Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. május 10. kedd - 3. szám - Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról , valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: Most a Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka, Lukács László György képviselő úr következik 30 perces időkeretben. Parancsoljon! - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

57 melyet az ellenzék, mint azt éppen a választási kampányban mondták, vissza akar majd hozni. Szóval, ez a régi alkotmány, ez az 1949. évi XX. törvény, mint azt a dátumból is láthatják, a szovjet szuronyok árnyékában született sztálini alkotmány egyszerű magyar fordítása volt. (Dr. Hoppál Péter: Ez így van!) Bár a rendszerváltás után jelentős módosításokon esett át ez a fordítás, de a ’49. évi kommunista alkotmány attól még ihletettségében mit sem változott. Hatálya alatt így olyannak érezhettük magunkat, mintha védők nélküli várban lennénk. Visszatérés az organikus alkotmányfejlődésünkhöz 2011. április 25-én következett be a húsvéti Alaptörvényünk által. Ezt megint csak ki kell mondanunk, mert sokaknak ez a tény nem magától értetődő. Meggyőződésem, hogy legjelentősebb örökségünk az a keresztény gyökér, amelyből a magyar állam ezer éve kisarjadt. Ezért húsvéti Alaptörvényünk sem véletlenül a nemzeti imánkkal, a magyar Himnusz első sorával kezdődik, vagyis azzal, hogy „Isten, áldd meg a magyart!”. Az Alaptörvényünk pedig ezt követően a Nemzeti hitvallásban mondja ki, hogy nem ismerjük el történelmi alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tehát a hatályos joganyagunk kimondja, hogy nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Nos, ezt az érvénytelen alkotmányt akarta az ellenzék visszahozni. (Dr. Hoppál Péter: Szégyen! - Nacsa Lőrinc: Feles törvénnyel!) Feles törvénnyel. Mindez azt jelenti, hogy Magyarország az égre tekintve a 2011. évi húsvéti Alaptörvénye által feltámadt, újra feltámadt, és méltón védelmezi ezeréves honát és polgárait. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magyar nemzet ezer éve szakadatlanul fejezi ki akaratát, hogy keresztény nemzeti formában akar élni. (11.30) Ezért csak megszállás vagy totális diktatúra tudta ezt felülírni. Mi, magyarok fontosnak tartjuk a hagyományos keresztény értékeket, így fontosnak tartjuk a világ teremtettségét, továbbá azt, hogy az ember férfinak és nőnek teremtetett. Ehhez a magyar alkotmány védvonalat is biztosít. Ezt a védvonalat mi, a Fidesz-KDNP óvjuk. Ezért bármilyen külföldi nyomásnak is vagyunk kitéve, Magyarország nem adja el egy tál lencséért a jövőjét. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Most a Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka, Lukács László György képviselő úr következik 30 perces időkeretben. Parancsoljon! DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Abban nem állunk vitában senkivel és ez nem kérdéses, hogy Magyarországnak az orosz agresszió által, az ukránokon végzett agresszió által és az így kialakult háború miatt biztonsági fenyegetettsége van, és biztonsági fenyegetettségben kell terveznie és szerveznie a mindennapjait és az ország rendes működését. Az sem kérdéses, hogy ez hatással van nemcsak Magyarország belső rendjének védelmére vagy akár a honvédelmére, de az élet minden szeletére, minden szegmensére, legyen szó akár a gazdaságról, akár oktatásról vagy bármi másról, sok olyan helyzetre és sok olyan területre van kihatással, amire egyébként korábban nem is gondoltunk. Az árak emelkedése részben emiatt, részben a kormányzati intézkedések megkésettsége miatt most már minden boltban, minden pénztárcában érezhető is, és a háború hatása ilyen téren kikerülhetetlennek tűnik. Azonban abban mindenképpen vitában kell állnunk, hogy az a fajta mód, amellyel önök most egy felhatalmazást keresnek, és a felhatalmazás keresésének a módja mégis az, hogy egy rendkívüli jogrend vonatkozásában egy kiegészítéssel élnek, abban, hogy a megfelelő eszközt választják-e, abban viszont már vitába kell hogy szálljunk. Volt szerencsém részt venni az Alaptörvény kilencedik módosításával kapcsolatos vitában és az azt követő, egyrészt a honvédelmet, másrészt a katasztrófavédelmet is érintő - tehát ha úgy nézzük, az egész rendkívüli jogrendet és annak a teljes újraszabályozását érintő - vitában, amely ez év július 1-jével lép hatályba, szóval, volt szerencsém részt venni ezekben a vitákban, és ott bőségesen elhangoztak azok az érvek, amelyek alátámasztották azt, hogy a korábban meglévő rendkívüli jogrend intézményét miért és milyen okok mentén kell újraszabályozni. Abban mindannyian egyetértettünk, és én nem hallottam eltérést abban, hogy az itt felszólalók, kormánypárti felszólalók, sőt miniszterek is egyetértettek, hogy a mostani átalakításával a kor szükségleteinek - tehát amiket önök is mondtak, hogy a megváltozott biztonságpolitikai, megváltozott gazdasági helyzet és a megváltozott hadviselési és rendvédelmi kihívásoknak - megfelelő különlegesjogrend-átalakítási kísérleteink végül is így helyesek lesznek. Tehát úgy kell ezt tekinteni, hogy amikor önök ezt a rendszert kialakították, azt egy egységes és koherens rendszernek alakították ki, amelyben módosításra nem volt szükség. Külön örülök neki, hogy egyébként Simicskó képviselőtársam itt volt, ő ennek a témának, illetve ennek a területnek egyik szakértője is, és úgy tudom, hogy ebben tudományos munkát is végzett. Akkor sem hangzott el, hogy tekintve azt, hogy milyen biztonsági fenyegetettség és kihívások várhatók a jövőben, és ebben világosan látszott, hogy egy olyan geopolitikai helyzetben lévő állam, mint Magyarország, amely egy ütközőzónát képez a Nyugat, illetve a keleti érdekek és birodalmi elképzelések között... - hiszen azt ne felejtsük el, hogy gondolhatunk mi bármit az Egyesült Államokról, Nagy-Britanniáról vagy Oroszországról, végső soron ők a történelemben mindig egy birodalmi törekvés mentén mentek, és ezen az elképzelésükön hiába a XIX-XX. század vagy akár a XXI. század, nem változtattak semmit, tehát róluk azt kell feltételezni, hogy marad a birodalmi gondolkodás, szóval, látva ezt, én úgy értettem, és úgy éreztem, hogy az a kialakított rendszer, amely