Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK:

318 emeltük a hazai élelmiszer-feldolgozást és annak piacra jutását. Kérem, engedjék meg, hogy saját jászsági választókerületemből hozzak egy példát, ezzel szeretném megerősíteni, mely szerint a jászberényi és jászapáti mezőgazdasági cégcsoport által termelt, feldolgozott és értékesített helyi Jásztej és Mizo tej mennyisége az elmúlt években 50 százalékkal növekedett, meghaladva az éves százmillió liter termelést, és az árbevételük elérte a 21 milliárdot. Köszönet érte. A nemzeti kormány gazdaságpolitikájának, a hazai többlettámogatásoknak, az előttünk és a mögöttünk lévő költségvetéseknek köszönhetően - a mezőgazdasági cégek dolgozóinak kiemelten köszönet és tisztelet - a legnehezebb időkben sem akadozott a hazai élelmiszer-ellátás, sőt most, a szomszédban dúló háború okozta nehéz helyzetben is kijelenthetjük, hogy a magyar élelmiszer nem tíz-, hanem húszmillió ember élelmiszerellátását is garantálni fogja. A mezőgazdaságban is különösen igaz, hogy van, akinek a kihívás is probléma, és van, akinek a probléma is kihívás. Tisztelt Képviselőtársaink! Ahogy mindenki tudja, probléma az elmúlt és az előttünk lévő évben is akadt bőséggel. A koronavírus-járvány negatív hatásai a világ összes kormányát komoly és nehéz kihívás elé állították. A koronavírus-járványt követően a keleti szomszédságban kitört orosz-ukrán háború igencsak aggasztó, és ezt még tetézi az átgondolatlan brüsszeli energetikai politika, melynek hatására az inflációs nyomás felerősödött, ami elsősorban az alapanyag-, az élelmiszer- és az energiaárakon érezteti negatív hatását és társadalmi hatását. Az instabil nemzetközi környezet kihívásai ellenére számunkra a cél továbbra is változatlan maradt, mégpedig hazánk és a magyar családok védelme, a rezsicsökkentés megerősítése, valamint a gazdasági növekedés biztosítása, hogy Magyarország az új világgazdasági korszakban is a nyertesek közé tartozzon. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2023. évi költségvetési tervezet egy kiszámítható és tervezhető alapot ad az ország stabilitásának megőrzéséhez. A válságok ellenére is kiemelkedően magas beruházási ráta tovább fog emelkedni, köszönhetően a hazai gazdaság tőkevonzó képességének, a kecsegtető vállalati környezetnek, valamint a versenyképes adórendszernek. A 2023. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat XII., Agrárminisztérium fejezetében 2019,9 milliárd (sic!) forint előirányzat szerepel, míg 2022-ben 209,9 milliárd forint állt rendelkezésre. Így az Agrárminisztérium összességében 10 milliárd forinttal magasabb költségvetési keretből gazdálkodhat. A nemzeti agrártámogatásokra 74,5 milliárd forint keret áll rendelkezésre. Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdaságban, a magyar agráriumban minden dolgos kézre szükség van, senki nem maradhat ki a támogatásokból, a kedvezményekből, épp ezért a támogatási rendszer háromszintű támogatást biztosít. A legkisebbek számára, akik nem rendelkeznek megfelelő önrésszel, az agrárium megfelelő támogatást biztosít, hogy el tudják kezdeni a gazdálkodást. A közepes méretűeknek a támogatás úgy épül fel, hogy pályázni tudjanak technológiai eszközökre, beruházásokra. A harmadik szint, a nagyobb méretű gazdaságok támogatására azért kerül sor, hogy valós komplex beruházásokat is végig tudjanak vinni - természetesen sokkal nagyobb önerővel kell majd rendelkezniük, hogy tudják élvezni a kedvezményeket. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért dolgozunk, hogy a termelők - gazdasági mérettől függetlenül -, a vásárlók és a fogyasztók együttműködését erősíteni tudjuk. Ehhez kérjük tisztelettel képviselőtársaink támogatását. Elnök úr, köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Szabadi Istvánnak, a Mi Hazánk képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Mielőtt rátérnék a 2023. évi központi költségvetésre, a költségvetésitörvény-javaslattal kapcsolatos véleményünk ismertetésére, engedjék meg, hogy rávilágítsak egy érdekességre, ami a mindenkori költségvetés egyik különlegessége, érdekessége, mondhatni azt, hogy egyben problémája is, és ez az elmúlt évek során is így volt a mindenkori költségvetések esetében. Ez pedig az, hogy van egy olyan jelenség, amely nem látható a költségvetésben az elmúlt évek során sem, viszont nagyban befolyásolja a költségvetés végrehajtását. (17.30) De vajon mi lehet ez? Többször hallottuk már az Országgyűlésben is, hogy bizonyos esetekben vagy időszakokban nincs pénz, nincs pénz, nincs pénz, de ha mégis valamire nagyon kell, vagy esetleg olyan baj van, hogy valamilyen forrást jó lenne találni, akkor egyszer csak mégis sikerül azt a forrást megtalálni. Olyan ez, mintha valami láthatatlan széf lenne, amibe be lehet nyúlni és onnan kivenni, ha tényleg nagy a baj, egy kis pénzt. De nem csigázom tovább a kíváncsiságot, hogy mi is lehet ez. Ez nem más, mint a fejezeti kezelésű előirányzatok és azok költségvetési maradványainak kérdése. A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezetek sajátos szakmai ágazati feladatainak ellátására szolgálnak, céljukat, kezelésük és felhasználásuk szabályait a minisztériumok rendeletben szabályozzák. Részletesebben a fejezeti kezelésű előirányzatok sajátossága, hogy a kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvánnyal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy a fejezetet irányító szervek a kötelezettségvállalással lekötött összeg ki nem fizetett részét vihetik tovább a következő évekre. Ennek technikai lebonyolítása úgy történik, hogy az éves költségvetési beszámoló elfogadását követően, a tárgyévet követő évben saját hatáskörben, a második évtől kezdődően a kormány engedélyével előirányzat-módosítást hajthatnak végre. Az előző évi költségvetési