Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 10. szerda - 222. szám - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
943 rendelkezéseknek meg nem felelő, kivett területek Nemzeti Földalapba történő kerülését, a Nemzeti Földügyi Központ útján történő gyakorlását biztosítja. Az elismert vállalatcsoportként működő mezőgazdasági termelőszervezetek, valamint a földművesek mintagazdaságként történő kijelölésének különös szabályait állapítja meg. A javaslat szövegcserés pontosításokat, jogtechnikai célú módosításokat hajt végre; továbbá a törvényjavaslat segíti a „Tokaji életpálya” program megvalósítását is. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása csak szövegezést pontosít. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása, az agrárkamarai tagdíj megállapításához szükséges adatok átadása a tagság adminisztrációs terheit csökkenti, mivel az adatok hatóság általi szolgáltatásával az érintettek részéről való adatszolgáltatás az agrárkamara részére elkerülhető. A tagságmegszűnés megállapításához a tag elhalálozása időpontjának ismerete elengedhetetlen. Több esetben szükséges a NAK számára kiegészítő adatkérés, többek között a kamarai tagdíjmegállapítás, valamint a tagságijogviszony-keletkezés és -megszűnés megállapítása vonatkozásában. Ezeken felül pedig jogtechnikai célú szövegpontosításokat hajt végre a javaslat. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása azért szükséges, mert a hatályos megfogalmazás nem biztosítja maradéktalanul a jogalkotói szándék érvényesítését arra vonatkozóan, hogy a halgazdálkodási jog átadása során olyan jogosult legyen választható, amely esetében a jó és jogszerű halgazdálkodási gyakorlat alkalmazása reálisan elvárható. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása azért szükséges, mert a visszaélések megakadályozása érdekében pontosításra kerülnek a személyes művelési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések. A földforgalmi törvény módosítását indokolják még a jogalkalmazói visszajelzések, valamint az irányadó kúriai joggyakorlat áttekintése alapján indokolt a több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adása egyes eseteinek pontosítása. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítására jogtechnikai pontosítás szempontjából, a visszaélések megelőzése miatt kerül sor. Az ökológiai gazdálkodás az elővásárlási, valamint az elő-haszonbérleti jogosultság sorrendjében olyan privilegizált helyet jelent, amely mellé kellő garanciális szabályok szükségesek a jogtalanság megakadályozásához. A jogalkalmazói gyakorlat alapján a visszaélések megelőzéséhez szükséges a már meglévő kötelezettség kiegészítése, így a jogosultnak azt is igazolnia kell a mezőgazdasági szerv felé, hogy megkezdte az ökológiai gazdálkodásra való átállást. Az eredetvédett termék előállítása az elővásárlási, valamint az elő-haszonbérleti jogosultság sorrendjében szintén olyan privilegizált helyet jelent, amely mellé kellő garanciális szabályok szükségesek a visszaélés megelőzésére. Ilyen rendelkezés az a kötelezettségvállalás, amely szerint legalább tízéves időtartamban az ilyen elővásárlási joggal megszerzett földön eredetvédett termék előállítására fog sor kerülni, amely kötelezettség a tulajdonjog időközben történő átruházása esetén a vevőt is köti, kötelezi. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény számos esetben hivatkozik a borászati termékekkel kapcsolatos szabályok megállapítása során az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletére. A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény megalkotásával azonban a korábban miniszteri szinten szabályozott követelmények egy része kormányrendeleti szinten kerül megállapításra, így szükséges a hivatkozások erre figyelemmel való pontosítása. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása azért szükséges, mert 2021. június 10-én hatályon kívül helyezték a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény egy bekezdését, mely szerint a családi gazdálkodó, illetve az őstermelők családi gazdaságának tagja az őstermelőként fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjából levonhatta az egyéni vállalkozóként megfizetett szociális hozzájárulási adó alapját. Erre a levonásra 2021. június 10-e után nincs lehetősége. Tekintettel arra, hogy a járványügyi intézkedések miatt az őstermelőnek a veszélyhelyzet végéig lehetősége van azt a döntést meghoznia, hogy az őstermelők családi gazdasága tagjaként mint őstermelő folytatja a tevékenységét - és ezzel párhuzamosan az őstermelői tevékenységeit törölteti az egyéni vállalkozói nyilvántartásból -, vagy pedig egyéni vállalkozóként, így indokolt a hatályon kívül helyezett törvényi rendelkezés lehetőségének visszaállítása 2021. december 31-éig. Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény módosítása szakmailag indokolt. Az öntözési körzet fogalma a gyakorlati tapasztalatok alapján pontosításra kerül. A cél, hogy elkerüljük a túlzottan nagy és szétdarabolt körzetek kijelölését. Az öntözési kerület átnevezésre kerül öntözésfejlesztési területre, ezzel megkönnyítve a mindennapi szóhasználatban öntözési körzettől való elhatárolást. (18.20)
