Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - PÓCS JÁNOS (Fidesz):

317 mindnyájunknak tenni kell itthon és külföldön annak érdekében, hogy a Magyarországnak járó források elérhetőek legyenek. Én abban bízom, hogy a baloldali képviselők is, akár az európai parlamenti kapcsolatokon keresztül, lobbiznak annak érdekében, hogy Magyarország megkapja a neki járó uniós forrásokat. Az adósságfinanszírozásnál azért ingattam a fejemet, bocsásson meg, mert ön említette a hitelességet, ön említette a Csehországgal történő összehasonlítást. Képviselő Úr! Ön pontosan tudja, hogy hol állt Magyarország hitelessége; pontosan tudja, hogy az elmúlt évtizedben milyen utat jártunk be. Ismeri azt az utat, ami 2010 előtt jellemezte Magyarországot és ami ’10 után jellemzi Magyarországot. Pontosan tudja, hogy milyen piaci hozamszinteken tudtuk értékesíteni az állampapírjainkat. És hogyha Csehországgal összehasonlít minket, önnek kétségtelenül igaza van, olcsóbb a cseh államadósság finanszírozása, de azért nézzük meg az okokat is, nézzük meg, hogy milyen folyamatok voltak! Itt van előttem az Eurostat adatsora, szívesen átadom képviselő úrnak (Felmutat egy iratot.), ami bemutatja, hogy mondjuk, 2010-ben ők honnan indultak. Bőven 40 százalék alatti adósság jellemezte a múlt évtizedben Csehországot az Eurostat-adatok alapján; jóval kisebb adóssággal, jóval kisebb adósságteher mellett, valóban olcsóbban finanszírozták magukat. Itt van előttem a cseh államadósság-ráta alakulása és a magyar államadósságráta alakulása. Azért egy 80 százalék fölötti adósságrátát nem lehet egyik napról a másikra kinőni, és az Eurostat-adatok alapján Magyarországon az adósságráta 2011-2019 között folyamatosan csökkent. A Covid alatt kétségtelenül volt egy növekedés. Arra felhívom képviselő úr figyelmét, hogy az az adósságráta-emelkedés pont az uniós átlagnak felelt meg, ugyanakkor a magyar helyreállás gyorsabb volt, mint az Európai Unió átlaga. (17.20) Ha ebből a szempontból nézem, akkor ugyanazzal a plusz-adósságnövekedéssel egy gyorsabb helyreállást értünk el sokkal nagyobb foglalkoztatási szinttel, mint az a legtöbb európai országot jellemezte. A hitelességnek kulcsszerepe van. Én abban bízom, hogy Magyarország megőrzi a hitelességét, és fogjuk tudni finanszírozni az államadósságot. A finanszírozási költségek most véleményem szerint a háborús infláció és a nagyobb jegybanki kamatok miatt szerte Európában magasabbak. Hogy csak egy számot mondjak: a kilenc hónappal ezelőtti állapotban az olasz tízéves, az eurózónába tartozó Olaszország tízéves eurókötvényének a hozama olyan 0,7 százalék körül volt, most 3,5 százalék, de a német államkötvényeknek a hozamszintjét is tudja akkor a képviselő úr, hogy milyen radikálisan emelkedtek, tehát nem magyar specialitás ez, igen, amit ön mond, az igaz, az államadósságok finanszírozása magasabb, de ez nem magyar specialitás, hanem máshol is így van a világban. Kata. - Igyekszem rövid lenni. Azért szerintem az elgondolkoztató, hogy egy alapvetően az egyéni vállalkozókra megalkotott kedvező adózási formával az utóbbi időszakban tömegesen olyan emberek éltek, akik korábban alkalmazottak voltak. Tehát hogy létezik az, hogy nemcsak a fodrász, a masszőr veszi ezt igénybe, hanem olyan emberek, akik korábban - ismétlem - egy cégnél alkalmazottak voltak? Ne adj’ isten, ez egy sajátos dolog, amikor egy vállalkozás, egy cég a munkavállalóit hirtelen kiszervezi katásoknak. 450 ezer katás van Magyarországon, és nézzük meg a statisztikákat, hogy hogyan alakult, honnan jöttek, korábban milyen egzisztenciájuk volt, mit csináltak, egyéni vállalkozók voltak, és éltek a lehetőséggel, vagy alkalmazottak egyegy vállalkozásnál tömegesen hirtelen katások lettek. Én ez utóbbit trükközésnek tekintem, adóelkerülésnek tekintem. Szerintem mindnyájunknak az az érdeke, hogy az vegye igénybe a kedvező adózási lehetőségeket, aki erre valóban jogosult, és a kiskapukat szüntessük be. Ami pedig Budapestet illeti, a képviselő úr figyelmét felhívom arra, hogy Budapest főváros abszolút kedvezményezettje volt annak a gazdaságpolitikának, amely az európai uniós átlagnál jóval nagyobb gazdasági növekedést jelentett. Ismétlem: 2014 és ’19 között közel 60 százalékkal növekedett a fővárosi helyiiparűzésiadóbevétele. Azon dolgozunk, hogy a következő években is növekedhessen ez az iparűzésiadó-bevétel. (Vajda Zoltán tapsol.) ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Megadom a szót Pócs Jánosnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az előttünk álló költségvetés a magyar agrárium vonatkozásában kell hogy emlékeztessen is. Az európai uniós csatlakozásunk idején az EU-s országok féltek Magyarországtól, mert pontosan tudták, hogy Magyarország területi, éghajlati adottságának, a magyar emberek szorgalmának köszönhetően Európa éléskamrája lehet. Az akkori baloldali kormány érdekérvényesítő ereje kimerült abban, hogy Ausztriában is nyithatunk kávézót, és örüljünk, hogy továbbra is ehetünk mákos gubát, sőt az akkori baloldali külügyminiszter azt hirdette, hogy merjünk kicsik lenni. Nem véletlen fogalmaztak akkor a gazdák úgy, hogy a magyar mezőgazdaságnak két ellensége van: a baloldali kormányok és az időjárás. Mára a baloldal a történelem süllyesztőjébe került, az időjárás viszontagságaira soha nem látott támogatások indultak el, így öntözésfejlesztésre, valamint országos jégkármérséklő rendszert alakítottunk ki. Az európai támogatások többszörösét biztosítottuk hazai forrásból, melynek köszönhetően új állattartó telepek, modern fejőházak, korszerű mezőgazdaság jött létre. Tudjuk jól, bár nem elég, de soha nem látott szintre