Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak
2022. február 21. hétfő - 232. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
10 dolgozók átlagkeresete 2020-ban alig haladta meg a nemzetgazdasági átlagot. Az elmúlt évi emelés hatását semmissé tették az egészségügyi szolgálati jogviszony megalázó feltételei. A szociális ellátásban dolgozók átlagkeresete a nemzetgazdasági átlag felét sem érte el. Igaz, 2014-ben még az egyharmada volt. Világosan mutatja ez, mennyire tartják önök fontosnak a társadalom perifériájára szorult honfitársainkat, valamint azokat, akik valóban segítségre szorulnának valamely egészségügyi vagy szociális intézményben. A pedagógusok helyzetét pedig annak a tanárnak a kommentárja írja le talán a legjobban az önök által sebtiben meghozott szabályozással betiltott sztrájkra adott reakciójában, amikor annyit mondott, hogy legfeljebb elmegyek a Lidlbe dolgozni kétszer vagy háromszor annyiért. Csoda-e, hogy több iskola képtelen szaktanárokkal ellátni az oktatási feladatokat? A megélhetési válságnak tehát idősek és fiatalok, szegények és a középosztály alatt maradó társadalmi csoportok is mind kárvallottjai. Én az Egységben Magyarországért egyik képviselőjelöltjeként csak azt tudom mondani, hogy a kormányváltás ezt is korrigálni fogja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki oldalon.) (13.40) ELNÖK: Orbán Balázs államtitkár úré a szó. DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Egy nagyon fontos témát hozott ide a Ház falai közé. A kormány egyetért azzal, hogy nagyon fontos cél a szegénység felszámolása. A mi megítélésünk szerint a szegénységből a munka jelenti a kivezető utat. Magyarországon szerencsére egyre többen élnek segély helyett munkából: a foglalkoztatottak száma a válság ellenére elérte a 4,7 millió főt, ez 2010-ben még csak 3,6 millió fő fölött járt nem sokkal. Az is nagyon fontos, amit ön említett, hogy a gazdasági növekedésből Magyarországon széles körben részesüljenek az emberek. Ön idézett ezzel kapcsolatos statisztikákat, felméréseket; hadd fogalmazzak finoman: módszertani szempontból eléggé megkérdőjelezhető dolgokat mondott. Hadd ajánljak a figyelmébe más, ezzel kapcsolatos statisztikákat! A Világgazdasági Fórumnak van egy olyan indexe, amely a gazdaságok inkluzivitását vizsgálja. Ez arról szól, hogy a legalsó társadalmi csoportok mennyire részesednek a gazdasági növekedés eredményeiből. Ebben a statisztikában Magyarország 74 ország közül a második helyen van, tehát kifejezetten elöl áll. A Világbank másik jelentése szerint 2012 és ’17 között - ez egy korábbi időszakra vonatkozik, de azért egy fontos adat - éves átlagban az egy főre jutó jövedelem a kevesebbet kereső 40 százalék esetében jobban nőtt, mint a medián vagy a teljes népesség körében mért növekedés. Tehát ez is azt bizonyítja, hogy a legalsó társadalmi csoportok jobban részesülnek az ország jó gazdasági teljesítőképességéből. 2010 óta háromszorosára emelkedett a minimálbér, 73 500 forintról 200 ezer forintra, a szakmunkás-minimálbér pedig 260 ezer forintra, ez két és félszeres emelkedést jelent. A statisztikák szerint 100 százalékos a minimálbér vásárlóérték-emelkedése, ami szintén nagyon fontos. Szegénységre vonatkozó mutatószámok is ismertek: 2010 és ’20 között több millió fővel csökkent azok száma, akiknek egy váratlan kiadás jelentős nehézséget okoz; 2,5 millióval csökkent azok száma, akik nem engedhetnek meg maguknak egy egyhetes nyaralást. Az Eurostat kumulált adatai szerint 2010 óta 1 millió 250 ezer fővel csökkent a szegénységnek kitettek aránya Magyarországon, a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya egy évtized alatt 23 százalékról 8 százalékra csökkent. Bevezettük a mostani válságidőszakkal összefüggésben is a „négy stop” politikáját. Ennek keretében megtartjuk a rezsicsökkentést - 25 százalékkal csökkent 2010 óta, ez is a legalacsonyabb keresetűeknek számít; az áram, a földgáz és egyéb közszolgáltatások áráról beszélünk -, kamatstopot is hirdettünk, benzinárstopot is hirdettünk, illetőleg a meghatározó, fontos alapélelmiszerek esetében is árstopot hirdettünk. Segítséget nyújtottunk a devizahiteleseknek. (Z. Kárpát Dániel: Ajjaj!) Kilakoltatási moratórium, leállítottuk a tömeges devizahitelezést, bevezettük az árfolyamgátat, lehetővé tettük a végtörlesztést, létrehoztuk a Nemzeti Eszközkezelőt. Eközben a gyermekek otthongondozási díja végre elérte - régóta vágyott célunk volt - a minimálbér összegét, vagyis a bruttó 200 ezer forintot. Minden korábbinál többet, 87 milliárd forintot fordítottunk a szociális gyermekétkeztetésre, több mint egymillióan vehettek részt az ingyenes Erzsébet-táborokban, teljes körűvé vált az ingyenes tankönyvellátás, és igen, visszaépítettük 2022 februárjában a teljes havi, 13. havi nyugdíjat, amelyet az önök kormánya, a baloldali kormány elvett a magyar emberektől. Ehhez képest még az is történt 2010 előtt, hogy kétszeresére emelkedett a villamos energia ára, háromszorosára a lakossági földgáz ára; ez is a legkisebb keresetűek számára és a családosok számára okozta a legnagyobb terhet. Önök eltörölték a családi adókedvezményt, megszüntették a kedvezményes kamattámogatású hiteleket, és az egész országot a devizahitelezés csapdájába fordították. Nyolc év alatt, baloldali kormányként, mindössze 23 500 forinttal emelték a minimálbért. 2006 és 2010 között minél magasabb jövedelmű volt egy magyar állampolgár, annál nagyobb mértékben emelkedtek a jövedelmei,
