Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 10. szerda - 222. szám - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. STEINMETZ ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
944 Az állami tulajdonba került harmadlagos művek üzemeltetése érdekében bevezetésre kerül az üzemeltetési szerződés fogalma. Továbbá a folyamatos és biztonságos vízszolgáltatás biztosítása érdekében szükséges az öntözési közösségi taggá válás lehetőségének megteremtése az öntözési körzet területén mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító természetes vagy jogi személyek számára is. A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény módosítása indokolt, mert az állam tulajdonába került, korábban tsz-földhasználati joggal érintett földrészletekre vonatkozó vételi jog kapcsán indokolt a miniszter számára döntési lehetőséget adni, hogy védett terület ne kerüljön ki automatikusan az állami tulajdoni körből. A földek fennálló osztatlan közös tulajdona felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény módosítására jogtechnikai pontosítások miatt kerül sor, melyek a törvényt egyrészt kiegészítik, másrészt az ellentmondásokat feloldják; és végezetül a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény módosítása szükséges, mert a családi gazdaságokról szóló törvény értelmében a mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységből származó bevétele után a kedvező őstermelői adózást csak akkor tudja alkalmazni, ha a kiegészítő tevékenységből származó éves bevétele nem haladja meg az őstermelői tevékenységből származó bevételének az egynegyedét. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése a földforgalmi törvény alapján kiegészítő tevékenységnek minősül, így a termelési tényezők hasznosítása, értékesítése gyakran azt eredményezi, hogy az őstermelő kiegészítő tevékenységének bevétele meghaladja a bevételi arányt. A bevételi arány (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) átlépése miatt a kiegészítő tevékenység teljes bevétele nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek, és így nem folytathat kiegészítő tevékenységet mezőgazdasági termelőként. Az értékesítés során felmerülő egyszeri nagybevétel viszont semmilyen módon nem illeszthető be az őstermelői (Az elnök ismét csenget.) bevételekbe. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági őstermelő a kiegészítő tevékenység vonatkozásában se essen el az őstermelői adózás adta kedvezményektől (Az elnök ismét csenget.), a termelési tényezők értékesítése miatti speciális szabályozás szükséges, különös tekintettel arra (Az elnök ismét csenget.), hogy a termelési tényezők értékesítése nem gyakran fordul elő, így egyfajta rendkívüli gazdasági eseménynek tekinthető. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy az elhangzottak fényében támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Bocsásson meg, képviselő úr, hogy közbecsöngettem, de kicsit elszaladt az idő. Megadom a szót Steinmetz Ádám képviselő úrnak, jegyző úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. (Dr. Steinmetz Ádám a szónoki emelvényre lép.) DR. STEINMETZ ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Először is, engedje meg, hogy megköszönjem, hogy személyesen jött el közénk, és terjesztette elő ezt a nagyon fontos törvénymódosítójavaslat-cunamit, ha egy kicsit az agráriumhoz közelebb álló nyelven fogalmaznék, akkor salátatörvényt, hiszen ahogyan önök is említették, 17 törvény módosítása szerepel itt előttünk, a személyi jövedelemadóról szólótól kezdve a vadászati törvényen át, a földforgalmi törvényen át, az öntözéses gazdálkodás, a családi gazdaságokról szóló, és még sorolhatnám hosszan tovább. Ami viszont valóban közös bennük, hogy mindegyik az agrárium érdekét szolgálja, ha úgy tetszik, akkor agrártárgyú törvényekről beszélünk. Engedje meg, hogy egy kis kritikával is éljek, hiszen ezeket a törvényeket, amelyek most módosulnak, az elmúlt években fogadtuk el, többek között egyébként teljes egyetértésben például a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvényt, amit most újra módosítani kell. Úgy gondolom, hogy ez közös felelősségünk is, hogy nem sikerült olyan törvényt alkotni, ami hosszú időn keresztül meg tudta volna őrizni eredeti állapotban magát. De az élet már csak ilyen, a törvényalkotó, jelen esetben a magyar Országgyűlés kullog az események után - tessék idézőjelben érteni -, és próbálja a gyakorlati szempontokat becsatornázni, és ez mindig elkésik. És mindjárt egy pozitívum: összességében ezekről a törvényekről elmondható általánosságban, hogy ezek jó szándékú változtatások, valóban a gazdálkodók gyakorlati életét megkönnyítő módosítások. Engedje meg, hogy hármat kiemeljek ezek közül, ami különösen tetszik. Az ajándékozással történő kijátszása a földforgalmi törvény előírásainak egy olyan kiskapu volt, amit már valóban illett volna becsukni, sajnálom, hogy korábban nem került erre sor, de valóban, ez egy nagyon szükséges változtatás. Mint ahogy az indokolatlanul a piaci árnál bőven magasabb haszonbérleti díjon kifüggesztett szerződések is a gazdatársaimat, haszonbérleti jogosultságukkal élni kívánó gazdatársaimat is elriasztották, többek között Somogy megyében az indokolatlanul magas haszonbérleti díj, ami természetesen, látjuk, hogy egyszerűen kigazdálkodhatatlan és az élettől elrugaszkodó, és most végre van egy hatósági kontroll, amely ezt semmissé tudja tenni. De ilyen, ha már a hatósági kontroll, az előzetes vizsgálat az adásvételi szerződéseknél, ahogy miniszter úr is említette, hogy egyáltalán jogosult-e, a vételi ajánlatot tevő, a vevő, megfelel-e
