Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak
2022. május 10. kedd - 3. szám - Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról , valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatva a frakcióvezető úr vezérszónoklatát, egy idézetet helyeznék az önök szívére így, a 2022-26. évi parlament...
56 (11.20) Tudjuk azt, hogy a virtuális világban napi szinten érik támadások Magyarországot, az állami intézményeket és minisztériumokat is, fegyveres és rendvédelmi szervezeteinket is. Ilyen értelemben persze nem beszélhetünk már klasszikus békéről, és az a helyzet, hogy hiába is törekszünk rá, bár nagyon sok rendezvény van, amelynek komoly üzenete van, többek között a különböző szépségversenyeken is mindenki elmondja, hogy fitnesz és világbéke, várnunk kell a világbékére, illetve dolgoznunk kell érte, ha egyáltalán valaha ez bekövetkezik. De egy biztos: amit mi megtehetünk ezen túl, hogy hangsúlyozzuk a világbéke melletti kiállásunkat, nagyon fontos, hogy a cselekvőképességet adjuk meg a kormányzatnak, és természetesen rendelkezzünk olyan védelmi kultúrával, olyan biztonságtudatos védelmi kultúrával és olyan erővel is, amellyel a rosszban szándékozókat el tudjuk tántorítani attól, hogy Magyarországot bárminemű tényleges támadás érhesse fegyveres, katonai értelemben. Végezetül azzal zárom, hogy a KDNP frakciója támogatja a kormány előterjesztését, és a zárószavazás során is támogatni fogjuk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Frakcióvezető úr felszólalását követően a KDNP álláspontjának ismertetését Vejkey Imre képviselő úr folytatja. Parancsoljon, képviselő úr! DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatva a frakcióvezető úr vezérszónoklatát, egy idézetet helyeznék az önök szívére így, a 2022-26. évi parlamenti ciklus első törvényjavaslati vitájának vezérszónokaként. „Gaudium et spes, 31,3.: a jövő azoké, akik a ma élő generációk számára képesek megadni az értelmet és a reményt.” Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Varga Judit miniszter asszony benyújtotta az Alaptörvény tizedik módosítását az Országgyűlésnek. Kérdezhetik: vajon miért vált szükségessé ez a benyújtás, miért vált szükségessé a tizedik alaptörvény-módosítás? Azért, mert szomszédságunkban kitört a háború, mely a második világháború óta nem tapasztalt kihívásokat, humanitárius helyzetet eredményezett, megváltoztatva a világot és benne Európa arculatát és helyzetét is. Ezen új helyzetre és kihívásokra pedig Magyarországnak biztosítania kell a hatékony és gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét. Ezért az Alaptörvény tizedik módosításának javaslata két cikket tartalmaz. Az első módosítja az Alaptörvénynek a veszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó 53. cikkét, mely alapján a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás mellett a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A javaslat második része pedig ugyanezzel harmonizálja az Alaptörvény előző, 2023-ban hatályba lépő módosítását. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Sok mindent hallottunk itt ellenzéki képviselőtársaimtól a felszólalások során, ezért felhívom a figyelmüket, hogy ne feledjék azt, hogy az Alaptörvény több mint egy törvény, a törvények törvényéről van szó. Ne feledjék, hogy az úgynevezett húsvéti Alaptörvény által hazánk 2011-ben újra visszatért az organikus jogfejlődés útjára! Ne feledjék azt sem, hogy a magyar nemzet legfontosabb jellemvonása közé tartozik az alkotmányosság szeretete! Ezért nem véletlen, hogy a II. András királyunk által éppen 800 éve kibocsátott Aranybulla, mely vetekszik a Magna Chartával időben és tartalomban, 1222-ben bocsátatott ki. Nagyon érdekes, hogy ma Brüsszelből éppen azok támadnak bennünket a jogállamisággal, akik akkor, 1222-ben talán még törzsszövetségi szinten sem voltak, mi pedig már, ugye, egy alkotmánnyal bírtunk. Az Aranybulla olyan alapelveket rögzít, melyek mind a mai napig egy jogállam alapvetőbb igazságai közé tartoznak: egy és ugyanazon szabadság elve, a szabad országlakosok jogegyenlőségének biztosítása, az ellenállás joga, ugyanezen személyek lehetősége arra, hogy a történelmi alkotmányt megszegő uralkodónak ellenállhassanak. A 800 éves Aranybulla nemcsak történelmi jelentőséggel bír, hanem Alaptörvényünk alapján ma is élő olyan joganyag, mely lehetővé teszi történelmi alkotmányunk jogértelmezés útján való érvényre juttatását. Az Alaptörvénybe foglalt Nemzeti hitvallás ikonikus sorai ugyanis kimondják: „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és nemzeti egységét. Valljuk, hogy a történelmi alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelezettsége.” Az Alaptörvénybe foglalt R) cikk (3) bekezdése pedig azt mondja ki: „Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történelmi alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.” Nos, ez nemzetünk alkotmányos hite, és nem az, amit itt az előbb képviselőtársunktól a DK részéről hallottunk. Történelmi alkotmányunk szellemi öröksége tehát átszövi húsvéti Alaptörvényünket. Ezért, ha hőseinkhez méltó honpolgárok akarunk lenni, meg kell tartanunk történelmi alkotmányunk iránymutató szellemi erejét, vagyis mindent meg kell tennünk azért, hogy nemzeti-keresztény értékeink megmaradjanak. Ki kell mondanunk, hogy csak akkor járunk jó úton, ha történelmi alkotmányunk organikus fejlődéséből háramlanak jogaink és kötelezettségeink. Megint csak ellenzéki képviselőtársaimnak fel kell hívnom a figyelmét arra, hogy voltak idők, amikor ettől az organikus fejlődéstől kényszerrel elszakították hazánkat. Ezt tette a ’49. évi XX. törvény is, a régi alkotmány,
