Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 10. szerda - 222. szám - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
942 Köszönöm szépen, Nagy István miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Horváth István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő, egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat egy átfogó, több törvényt módosító tervezet, amely által 17 törvény kerül módosításra. Az egyes agrártárgyú törvények módosításának szükségességét az indokolta, hogy a bennük szereplő törvények anyagi jogi és eljárási szabályait technikailag pontosítani kell, az elmúlt időszak hiányosságait pótolni, egyes európai uniós irányelveket átültetni a magyar jogrendbe, továbbá más törvényekkel megteremteni a szabályozási összhangot. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény kedvező szabályokat állapít meg az őstermelők adókötelezettségére vonatkozóan, ezért egyre több mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó jelezte, hogy a jövőben őstermelőként folytatná tevékenységét. Az egyéni vállalkozói jogállás megszüntetésének esetére az szja-törvény a megszűnés szabályait rendeli alkalmazni, amely olyan esetekben is adókötelezettség keletkezéséhez vezet, amikor a mezőgazdasági vállalkozó tevékenységét nem fejezi be, csak a tevékenység végzésének kereteit módosítja. A mezőgazdasági tevékenység továbbfolytatására tekintettel indokolt, hogy speciális adózási szabályok segítsék azokat, akik a tevékenységüket nem megszüntetni szeretnék, hanem őstermelői keretek között folytatni. A szabályok lehetővé teszik a korábban igénybe vett kedvezmények további érvényesítését, az értékcsökkenés folytatását és az elhatárolt veszteség további figyelembevételét. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi XLVI. törvény módosításának célja a vadgazdálkodási ágazathoz kapcsolódó egyes törvényeknek a megváltozott közigazgatási környezethez való igazítása, egyes rendelkezéseknek az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében történő egyértelműsítése, pontosítása, az ágazati szereplők és a hatóságok adminisztrációs terheinek csökkentése, az elektronikus ügyintézés bevezetése a vadászkamara feladatellátásában, továbbá az egyes ágazati szintű törvényi szabályok összhangjának megteremtése, valamint a vadászattal és vadgazdálkodással összefüggésben az utóbbi években már többször felmerült és jelenleg szakmapolitikailag is támogatott, jóváhagyott, valamint az érdekképviseleti szakmai szervezetek által is egyetértően véleményezett szabályozási javaslatok és társadalmi igények kodifikálása. (18.10) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosítása vonatkozásában ágazati stratégiai cél a digitális környezet megújítása és ezzel párhuzamosan egy új, egységes tagnyilvántartó rendszer létrehozása. Az elsődleges szempont, hogy a vadászkamara a jogszabályok által előírt ügyviteli feladatait maximális hatékonysággal tudja ellátni. Az új tagnyilvántartó rendszer első lépcsője egy online elérhető rendszer kialakítása volt, melyet a vadászkamara a 2021. évre a pandémiás helyzetre tekintettel soron kívül végrehajtott. Ehhez szorosan kapcsolódik a jelenlegi papíralapú vadászjegyek új típusú műanyag vadászjegyre történő cseréje. A vadászjegy érvényesítésének és a vadászjegy formájának megváltoztatására szolgáló törekvések már több évre visszavezethető ágazati igények, melyek kialakításához e módosítás a jogszabályi alapokat megadja. A jogszabály-módosítás további fontos összetevői, hogy a fenti célok eléréséhez a vadászok nyilvántartásba-vételi eljárásának pontosítására, a vadászkamarai kötelező tagság előírásaival való összhang megteremtésére, a vadászkamara által alkalmazott eljárások pontosítására, valamint számos, adminisztrációval kapcsolatos kérdés egyszerűsítésére, más jogszabállyal való koherenciájának kialakítására jelentkezik ágazati igény. A kamarai törvény módosítása ezen célokat szolgálja, megalapozva a vadászati törvény egyes módosításaival az új típusú vadászjegyek érdekképviselet általi kiadásának és kidolgozásának feltételeit. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása a törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárással egészíti ki a törvényt. Továbbá az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlanokhoz kapcsolódó kötelező, jogilag jelentős tények felsorolását kiegészíti a törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárás megindításával kapcsolatban. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításának célja: az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény 2017-ben történt módosításával a formátlan, kötetlen tartalmú, a földtulajdonosokkal való elszámolás garanciáit általában nem tartalmazó, régi erdőgazdálkodási megbízási szerződések a törvény erejénél fogva kivezetésre kerülnek. Helyette új, a hatályos földforgalmi szabályozással összhangban álló földhasználati szerződéseket kell kötni. A szerződéseket eredetileg 2018. december 31-éig kellett volna kivezetni, azonban a határidő többször is módosult. Végül 2021. de-cember 31-ére módosult a végső határidő. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása a magyar állam javára öntözésfejlesztési céllal megszerzett - illetve a jövőben megszerezni kívánt -, a Nemzeti Földalapról szóló törvény hatályát meghatározó
