Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. május 10. kedd - 3. szám - Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról , valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter:

81 Itt szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy ez a vita nem a veszélyhelyzetről, nem a korlátlan felhatalmazásról meg nem a biankó csekkről szólt, lehet, hogy sokan talán felszínesen olvasták át az indítványokat, a törvénymódosító javaslatokat, hanem az alkotmányos keretek megteremtéséről szólt, ahogy egy jogállamban azt illik tenni. Engem terhel az az édes teher, hogy nagyon sok ország jogrendjét ismerem, különösen a veszélyhelyzetre tekintettel, hiszen az elmúlt két évben a hazai ellenzék támogatásával folyamatosan támadtak minket nemzetközi körökből, főleg Brüsszelből. Jourová asszony már a veszélyhelyzet első kihirdetésekor, 2020 tavaszán kinyilvánította, anélkül hogy megvizsgálta volna a többi ország jogrendjét és veszélyhelyzeti jogalkalmazását, hogy Magyarország itt valami jogellenes, jogállamellenes dolgot cselekszik. Itt szeretnék sok mindenkit biztosítani afelől, hogy bizonyos intézkedések, amelyek a magyar alkotmányos rendben csak rendkívüli felhatalmazással és különleges jogrendben képzelhetők el, sok országban egyébként az alapjáratnak, a rendes jogrendnek is a részei, alapjáraton sok európai országban tehet meg olyat a kormány, amit Magyarországon például csak egy rendkívüli jogrendi felhatalmazással tehet meg. Tehát érdemes feltennünk egy komparatív, összehasonlító jogi szemléletet, egy olyan szemüveget, hogy jobban el tudjuk helyezni magunkat ezeknek a nemzetközi vitáknak a kereszttüzében. Visszatérve Arató képviselő úr kérdésére, hogy miért van szükség erre a módosításra és miért van szükség egyáltalán veszélyhelyzetre: azért van szükség erre a módosításra, hogy utána ne kelljen már azon vitatkozni, hogyan tudunk gyorsan, hatékonyan reagálni egy nem várt helyzetre. Ez egy lehetőséget teremt, hogy már utána ne legyen kérdés az, hogy lehet-e vagy nem lehet, legyen-e vagy ne legyen veszélyhelyzet, amikor az arra okot adó alkotmányos körülmények bekövetkeznek. Ez mind-mind a bölcs előrelátásról, arról a népi bölcsességről szól, hogy jobb előre félni, mint egyszerre hirtelen megijedni. A felelős cselekvés szabadságáról szól, tisztelt képviselőtársaim, a hatékony és gyors döntések meghozatalának lehetőségéről, ennek előkészítéséről. Három témakörben szeretnék reagálni az elhangzott mondatokra, kritikára, és itt szeretném megköszönni egyébként az építő kritikát is, illetve az együttműködés felajánlását azokban a témákban, amelyek ugyan nem tartoznak az Alaptörvény módosításához, de mivel itt minden is elhangzott, ezért köszönöm az együttműködési szándék kinyilvánítását. Kritikaként hangzott el, hogy biankó, hogy korlátlan felhatalmazás, garanciák. Többen szerintem nem szemrehányást tettek, de a jogi kifejezések keveredtek. Éppen ezért térjünk vissza a forráshoz, mert akik biankóról beszélnek, biztos, hogy valami fogalmi tévedésben lehetnek, hiszen egyértelmű, hogy a veszélyhelyzet ma hatályos tényállása is, az 53. cikk az Alaptörvényben azt mondja, hogy a kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - és itt van a közbeékelés - a sarkalatos törvényben meghatározott szerint tehet ilyet, olyat vagy amolyat. Az is nagyon fontos, ha már a korlátlanságról van szó - ezt nagyon sokat hallottuk a nemzetközi sajtóban, amikor két évvel ezelőtt hihetetlen támadás áradt a magyar kormány felé, egyfajta sötét történelmi múltat idézve felhatalmazási törvénynek is hívták a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényünket -, hogy az Alaptörvény hatályos szövege szerint ezek a rendeletek 15 napig maradnak hatályban, ezt akkor is egyértelművé tettük. Itt jön a lényeg, itt jön a demokrácia, az európai uniós érték, ha az értékeket nézzük a szerződésekben, a szabadság, emberi méltóság tisztelete, demokrácia. A demokrácia az Országgyűlés által kerül kifejeződésre, négyévente a szavazások alkalmával egyfajta többség által, kormányoldal és ellenzék felállásban, és az Országgyűlés az, amely meghosszabbíthatja vagy felhatalmazást adhat. Nem a kormány ad magának felhatalmazást, a veszélyhelyzet 15 napra engedi meg a rendeletek és az intézkedések meghozatalát. Itt a demokratikus garancia, itt a lényeg, itt az európai érték, hogy egyedül a magyar emberek többségének akarata szerint mehet tovább 15 napon túl is az az intézkedés. Tehát itt semmiféle korlátlanságról nincs szó. A garanciákat, ezt elmondtam a bevezetőmben, az expozémban is már, az Alkotmánybíróság működése biztosította. Az elmúlt két évben hosszabb időszakon keresztül is fennállt a veszélyhelyzeti jogalkotás. Az Alkotmánybíróság szünet nélkül, még a vírus legveszélyesebb időszakában is működött, és minden beadványt a legnagyobb szakszerűséggel vizsgált meg. Ezért is fontos, hogy olvassák majd el a törvénymódosítások részletes indoklását, hiszen ott szinte egy az egyben a jogalkotást arra buzdítjuk, hogy vegye át mindenképpen az Alaptörvény alkotmányos ellenőrzésének, vizsgálatának formuláit, amelyeket az Alkotmánybíróság hosszú évek óta használ. Magában a katasztrófavédelmi törvényben is, abban a sarkalatos törvényben, amely aztán a cselekvés kereteit megjelöli, leszögezzük, hogy a kormány ezt a jogkört a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan és mindenképpen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek megelőzése, kezelése, felszámolása céljából gyakorolhatja. Szükségesség, arányosság, célhoz kötöttség nagy nemzetközi jogintézmények által is lefektetett tesztje az, ami alkalmazandó bármiféle rendelkezésre is. De még egyszer hangsúlyozom: ma nem veszélyhelyzetről beszélünk, hanem egy alaptörvényi rendelkezésről, cselekvési szabadság megnyitásáról a magyar emberek érdekében, a magyar választók akaratából és felhatalmazása alapján. Ne felejtsük el, egy olyan választási kampányon és olyan választáson vagyunk túl, amely már megtapasztalta a háborút! Az emberek pedig tudtak dönteni arról, hogy mit kínál nekik ebben a helyzetben a baloldal, az ellenzéki kihívó, és mit kínál számukra a nemzeti konzervatív kormány. Szeretném elmondani, hogy egy felejthetetlen tapasztalat volt ilyen szempontból is a kampány, felejthetetlen volt sok-sok ezer magyar ember