Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 28. kedd - 18. szám - Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat együtt... - ELNÖK:
512 frakciófinanszírozási rendszerre hivatkozva azt mondják, hogy ezzel az ellenzéki frakciók élnek vissza. Hát, ez elképzelhetetlen és teljesen irreális, amit önök beszélnek. És még egy utalás, tisztelt képviselő úr. Ugye, volt a hat párt között egyfajta megegyezés, amelynek része volt az, hogy az LMP-nek is megadatott a frakcióalakítás garanciája, cserébe az LMP nagyon sok mindenről lemondott, például egyéni körzetekben való indulásról, tehát egyszerűen nem felel meg a valóságnak az - nem felel meg a valóságnak az! -, hogy itt egyik vagy másik párt jó szándékán múlott a frakciónk, vagy kölcsönadtak volna mandátumot. Nem, az LMP-frakciójában az LMP öt képviselője foglal helyet - és egy későbbi hozzászólásban majd folytatom. Köszönöm az elnök asszony türelmét. (Nacsa Lőrinc: 30 perc van!) ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő felszólalása következik. Megadom a szót Ritter Imre német nemzetiségi képviselőnek, aki nemzetiségi nyelvén ismerteti felszólalásának első mondatait, majd magyarra fordítja azokat. Parancsoljon, képviselő úr! RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Danke sehr! Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir, die Meinung unseres Ausschusses über die Änderung des Gesetzes über dem Parlament und bestimmter damit zusammenhängender Gesetze mit Nummer T/369 zum Ausdruck zu bringen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy kifejtsem bizottságunk véleményét az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/369. számú törvényjavaslatról, annak a nemzetiségeket érintő részeiről. A jelen módosítási javaslat - értelemszerűen - több helyen is közvetlenül vagy közvetve érinti a nemzetiségi szószólókat és a nemzetiségi képviselőt, melyekből én most öt paragrafust szeretnék kiemelni. Először a 13. §-t, mely szerint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 5. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: az Országgyűlés jegyzői „az országgyűlési határozatban meghatározott házszabályi rendelkezésben (a továbbiakban: határozati házszabályi rendelkezés) megállapított esetben közreműködnek a képviselő és a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: szószóló) esküokmányának ellenőrzésében”. Ezen i) ponttal történő kiegészítésre azért volt szükség, mert a hatályos szabályozás nem tér ki a nemzetiségi szószóló eskütételére és esküokmányának ellenőrzésére. A törvényjavaslat és a határozati házszabályi rendelkezések módosítása a gyakorlati tapasztalatok alapján az Országgyűlés jegyzőihez telepítik a feladatot. Ennek megfelelően kerül sor azon képviselők esküokmányának ellenőrzésére is, akik nem az alakuló ülésen tesznek esküt. A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága ezen kiegészítéssel természetesen egyetért. Ugyanakkor, ha már az eskünél, az eskütételnél vagyunk, akkor szeretném ezúton felhozni, hogy az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat 10. § (3) bekezdéseszerint: „A nemzetiséghez tartozó képviselő és a nemzetiségi képviselő nemzetiségi nyelvén jegyzői előolvasás nélkül tesz esküt.” A nemzetiségi nyelven történő eskütétel - életszerűen - a nemzetiségi képviselő részéről várható és felmerülő jogos igény, mivel ő a nemzetisége választási listájáról kerül az Országgyűlésbe. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy miközben 198 képviselő mondja magyar nyelven az eskü szövegét, ezalatt kellene egy vagy két nemzetiségi képviselőnek nemzetiségi nyelven mondania az eskü szövegét egyszerre, egy időben. Én magam immáron kétszer megéltem ezt a helyzetet, és higgyék el nekem, ez szinte megvalósíthatatlan, és meglehetősen bántó szituációt is eredményez, holott az eskütétel a négyéves ciklus egyik legszebb, legfelemelőbb pillanatának kellene hogy legyen a nemzetiségi képviselő, képviselők részére is. Ezért javasolom és kérem átgondolni a tisztelt Ház részéről, hogy a nemzetiségi képviselő, képviselők - igényük esetén - jegyzői előolvasás nélkül, a magyar nyelvű eskütételt követően mondhassák el itt a parlamentben nemzetiségi nyelven az esküjüket. (12.40) Ez semmilyen érdemi nehézséget nem okozhat, hiszen a 13 őshonos nemzetiségből matematikailag is csak maximum 2 nemzetiség esetében - nevesítve, a roma és a német nemzetiségnél - fordulhat elő, hogy nemzetségi parlamenti képviselője legyen. Egy vagy két nemzetiségi nyelven elmondott eskü egy vagy két perc négyévente. Ez is egy olyan alkalom lenne, lehet,ahol - ahogy azt a költségvetésitörvény-javaslatok vitájában évek óta elmondom, Johann Wolfgang von Goethétől idézve -: „A tolerancia csak egy átmeneti állapotot jelölhet, mely elismeréshez kell vezessen. Az elfogadás önmagában sértés.” A többségi magyar társadalom ezzel is a nemzetiségek elismerését, az Alaptörvény szerinti államalkotó létünk valódi tényét bizonyíthatja. Másodsorban a törvényjavaslat 19. §-át emelném ki. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 40. §a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „A nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő az állandó bizottságok és a Törvényalkotási Bizottság ülésein - az állandó bizottság, illetve a Törvényalkotási Bizottság elnökének döntése alapján, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont tárgyalásán külön döntés nélkül - tanácskozási joggal vehet részt.” A javaslat arra irányul, hogy a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő ugyanolyan feltételek mellett vehessen részt tanácskozási joggal az állandó bizottságok és a Törvényalkotási Bizottság ülésein, mint a
