Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz):

285 rezsiárak már most az egekben vannak és az infláció is magas. Nehéz tervezni, de szükséges. Ahogy az ókoriak mondták: navigare necesse est, hajózni szükséges, még ha nehezebb idők is jönnek. Szerintem a Rezsivédelmi és Honvédelmi Alapban található több mint 1500 milliárd forint azt mutatja, hogy erre felkészült a kormányzat s különösen a pénzügyi kormányzat. A költségvetés fontos céljának gondolom azt is, hogy a családokat kívánja megvédeni, hiszen családtámogatásra több mint 3200 milliárd forintot fordít, a nyugdíjakat kívánja megvédeni, hiszen 4900 milliárd forintot fordít a nyugdíjak kifizetésére és a 13. havi nyugdíjra, a biztonságra, a honvédelemre, ahogy Harangozó Tamástól is hallottuk, a munkahelyek védelmére szintén sokat fordít. Egy ellenzéki képviselőtársam mondta azt, hogy ez a munkaalapú társadalom nem sikerült. Szeretném jelezni képviselőtársaimnak, főleg az ellenzéki képviselőknek, hogy én a 13. költségvetést látom, nem a 33.-at, mint Kósa Lajos, de emlékszem arra, hogy 2010-ben Nyíregyházán és térségében 12 százalékos volt a munkanélküliség, ami az országos átlagnak megfelelt. De a távolabbi részeken, mondjuk, a Tiszavasvári és Ibrányi járásban, ahonnan még húsz település hozzátartozik a választókerületemhez, 25-30 százalék volt a munkanélküliség. Ez most Nyíregyházán és környékén 3,5 százalék, a Tiszavasvári, Ibrányi járásban ennek közel duplája, 6-7 százalék. De hát, honnan indultunk! Ez, hogy minél többen tudnak dolgozni, véleményem szerint jó, mert ha dolgoznak, tisztes jövedelmet is vihetnek haza. Sőt, azt is elmondom önöknek, mivel az egyik ellenzéki képviselőtársam mondta, hogy a közfoglalkoztatotti létszám csökkent, hogy mi ennek örülünk, mert mindig azt mondtuk, hogy átmenetileg vonjuk be a közfoglalkoztatásba azokat az embereket, akiknek nincs szakképzettségük vagy diplomájuk, mert a legnagyobb munkanélküliség a nyolc általánossal rendelkezők vagy azt el sem végzettek körében van. Emlékszem rá, kormánymegbízott voltam akkor, hogy 2012-ben 220 ezer volt országosan a közfoglalkoztatottak létszáma, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az egyik legmagasabb, most 80 ezer körül van, és jelentősen csökkent a mi megyénkben is. Tisztelt Ház! Felszólalásomban szeretnék az oktatásról szólni úgy, mint aki négy évtizede a felsőoktatásban tanít, a Nyíregyházi Egyetemen tanítok most is, korábban főiskola volt. Az egyik, ami a felsőoktatást illeti, hogy alapvető változás van a költségvetésben is, mert a modellváltó intézmények kikerültek a központi költségvetésből, tavaly 21 egyetem váltott fenntartót, 4 egyetem és 1 főiskola maradt meg az állami finanszírozásban. Ez azt szolgálná, hogy az egyetemek működése stabil legyen, fejlesztések legyenek, és egy minőségi oktatás legyen. Tudom, évtizedek óta mondjuk, hogy minőségi oktatás legyen, de egy olyan forráselosztó rendszerre van szükség, amely a teljesítményt díjazza, és azt is díjazza, hogy egy egyetemi tanár ne öt-hat helyen tanítson, mint korábban, a nyolcvanas években - ezt mondhatom, mert akkor, ’83-ban kezdtem a pályámat, és akkor is igaz volt -, a kilencvenes években meg még inkább. Az intézményi gazdálkodás szabályozottá tétele is nagyon fontos az egyetemeknél és ennek a monitorozása. A fenntartói feladatok szigorodása, a kancellári rendszer véleményem szerint bevált, és gazdaságosan működhetnek az egyetemek. (Szabó Sándort a jegyzői székben Hiszékeny Dezső váltja fel.) Milyen célokat sikerült elérni, és milyen várható eredmények vannak a működés mellett, hiszen az egyetemi szférában egy nagyfokú, nagymértékű fejlesztés indult el? Csak azt szeretném elmondani önöknek, hogy a modellváltó intézményekkel a minisztérium - felírtam a számot - hatéves finanszírozási szerződést kötött és 25 éves keretmegállapodást. Ez a hatéves finanszírozási szerződés mintegy 1700 milliárd forintot jelent működési támogatásokra, ezt vállalta a minisztérium, és ebben még nincsenek benne a fejlesztések. A felsőoktatás átalakításának eddigi és várható eredményei közül csak egyet-kettőt emelnék ki. Az egyik, hogy a szervezeti átalakítások révén az intézmények gyorsabban és hatékonyabban tudnak reagálni a munkaerőpiaci elvárásokra. Ezt szeretné majd megerősíteni a szakképzés területén is, mert valójában kettősség van, sőt már munkaerőhiány van Magyarországon, Nyugat-Magyarországon biztosan, de már Kelet-Magyarországot is elérte ez a hullám. A szakmai gyakorlat támogatása jogcím alapján az osztatlan tanárképzést visszahoztuk, és ez azt jelenti, hogy az iskolai gyakorlaton részt vevő hallgatók támogatásra jogosultak, ami elősegíti a sikeres gyakorlat elvégzését. A hallgatói juttatások tanulmányi ösztöndíjakra fordítható része is megemelkedett 2020. február 1-jétől mintegy 40 százalékkal. Többen említették már, Szabó Szabolcs képviselőtársam is, hogy a pedagógushiány megjelent Magyarországon. Szeretnénk a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók számát emelni, motiválni őket ösztöndíjakkal, hiszen én is egyetértek azzal, hogy nagyon fontos, hogy a tanári pálya presztízsét visszaállítsuk. Ez nem csak béremelés. A béremelés, a kormány elismerte, én magam is elismerem, szükséges. A társadalmi presztízs azonban nem magától jön, a szülőknek, a társadalmi csoportoknak is el kell mondani, hogy miért fontos, ha egy iskola jól működik. Ebben bármikor partnerek vagyunk. Természetesen a nemzetközi mobilitási programokban részt vevők száma is megnő, megnőhet a magyar felsőoktatás vonzereje és a nemzetközi képzésekbe is bekapcsolódnak a magyar egyetemek, amiből bevételeik is szerepelnek.