Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. február 21. hétfő - 232. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. BŐSZ ANETT (DK):

9 Ami pedig a konkrét ügyet illeti: tisztelt képviselő úr, ön biztosan tudja, hogy amikor a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte Völner Pál képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését, ő abban a pillanatban lemondott az államtitkári tisztségéről. Önök soha nem vállalták a felelősséget semmiért. A baloldal soha nem vállalja a felelősséget. Az a jellemző önökre, hogy amikor kiderül a Városháza-ügy vagy kiderül más mutyik ügye, akkor soha nincs felelős. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az érintett országgyűlési képviselő mentelmi jogát felfüggesztette az Országgyűlés. A törvény előtt mindenki egyenlő. A törvény előtti egyenlőség azt jelenti, hogy ebben az ügyben büntetőeljárás van folyamatban, és a büntetőeljárás fogja megállapítani nemcsak a felelősséget, de a tényeket is a büntetőeljárás fogja megállapítani. Tehát amiket ön itt idéz, azokról most mint újsághírekről lehet beszámolni. S ha van ebben bármilyen kriminális elem, bármilyen büntetendő cselekmény, akkor az ügyészség vádat fog emelni, a bíróság pedig el fogja bírálni az ügyet. Azt viszont szeretném szóvá tenni, tisztelt képviselő úr, hogy azokban az ügyekben - a Városháza-ügy egy nagyon jó példa -, ahol baloldali politikusok személyesen érintettek, és a sajtó a baloldali politikusok neveit is ugyanígy leközölte, önök soha nem szóltak semmit, soha nem mondták azt, hogy az ő felelősségüket is vizsgálni kellene. Nagyon jól tudja, hogy vannak ilyen ügyek. Azt szeretném kérni, hogy ha már a korrupció ellen tenni akarnak, akkor a baloldalon is vállalják a felelősséget. Azt kérem, hogy azok a baloldali képviselők, akik érintettek, szintén vállalják a felelősséget. Tisztelt Képviselő Úr! Még annyit szeretnék elmondani erről az egész ügyről - ön a devizahitelesek sérelméről beszél -, hogy a devizahitelesekért ez a kormány a legtöbbet tette. A devizahitelesek megvédéséért a mi kormányunk több törvényt hozott. Ez az ügy a Gyurcsány-Bajnai-korszakhoz kötődik, mi ezt megörököltük. A Gyurcsány-Bajnai-korszak okozta a devizahitelezést és okozta az adóscsapdába kerülését ezeknek az embereknek. A mi kormányunk több lépésben módosította a törvényeket, devizahiteles-mentő csomagokat fogadott el, és ennek következtében nagyon sok embernek tudtunk segíteni. Kérem, ha már segíteni nem tudnak, legalább ne ártsanak! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Most a DK képviselője, Bősz Anett következik. Megadom a szót. DR. BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Urak! Homéroszt követve kezdjük in medias res, azaz a dolgok közepébe vágva: Magyarországon megélhetési válság uralkodott el. A jólét leghívebb mutatója, az egy főre jutó egyéni fogyasztás 2020-ban az Európai Unión belül csak két tagországban, Horvátországban és Bulgáriában volt alacsonyabb, mint nálunk. Tíz éve még hat országot hagytunk magunk mögött, 2020-ban a létminimum havi 101 ezer forint volt, és az alsó két jövedelmi decilis átlagjövedelme mélyen ez alatt maradt. Azóta ezek az adatok csak rosszabbodtak. Több mint kétmillióan élnek tehát abszolút szegénységben a honfitársaink közül, a minden más európai országnál szűkmarkúbban ellátott munkanélküliek, a létminimum alatti bérért dolgoztatott közfoglalkoztatottak és a nyugdíjasok jelentős csoportja is. Idős honfitársainknak a svájci indexálás eltörlése jelentette a legnagyobb érvágást. Tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, ezt a Bajnai-kormány 2009-ben még azért függesztette föl, hogy a nyugdíjak emelkedése legalább az inflációt elérje, önöknek viszont az első dolguk volt ezt meg is szüntetni, és emiatt drámaian leszakadt az átlagnyugdíj a nettó átlagkeresettől. 2009-ben még elérte annak kétharmadát, de 2020-ban már a felét sem. A svájci indexálás fenntartásával 2020-ban az átlagnyugdíj 175 ezer forint körül lett volna a jelenlegi 133 ezer forint helyett. Ez évente tehát félmillió forinttól fosztja meg a nyugdíjasokat. Ezt próbálja a jelenlegi magyar kormány a 13. havi nyugdíj egynegyedével, valamint az önök által nyugdíjprémiumnak nevezett 80 ezer forintos egyszeri juttatással korrigálni. Ez az egyhavi plusznyugdíj amúgy az éves nyugdíj 8 százalékának felel meg, amit a 7,9 százalékos infláció már fel is falt és jó előre visszavett tőlük. A fiatalok talán legsúlyosabb problémája az első lakás megszerzése. A jelenlegi rendszer a középosztályt segíti, ugyanakkor azok, akik valóban rászorulnának arra, hogy fészekrakó programokban tudjanak részt venni, adott esetben induló ingatlan nélkül, hát, ők fizetik meg annak az árát, hogy a hamis középosztályosodásnak a bérlakáspiacon is megvan a maga hatása, ugyanis azok, akik nem tudnak saját tulajdonú ingatlanban családot alapítani, drámaian elszállt bérleti díjakat kell hogy fizessenek a bérlakásokban. A bérből és fizetésből élők helyzetét tavalyig meghatározta, hogy a nettó minimálbér az EU-n belül csak Bulgáriában volt alacsonyabb, a nettó átlagkeresetben pedig ezenkívül csak Romániát haladtuk meg. Az idei minimálbér-emelés ezen alig segített, 2022-ben a nettó minimálbér is csak ebben a két tagországban volt alacsonyabb, mint hazánkban. A nettó minimálbér idei összege még a 2020-as átlagkereset felét sem fogja elérni, nemhogy az ez éviét, ahogy az EU ajánlása arról szólt volna. A vállalkozók sosem tudhatják, mikor támad önöknek egy újabb ötlete, hogy hogyan fizettethetnék meg velük a válság árát, hogyan tömködhetnék be azokat a központi költségvetésen tátongó lyukakat, amelyek az elhibázott gazdaságpolitikai és fiskális politikai lépésekből következnek. Ennek a kárvallottjai elsősorban a kisvállalkozók. A költségvetési szervek dolgozóinak átlagkeresete alatta maradt a nemzetgazdasági átlagnak, az elmúlt tizenkét évben egyébként mindig. Ezt kompenzálná az itt dolgozók számára kívánt stabilitás, amit ugyanakkor sajnos a válság közben tett lépések elvettek ezektől az emberektől. Közöttük is a humán egészségügyi ellátásban