Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz):

284 megnövelik 1250-nel a jelenlegi létszámot, akkor is csak 25 249 lesz, ami azt jelenti, hogy több mint 30 százalékkal kevesebb, mint amennyit a magyar parlament erre engedélyezett. Amire kifejezetten kíváncsiak lennénk, az a honvéd egészségügyi központ sorsa. Nézek is államtitkár úrra, az hogyan lehet, hogy a honvéd egészségügyi központ költségvetése a Honvédelmi Minisztérium jövő évi költségvetésében szerepel, miközben az elfogadott kormányszerkezetről szóló törvény, amit már meg is szavazott a parlament néhány héttel ezelőtt, kerek perec kimondja, hogy a honvéd egészségügyi központ kikerül a Honvédelmi Minisztérium irányítása alól és civil kórház lesz, ami nagyjából azt jelenti, hogy a Belügyminisztérium mint egészségügyért felelős minisztérium kötelékébe kerül. A jövő évi költségvetésben meg a HM fejezet alatt van a honvéd egészségügyi központ. Most akkor melyik törvény nem igaz: a költségvetési törvény nem igaz vagy a minisztériumok felsorolásáról szóló, illetve a kormányszerkezetről szóló törvény nem igaz? - mert a kettő egymással ellentétes. Tényleg annyira jó lenne, nemcsak az ott dolgozó körülbelül 3 ezer ember miatt, hanem a másfél millió honfitársunk miatt, akiknek ez egy területileg kijelölt súlyponti kórháza. De van olyan speciális gyógyító tevékenység, ami kapcsán egyedüli kórházként 3 millió magyar ember kórháza ez a kórház, egyébként, teszem hozzá, a belügyi területen dolgozó munkatársak kijelölt kórháza is. Hogyha valamit végre megtudhatnánk már a magyar kormány bármely tagjától, hogy mi lesz a sorsa ennek az intézménynek; akkor tényleg marad a HM alatt, és visszamódosítják a törvényt? Átmegy a Belügyminisztérium alá? Mi lesz egyébként a NATO kiválósági központként működő kórházrésszel? Hiszen ez az is, a Magyar Honvédségnek egy nagyon fontos része, és nagyon nagy büszkesége is; ha ezt teljesen kiviszik a civil világ alá, akkor annak mi lesz a sorsa? Mi lesz a sorsa az ott dolgozóknak, akiket néhány évvel ezelőtt, félig-meddig kényszerrel, vagy akármilyen más módszerrel, de beöltöztettek katonának, vagy éppen honvédelmi alkalmazottnak, az ő sorsuk mi lesz? Ezeket azért jó lenne tisztázni, mert jelen pillanatban csak a kapkodás látszik, és ebben a törvényben meg teljesen ellentmondanak annak, ami a másik törvényben elfogadásra került. Összességében a honvédelmi fejezetről azt lehet mondani, még egyszer mondom, tényként. 1. A 2 százalék, ha összeadjuk a Honvédelmi Alappal, megvan. 2. Óriási összeg áll rendelkezésre a haderő fejlesztésére. Az irányok a törvényből is és a miniszter nyilatkozataiból is legalább kihámozhatóak. Szerintem illene és jó lenne, ha a Honvédelmi és rendészeti bizottság ezekről konkrétan is tudna tájékozódni. Ez a része rendben van. Amit hiányolunk így is a honvédelmi költségvetésből, az nemcsak a fegyverek, nemcsak a vas, nemcsak a beton, hanem az ott dolgozó emberek sorsa. Azt gondoljuk, hogy egy ilyen 2 százalékos (sic!) infláció mellett, ami például már most ebben a hónapban az élelmiszerek tekintetében majdnem 20 százalékot ért el, a bérekhez is hozzá kell nyúlni, hogyha nem akarja a terület a versenyképességét elveszíteni, és ebben a költségvetésben ennek nem látjuk nyomát. Úgyhogy ezeket, én azt gondolom, mindenképpen korrigálni kell. Arra biztatom kormánypárti képviselőtársaimat, hogy fogadjanak szót Pintér Sándornak, és a költségvetési törvényben legyenek kedvesek a Belügyminisztériumnak adni pénzt, hogy az ott dolgozó emberek ne lépjenek le egytől egyig, mert a közterületi járőrözést meg az összes magyar ember biztonságát a tábornoki kar, nem hiszem, hogy meg fogja tudni oldani a következő években. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Vinnai Győzőnek, a Fidesz részéről. Parancsoljon, jegyző úr! DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mielőtt a jövő évi költségvetésről szólnék és két területet az oktatásból kiemelnék, a felsőoktatást és a szakképzést, reagáljak Harangozó Tamás mondataira, de csak halkan és szerényen, mert Nyíregyháza és térsége egyéni képviselője vagyok, és én átéltem 2007-08-ban, amikor minden laktanyát bezártak Nyíregyházán. Bizonyos Juhász Ferenc, az ön párttársa volt akkor a honvédelmi miniszter. Egy katonaváros szűnt meg. Tiltakoztunk szóban, volt tüntetés, és láttuk a hadsereg leépülését. Úgyhogy én azt kérem képviselőtársamtól, hallgatva a hozzászólását, beszélt nemzeti ügyről, beszélt a honvédelem fejlesztéséről, beszélt a honvédelmi fejezetben található forrásokról, akkor egy kicsit folytassunk párbeszédet arról, hogy hogyan lehet a honvédelmet megerősíteni, mert a 2023-as büdzsé, sokan elmondták már, a honvédelem és a rezsicsökkentés költségvetése. (13.50) Világos céljai vannak a jövő évi költségvetésnek, nem az emberek terheit akarja növelni, hanem a bevételeit extraprofitadóból kívánja elérni. Nem megszorításokkal operál, hanem fegyelmezett tervezéssel, amelynek a lényege, hogy a célok tekintetében fenn akarja tartani az egyensúlyt, 3,5 százalékos hiánycéllal, folytatni akarjuk a gazdasági növekedést, igaz, szerényebb módon - 4,1 százalékot tűz ki célul, mint az idei első negyedév, vagy a 2022-es 7,1 százalék -, és tulajdonképpen 5-5,2 százalékos inflációval számol, amit - jómagam is tudom - nehéz megtervezni, mert ez lehet magasabb is és lehet alacsonyabb is, hiszen nem tudjuk, hogy mi fog történni, mikor ér véget az orosz-ukrán háború, mennyire fog elhúzódni, visszatér-e a koronavírus-járvány, vagy éppen a brüsszeli szankciók hogyan érintik a magyar gazdaságot, az ország gazdasági-pénzügyi helyzetét, hiszen a