a megértése képviselőtársam számára is megadatik majd, és pontosan tudja értelmezni ezt a passzust.