Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 28. kedd - 18. szám - Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat együtt... - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A lényeges érveink elhangzottak, eggyel szeretném kiegészíteni. - ELNÖK: - DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

504 Kezdjük talán azzal - és itt egy kicsit szélesebb perspektívát nyitnék -, hogy az elmúlt 12 évben az egypárti túlhatalmat kiépítő Fidesz folyamatosan próbálja visszaszorítani az ellenzék politikai tevékenységének bármifajta támogatását. Itt is emlékeztetnék rá, hogy a volt fideszes képviselő által vezetett Állami Számvevőszék a néppárti Jobbikot közel egymilliárdos bírsággal sújtotta, ezt a bírságot tavaly márciusig fizette a pártunk, tehát lényegében hosszú éveken keresztül alig volt arra mód, hogy akár csak alapszinten is finanszírozhassuk politikai tevékenységünket. Itt is szeretném felhívni főleg kormánypárti hozzászóló képviselőtársaim figyelmét arra, hogy mennyire álságos és cinikus az az érvelés, amelyet itt most elmondtak. 3 milliárd forintról beszélünk, miközben csak a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok fizetésemelése 4 milliárd forintjába kerül a magyar adófizető polgároknak. Nem érzik a végtelen farizeusságot ebben az érvelésben? Komolyan nem érzik?! Miközben Rogán propagandaminisztériuma 76 milliárd forintból fogja megint ránk zúdítani a magyar polgárok félrevezetésére szolgáló információkat, ami egyben egyébként a Fidesz politikai tevékenysége is, mert egy ilyen egypárti túlhatalom felé haladó politikai rendszerben kezd egybeolvadni az állampárt és a kormány. Előre tovább a putyini úton, elvtársak! Tehát nem érzik ennek a végtelen álságos és cinikus voltát? Komolyan, itt fel mernek állni e történelmi falak között, és ezzel érvelnek, hogy majd ezzel fogunk spórolni?! Most komolyan? Ráadásul a Jobbik, hazánk jobbközép konzervatív pártjaként elvi síkon sem támogatja azt, hogy post festa, egy választás után változtassuk meg a szabályozásokat. Mert mi, a törvényes rend pártjaként hiszünk az intézményekben, és hiszünk abban, hogy csak az intézmények stabilitása az, ami hozzátartozik egy kiegyensúlyozott polgári demokráciához, amelyben mi hiszünk, mert csak ez biztosítja a magyar polgárok jólétét és szabadságát. Tehát elvi alapon is nagyon álságos ez az előttünk lévő szabályozás, hiszen utólag próbál érvkészletet találni ahhoz, hogy miért hoz egy olyan teljesen igazságtalan finanszírozási rendszert, ahol gyakorlatilag a közös listán induló frakciók gyakorlatilag egyenlő arányban részesülnek a támogatásban, teljesen függetlenül attól, hogy hány fős a frakció. Azt már csak halkan jegyezném meg, hogy a Fidesz-KDNP-listán is ott van az a KDNP, amelynek a frakciója szép nagy, miközben a KDNP társadalmi támogatottsága a nulla felé konvergál. Tehát azzal érvelni, hogy a választói akaratot az önök javaslata itt mennyiben ülteti át, már csak ezért is rendkívül cinikus és aggályos a mi véleményünk szerint. Rendkívül aggályos többek között a 17. § (2) bekezdése, amely arról szól, hogy bizottsági elnököt, alelnököt és tagot fel lehet menteni, csak éppen azt felejtették ki a szabályozásból, hogy ki kezdeményezi, milyen alapon, ki dönti el. Mi ez, ha nem az, hogy gyakorlatilag az eddigi tapasztalatok szerint házelnök úr eldönti, hogy mondjuk, akkor holnaptól egy ellenzéki képviselő már nem bizottsági elnök? Komolyan ezt így bele merik írni egy jogszabályba, hogy akkor innentől kezdve bármikor felmenthető, bármilyen tisztségből egy, a magyar polgárok által megválasztott képviselő?! Mellékesen jegyzem meg, hogy az a közel kétmillió szavazópolgár, aki a hatpárti együttműködésre szavazott, amelyet egyébként önök kényszerítettek ki azzal, hogy úgy szabályozták a választójogi törvényt néhány hónappal a választások előtt, amit egy tisztességesen működő kiegyensúlyozott polgári demokráciában magára bármit is adó polgári és konzervatív erő, ugye, nem tesz meg néhány hónappal a választás előtt, hogy megváltoztatják a szabályokat... - most meg majd utólag is megváltoztatják, ugye, az aktuális politikai érdekeik mentén. Ez felháborító, kedves fideszes képviselőtársaim. Ez felháborító! (11.50) Második pontban az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozatokhoz szeretnék hozzászólni. A Jobbik képviselőcsoportja az eddigi rendszerben is nagyon transzparensen működött, sőt hosszú ideig még a családtagjaink vagyonnyilatkozatát is nyilvánosságra hoztuk. Az önök propagandamédiája csemegézett is ezen. Önök ide mernek állni és azt merik mondani, hogy jó, akkor legyen minden úgy, mint az Európai Unióban. Helyes. Egyébként pedig teljesen mindegy, mert Orbán Viktor miniszterelnök úr vagyonnyilatkozatában eddig sem a valóság szerepelt, és eztán sem a valóság fog szerepelni, hiszen aki azt elhiszi, hogy egy 32 éve országgyűlési képviselő ember, aki jó néhány évig miniszterelnöke ennek a hazának, egy darab forintnyi megtakarítással nem rendelkezik, az bármiben hihet, vasorrú bábában is. Tehát azt gondolom, hogy nem a szabályozás a lényeg. Egyébként a Jobbik képviselői, ahogy eddig is, eztán is a valóságot fogják beírni annak a keretnek megfelelően, amit a tisztelt fideszes többség most meg fog szavazni. Rajtunk nem múlik a valóság, önökön igen. Utolsó részét a felszólalásomnak úgy neveztem el, hogy kis színesek. Szóval, ahogy az az expozéban is elhangzott, értem, hogy itt most mindenképpen kell egy lex Hadházyt hozni. Tulajdonképpen, ha onnan nézzük, hogy valaki szándékosan bojkottálja az eskütételt, akkor ezzel akár még egyet is lehetne érteni. Ugyanakkor ez a szabályozás nem tesz különbséget aközött, hogy valaki szándékosan, politikai célzattal bojkottálja az alakuló ülést, mint ahogy azt Hadházy képviselőtársunk tette, és ennek legyen retorziója, a Jobbik ezzel egyetért, de nem szabályozza ez a törvényjavaslat azt, hogy mi van akkor, ha mondjuk, valaki lemondással kerül be újként a parlamentbe, neki sem szabályozza, hogy milyen gyorsan kell esküt tennie az új képviselőnek.