Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 10. szerda - 222. szám - Napirend utáni felszólalások: - DÚRÓ DÓRA (független):
953 konform, bár azt nyugodtan el lehet mondani, hogy egyáltalán nem lehet egyetérteni azzal, hogy a termőföld értékesítése ugyanabba a kategóriába essen, mint mondjuk, egy műanyaggyárnak az értékesítése, mert az egy különleges tulajdon, és különleges jogállású helyzetbe kellene tenni. Ezt Európának is meg kéne értenie. Látjuk, hogy minden országban milyen érzékeny kérdés. És az, hogy nálunk egytizedéért lehetett földet kapni, és egészen a Dunáig érkeztek már gyakorlatilag, milliós hektár nagyságrendben voltak zsebszerződéssel külföldi tulajdonokban ezek a területek, ennek megálljt kellett parancsolni, drasztikusan, határozottan, és tudtuk, hogy ára lesz. Üzenet elment? A folyamat megállt? Működött? Megérte. Ezt kell mondjam önnek. És ez egy nagyon fontos, nagyon nagy szerep volt. Schmuck képviselő asszony, ami kérdést a vadlúddal kapcsolatosan feltett, arra azt kell mondjam, nem törvényfüggő, hogy a vadász szabályt szeg, vagy sem. A vadász egyéni felelősségét kell megkeresni, és végtelenül megbüntetni; megvizsgálni, hogy követhette ezt el, miért követte el, megfelelő képzésben volt-e részesítve, minden szabály be volt-e tartva, hogy fordulhat ilyen elő, és úgy meg kell büntetni, hogy soha többet ne legyen kedve ilyet csinálni. Mert amikor az ember eldönti, hogy meghúzza-e a ravaszt, vagy sem, akkor mindig háromszor inkább a biztonságra törekszik, mint arra, hogy valakit célkeresztbe vegyen. Azt mindig meg kell fontolni. És aki ezt nem fontolja meg, annak pedig nagyon meg kell fizetnie. Azt kell tehát mondjam, hogy nem attól lőtte le, hogy a vadászati vagy a vadlúd elejtésével kapcsolatos szabályok, hogy mikortól lehet lőni, vagy sem, bekövetkezett, hanem azért, mert felelőtlen volt a vadász, azt pedig nagyon el kell kapni, és meg kell büntetni. Bangóné képviselőtársam kérdésére hadd adjak írásbeli választ (Bangóné Borbély Ildikó: Azt megköszönöm!), mert nem értettem az elejét (Bangóné Borbély Ildikó: Elmondom!), és meg kell tudnom pontosan, hogy mi az, mert ezek nagyon érzékeny kérdések, és ahhoz, hogy én erre pontos választ adjak, engedje meg nekem, hogy írásban megtegyem. (Bangóné Borbély Ildikó: Átküldöm, jó?) Köszönöm szépen. (Bangóné Borbély Ildikó: Köszönöm szépen!) Arra kérem és arra biztatom képviselőtársaimat, hogy ezzel a földtörvény- és az egész földügyi saláta módosításával kapcsolatban módosítóikat fogalmazzák meg, küldjék el, beszéljük meg majd ezeket a részletes vitában, és aztán arra kérek mindenkit, hogy értve a törvény szándékát majd szavazatukkal támogassák ennek elfogadását. Elnök úr, köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Nagy István miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Napirend utáni felszólalások: Most a napirend utáni felszólalások következnek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Dúró Dóra képviselő asszony: „Nem lehetünk Cigányország” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben. DÚRÓ DÓRA (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz és a balliberális tömb együtt, nagykoalícióban szavazta meg a képviselői irodám elvételét Józsefvárosban, az Alaptörvényben garantált politikai véleménynyilvánításhoz való jogomat semmibe véve. Igenis nemzeti sorskérdés az, hogy a magyarság jövője, Magyarország jövője hogyan alakul, és valóban kisebbség leszünk-e a saját hazánkban, ahogyan az elmúlt évtizedek tendenciái mutatják azt. Pokol Béla, akit a Fidesz választott kétharmaddal alkotmánybíróvá, társadalomtudósként az Európa végnapjai - A demográfiai összeroppanás következményei című munkájában rávilágít arra, hogy míg a magyarság lélekszáma generációnként nagyságrendileg megfeleződik, addig a cigányság lélekszáma ugyanennyi idő alatt megduplázódik. Nemrégiben írásbeli kérdéssel fordultam a Belügyminisztériumhoz, hogy terveznek-e változtatni azon az elmúlt harminc évben bevált gyakorlaton, miszerint nincsen hivatalos statisztika arról, hogy az egyes nemzetiségek, etnikumok körében mekkora a gyermekszületésszám, ám Kontrát Károly államtitkár úr mintha nem értette volna a kérdésemet, és egy egészen cinikus válasszal, egy szinte egysoros válasszal intézte el ezt a rendkívül fontos kérdést. Látszik tehát, hogy továbbra is a probléma szőnyeg alá söprését választja a kormány ahelyett, hogy érdemi megoldásokat adna azokra a társadalompolitikai problémákra, amelyek a magyar-cigány együttélés kapcsán igenis jelen vannak a társadalomban. Póczik Szilveszter munkájából tudjuk azt például, hogy az elítéltek körében a büntetés-végrehajtási intézetekben a cigányság részaránya öt-hatszorosa a teljes társadalomban betöltött arányuknak, és azt is tudjuk az oktatási jogok biztosának munkájából, hogy az iskolai erőszak is azokban az intézménytípusokban és abban a régióban magasabb,
