Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak
2022. május 10. kedd - 3. szám - Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról , valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter:
82 szemébe belenézni, megszorítani a kezét azoknak a magyar embereknek, akik fél szavakból értették a kormány álláspontját, és megértették azt is, hogy mit hozna nekik az ellenzéki győzelem. Egyértelmű ellentétpárokat lehet felállítani: vagy nemzeti érdekek, nemzeti önrendelkezés védelme, amit a nemzeti konzervatív oldal kínált, vagy folyamatos idomulás, brüsszeli, nemzetközi lobbiérdekek kiszolgálása (Arató Gergely: Véget ért a választás, már nem kell kampányolni!), nemzetközi elvárásoknak való folyamatos megfelelési kényszer. De ugyanúgy dönthettek béke és biztonság kérdésében, a másik oldalon a háború és a káosz mint alternatíva állt. Ezt hallottuk nagyon sok ellenzéki képviselőjelölt felszólalásában, kampánybeszédében, akik azonnal katonákat, fegyvereket küldtek volna (Dr. Lukács László György: Senki nem mondott ilyet!) egy olyan fegyveres konfliktusban, amely nem Magyarország fegyveres konfliktusa. Szintén nagyon fontos, ami túl is nyúlik már a kampányon, az energiabiztonság kérdése, amely az egyre elvetemültebb és irreálisabb energiaszankciók javaslatában megjelenik. Itt is látjuk, hogy már Brüsszelt megelőzve, korukat megelőzve kérték ellenzéki képviselők, hogy zárják el a gázcsapokat, zárják el a kőolajvezetéket, mit sem gondolva arra, hogy micsoda katasztrofális következményekkel járna ez a magyar energiaellátás biztonságára, a magyar ipar működőképességére. És ezek a szankciók még most is az asztalon vannak. (Földi Lászlót a jegyzői székben Móring József Attila váltja fel.) Tehát én szeretném még egyszer arra kérni önöket, hogy részletesen olvassák el a törvényjavaslatot, mert sokan kérdezték, hogy miért kell ez és mi lehet a jogalapja. Ott van benne részletesen, hogy a humanitárius katasztrófa okozta következményekről beszélünk, illetve a gazdasági hatások kezeléséről. Hajnal képviselő úrnak mint kerületi lakos szeretnék gratulálni, bár nem örülök az eredménynek, de tiszteletben tartom azt, és ellenfeleinket is tiszteljük. Ezt „A keresztapa” óta tudjuk, úgyhogy jó munkát kívánok önnek! (Derültség.) Majd kerületi lakosként igyekszem mindenféle ügyes-bajos dologgal önhöz fordulni, remélve, hogy tud segíteni. De belement a jogi részletekbe Hajnal képviselő úr, és idézte a megelőző védelmi helyzet passzusait. Ez is bizonyítja, hogy a Momentum csak háborúban tud gondolkodni, az egy háborús helyzet előszele, de itt nem erről van szó. Ha elolvassa még egyszer, amit javasol a kormány, láthatja, hogy a humanitárius katasztrófa okozta válsághelyzetek következményeiről Magyarországon, illetve a gazdasági kihatásokról. Látjuk, hogyan bolydul fel az egész globális gazdaság, az energiaárak hol vannak, látjuk, hogy ezek a hatások mélyülni fognak, még előttünk vannak. (14.00) És mint ahogy az a veszélyhelyzet során, még a vírus okozta veszélyhelyzet során is, most már a számok szintjén ténnyé vált, hogy igenis fontos volt a kormány gyors, azonnali cselekvőképessége annak érdekében, hogy Magyarország Európában elsőként tudott visszapattanni a válságból, vagy elsőként tudtuk átoltani a magyar lakosság nagy részét. Hiszen csak tessék belegondolni, hogy - ugyan már elmúlt ez az időszak, de nehezen írta meg ezt a Politico, sajnos nem írta meg a Politico - hosszú hónapokon keresztül vezette Magyarország az átoltottsági listát, és sorolhatnám. Az eredmények magukért beszélnek, hiszen tavaly 7,1 százalékos GDP-növekedést produkált Magyarország, ennél jobb csak Lengyelországban volt, és idénre is 4-5 százalékot jeleznek. Ezek nem maguktól jönnek. Ez a gyors cselekvésnek, a veszély felismerésének a képességéből származik, és a gyors cselekvés lehetőségéből fakad aztán. Tehát én mindenképpen azt szeretném kérni önöktől, ellenzéki képviselőktől, hogy a magyar emberek érdekét nézzék, és próbáljanak visszatérni ahhoz a választói akarathoz, amely nagyon hangosan, Brüsszelből is meg a Holdról is látható módon kinyilvánításra került április 3-án. És ez a döntés egyértelmű volt, és ebben az ellentétpárcsoportban, ugye, a nemzeti konzervatív oldal 2014-18-at is meghaladó mértékben növelte támogatóinak táborát, hiszen a magyar emberek a fél szavakból is megértették, hogy merre van a józanság, merre a biztonság, a béke útja. Önök viszont 800 ezer embert veszítettek el azzal a retorikával, amit sajnos itt is hallok megismétlődni. Én úgy gondolom, hogy európai fogalmakkal szólva - visszatérek ismét a szerződésekhez - az értékek között a demokrácia még hamarabb szerepel a felsorolásban, mint maga a jogállam. Tehát a demokrácia a legfontosabb. Éppen ezért önöknek is az kell legyen a mandátuma, amit a magyar emberek, a magyar választópolgárok többsége kinyilvánított. Itt szeretném idézni a miniszterelnök úrnak azt a mondatát, ami tavaly őszről származik: „velünk még azok is jól járnak, akik nem ránk szavaztak”. (Arató Gergely: A 20 százalékos inflációval, akik rátok szavaztak, nagyon jól jártak.) És a tények meg azt bizonyítják, hogy ha a háborúra meg a káoszra mondtak volna többségében igent, akkor még azok a szegény választópolgárok is rosszul jártak volna önökkel, akik önökre szavaztak. Nekünk az a feladatunk, hogy a békét és biztonságot teremtsük meg minden egyes magyar embernek ebben az országban. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el. Z. Kárpát Dánielt a jegyzői székben Dócs Dávid váltja fel.)
