Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 28. kedd - 18. szám - Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat együtt... - ELNÖK: - NACSA LŐRINC (KDNP):
513 nemzetiségi szószóló. Ez a pluszjogot, -lehetőséget biztosító javaslat jelentősen tudja egyszerűsíteni a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, képviselők törvényhozást előkészítő bizottsági munkáját. Harmadsorban a törvényjavaslat 20. §-át emelném ki, mely szerint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő - a Házbizottság által a független képviselők számára biztosított lehetőségen felül - rendes ülésszakonként további egy, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő interpelláció elmondására is jogosult, amelynek tárgyalására olyan ülésen van lehetőség, amelyen független képviselő által benyújtott interpelláció elhangzására nem kerül sor.” Ebben a kiemelt mondatban a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest csak annyi a módosítás, hogy a „nemzetiségi képviselő” megnevezés „nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselőre” módosult. A módosítási szándék nyilván a megnevezések, definíciók pontosítására szolgálna, ugyanakkor továbbra sem rendezi generálisan ezt a kérdést, hiszen az országgyűlési törvény és a határozati házszabály használja egyrészt a „nemzetiséghez tartozó képviselő” kifejezést - értsd: a nem nemzetiségi listáról, hanem egyéni körzetből vagy pártlistáról parlamentbe került képviselő, aki egyébként nyíltan vállalja valamely őshonos magyarországi nemzetiséghez való tartozását -, másrészt használja a „nemzetiségi képviselő” és a „nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő” megnevezéseket is. Nyilvánvalóan az utóbbi kettő azonos, a „nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő” kifejezésnek egy rövidített, de egyértelmű változata a „nemzetiségi képviselő” meghatározás. Hasonló értelmezési kérdést nyit meg ez a paragrafus a szószólók tekintetében, mint ahogy nemzetiségi képviselők esetében is. Ugyanis a 22. § (3), (4) és (4.a) bekezdésében a nemzetiségi jelző elhagyása egy olyan szövegkörnyezetben van, ahol „a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló”, márpedig nyilvánvalóan nemzetiségi listáról kizárólag nemzetiségi képviselő vagy nemzetiségi szószóló szerezhet csak mandátumot, ezért ebben a környezetben a képviselőhöz hasonlóan a szószólónál is feleslegesnek érzi a törvényjavaslat a nemzetiségi jelző használatát. Az országgyűlési törvény 12. § és ezen belül a 29. § és 29/A. § között is fennáll ez az ellentmondás, hiszen a 12. fejezet címe önmagában a „nemzetiségi szószóló”, ugyanakkor a két hivatkozott paragrafusban minden esetben csak szószólót említ. Ha jól számoltam, akkor a „szószóló” megnevezés mindössze 22 alkalommal szerepel a törvényben. Úgy gondolom, hogy egyértelműbb, tisztább, világosabb lenne a nemzetiségi szószóló meghatározás egységes használata. A 41. § szerinti, új vagyonnyilatkozatkerülne bevezetésre az országgyűlési képviselők és a nemzetiségi szószólók számára. Ezt az európai normákhoz való igazítást a bizottságunk elfogadja, támogatja. Végül a 42. § szerint az országgyűlési törvény 29/A. §. (6) bekezdésében a „18. Alcímnek” szövegrész helyébe a „18. és 18/A. alcímnek” szöveg kerül. Az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan indokolt, hogy a nemzetiségi szószólókra is kiterjedjenek a 18/A. alcím szerinti, bizottsági ülésekre vonatkozó fegyelmi, jogi szabályok. A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a jelen módosítással is egyetért. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Előterjesztők! Az elmondottak zárásaként tisztelettel kérjük a törvényjavaslat benyújtóit, hogy mind anemzetiségi képviselő, képviselőkkülön, nemzetiséginyelvű esküjére, mind a nemzetiségi szószóló megnevezésrevonatkozó javaslatunkat, kérésünket mérlegelni és a szabályozásban biztosítani szíveskedjenek. Mindezek figyelembevételével összességében elmondhatom, hogy a T/369. számon benyújtott, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságatámogatja és elfogadásra javasolja. Köszönöm, hogy meghallgattak! Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a kétperces felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, KDNP. Parancsoljon! NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Egypár szóval szeretnék reagálni képviselőtársaimra. Először, ha már itt van, Keresztes László Lórántra, aki azt mondta, hogy azért kaptak kölcsön egy DK-s mandátumot az osztozkodásnál és a frakcióalapításnál, mert az LMP mennyi mindenről lemondott korábban és nem indult egyéni körzetekben. Hát, tisztelt képviselő úr, megverték önöket az előválasztáson a saját társaik az egyéni körzetekben, és aztán a választók is azt mondták önökről, hogy nincs szükség ennyi LMP-sre a parlamentben, tisztelt képviselőtársaim. Ezért mondtak ítéletet a választók, és ezért kellett önöknek olyan cselhez folyamodniuk, hogy a DK-tól kértek kölcsön egy mandátumot, hogy frakciójuk lehessen. Jámbor András képviselő úrnak jelezném, hogy bár ő most itt parlamenti fizetéscsökkenésekről és keretcsökkenésekről beszélt, azért emlékezzünk rá, hogy pár hónappal ezelőtt ő volt az, aki azt mondta a kampányban, hogy ő csak azért szeretne az Országgyűlés jegyzője lenni, mert az „baromi sok pénzzel jár”. Ez volt Jámbor András hozzáállása a kérdéshez és a parlamenti mandátumhoz. Novák Előd képviselő úrnak jelezném, az, hogy a frakciótámogatásokat át lehet adni pártoknak, az nem kötelező, tisztelt képviselő úr. Ha ön szakértőket szeretne fölvenni, akkor beszélje meg a frakcióvezetőjével. Ön úgy
