Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 10. szerda - 222. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP):

954 ahol a cigányság magasabb arányban van jelen, tehát az északkelet-magyarországi régióban és a szakképzésben találkozhatunk ezzel. A Mi Hazánk Mozgalomnak megoldási javaslatai is vannak. A mi elképzeléseink szerint nem fordulhatna elő még egyszer az, ami Gyöngyöspatán is megtörtént, hogy még azok kaptak kártérítést, akik egyébként a problémát okozták. Magyarországon több száz olyan település van, ahol azok a családok kényszerülnek a gyermekeiket másik településre vinni iskolába, akik az ő tanuláshoz való jogát szeretnék garantálni, illetve biztonságban szeretnék tudni a gyermeküket, és az állam nem őket védi meg. A Mi Hazánk szerint nem nekik kellene odébbállniuk, hanem azokat a gyerekeket kellene kiemelni ezekből az osztályokból, akik a problémát okozzák, és a legszélsőségesebb esetekben bentlakásos iskolákban nevelnénk őket. De hogy a politikai kultúra is változzon, és az elmúlt harminc év gyakorlata ne folytatódjon tovább, miszerint mind a Fidesz, mind a balliberális tömb csupán egy olcsón megvásárolható szavazórétegként tekint a cigányságra, a Mi Hazánk azt is javasolja, hogy kössük írni-olvasni tudáshoz a szavazást, hogy ne fordulhasson elő az, hogy olcsón, egy zsák krumpliért megvásárolhatják valakinek a szavazatait. Az a plakát, amely szintén a „Nem lehetünk Cigányország!” feliratot viselte, és ami miatt az önkormányzat illetékes bizottsága egyhangúlag, a Fidesz és a balliberálisok közös szavazataival döntött a bérleti szerződés felmondása mellett, egyébként nem törvénysértő, és azt rendkívül fontos hangsúlyozni, hogy a politikai véleménynyilvánítás körébe tartozik, hiszen eljárás sem indult velem szemben e miatt a plakát miatt, és korábban mind a Nemzeti Választási Bizottság, mind a Legfelsőbb Bíróság kimondta egyébként a hasonló „cigánybűnözés” szó kapcsán, hogy az igenis használható a politikai közbeszédben, amiatt nem érheti joghátrány annak használóját. Ahogyan a kormányzat is beszél arról, hogy nem lehetünk bevándorlóország, ugyanúgy ezt a nemzeti sorskérdést sem lenne szabad szőnyeg alá söpörni. Hiába próbálnak meg akár Józsefvárosban, akár az Országgyűlésben vagy a közterületeken elhallgattatni, mi igenis foglalkozni fogunk ezzel a kérdéssel, mert a magyar-cigány együttélésből adódó feszültségek az elmúlt harminc évben rendkívül sok kárt okoztak az országnak. És hiába próbálnak elhallgattatni, mi akkor is kimondjuk: akkor sem lehetünk Cigányország. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK: Köszönöm szépen, Dúró Dóra képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Aradszki András, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője: „Iskolák és egészségügyi intézmények fejlesztése Pest megye 1. számú választókerületében” címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mai napirend utáni felszólalásomnak az a célja, hogy mintegy alulnézetből megmutassam azt, hogy milyen változások történtek az egészségügy és az oktatás területén az országban és ezen belül a választókerületemben. Pest megye 1. számú, érdi választókerületéhez tartozik Érden kívül Törökbálint, Sóskút, Pusztazámor, Tárnok és Diósd. Ha ezeken a településeken az egészségügyet nézzük, akkor örömmel lehet elmondani, hogy például Érden az összes háziorvosi rendelő megújult, és két új rendelő is épült, köztük a Karolina utcai, az magántőke-beruházásból, valamint a Staud József rendelőintézet, egészségház, amely egy teljesen új épületként biztosítja az ellátást. (19.30) Ezenfelül azt kell elmondanom, hogy Törökbálinton új szárnnyal bővült a tüdőkórház, amelyben járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátás is megtalálható, s teljesen új és korszerű alapokon működik. Ezenkívül Törökbálinton a háziorvosok elhelyezése is megváltozott. Egy korszerűen felújított épületben egy helyen találnak lehetőséget a feladatuk, hivatásuk végzésére. Azt lehet mondani, hogy az egészségügy területén igen jelentős fejlesztések mentek végbe, amelyek összege több milliárd forintra tehető, ami azt is jelenti, hogy az egészségügy alapvetően megújult. Ebből is kiemelkedik az érdi Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény felújítása, amelynek a második ütemére 858 millió forintot költött a város a „Modern városok” programján keresztül. Ez a beruházás a meglévő épülettömböket újította föl, a műszerezettségét javította, korszerű tájékoztatási és informatikai rendszerrel látta el, és lehetőséget biztosított a tüdőgondozó beköltöztetésére is, ami jelentős könnyebbséget jelent az érdi és a környékbeli betegeknek. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a szociális területen is történtek komoly beruházások. A Topoly utcai komplex szociális és gyermekjóléti intézmény nettó 3 milliárd forintból újult meg; egy kis részben megújult, nagyobb területen pedig új épületekkel, XXI. századi követelményeknek megfelelő épületekkel gyarapodott Érd város vagyona. Az idősotthon leromlott épületét teljesen felújították, és a családok átmeneti otthona, valamint a hajléktalanszálló is elszeparáltan, külön bejárattal itt került elhelyezésre, teljesen új és korszerű körülmények között. Azt lehet mondani tehát, hogy az egészségügyben jelentős fejlesztések történtek a választókerületemben, s mindez városi, kormányzati és pályázati pénzekből, kiemelkedően a „Modern városok” programjával is, amely jelentős összegeket biztosított.