Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 9. kedd - 221. szám - Az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

828 ELNÖK: Köszönöm szépen, Bartos Mónika. Megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak ennek a törvényjavaslatnak a műfajáról. Ezt szoktuk általában salátatörvénynek nevezni. Erre azt tudom mondani, hogy ez az általam eddig megismert legnagyobb saláta a legvegyesebb módon, ahol a gyümölcssaláta és a zöldség együtt van - hogy ezt a hasonlatot továbbvigyem -, ahol a banán mellett van a cseresznye és az erős paprika; tehát ennyi minden szerepel együtt. Egyébként nem feltétlenül vádként fogalmazom ezt meg a kormánypártok irányába, mert ha megnézem, hogy ebből a ciklusból ebben az évben még két ülés van hátra, februárban valószínű egy - ugye, háromhetes ülés -, akkor megértem, hogy vannak jogharmonizációs kötelességek, és szeretne ezzel haladni a kormányzat. Azért a számot hadd mondjam el! 36 pontból áll ez a törvény - az 36 különböző témát jelent -, 213 paragrafusból 84 oldalon. Ebben valódi koherencia nincsen, mert ha elolvassuk az általános indoklását ennek a törvénynek, akkor általánosan nem tudott semmit megfogalmazni, hanem kissé önkényesen vagy saját ízlése szerint az előterjesztő ott, a számára fontosabbnak tartott, adott paragrafusokat kiemelte, és konkrétan azokat tüntette föl általános indoklásként. Miért gond ez egy képviselőnek? És hadd mondjam el, hogy itt azért különbség van egy kormánypárti meg egy ellenzéki képviselő között, hiszen ha egy törvényjavaslatban sorra vannak támogatandó javaslatok, az ellenzék felfogása szerint pedig az, amit nem tud támogatni, akkor elég nehéz erről egy végszavazással dönteni. Én nem becsülöm le a kormánypárti képviselőket, hogy érdemben átnézik, készülnek rá, de azért valamilyen szinten az jellemző - és talán a mi mostani kormánypárti oldalunkra valóban az, és érthető részben -, hogy a kormány jogalkotási programját teljesíti. Tehát nekik azért kevésbé van az a dilemmájuk, mint nekünk, hogy ez a pont nagyon pozitív; hát, ezt viszont nem tudom támogatni - mi legyen a végén? Nos, én is szeretnék néhány kiragadott részt idézni belőle, talán azt is bizonyítva, hogy átnéztem ezt a törvényjavaslatot. És még valamit hadd tegyek hozzá, hogy akkor én, hogy oldottam volna meg. Nagyjából ezt Bartos Mónika is jól látta, és egyetértek. Ennek van két olyan területe, ami nagyon jelentős mennyiségben szerepel itt, és jórészt jogharmonizáció. Van az energetikai tárgyú és a közlekedési tárgyú. Ez lehetett volna egy-egy önálló, és egy harmadik az összes többi. A cím így hangzik: az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról. Hát, azért kapcsolódásról olyan túlzottan nem beszélhetünk, mert a dohánytermékekkel kapcsolatos hatósági ármegállapítások nem kapcsolódnak egyébként sem az energetikához, sem a közlekedéshez. Akkor néhány elemet én is hadd említsek! A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, az Európai Unió „tiszta energia” csomagjának részét képező irányelv és rendelet kerül átültetésre. Nagyon fontos, nagyon helyes, meg kell tenni. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalra vonatkozó törvény módosításának célja valamennyi hitelesített energiamegtakarítást - mint vagyoni értékű jogot és annak jogosultját - naprakészen tartalmazó online nyilvántartás létrehozása. Ez is megint nagyon fontos, ha a környezetvédelmet, a klímavédelmet komolyan vesszük, tehát abszolút támogatandó. Van egy nagyon érdekes téma, amit államtitkár úr is említett. Talán próbálom egy kicsit politikus módon - remélem, hogy jól - interpretálni, ez a közlekedési irányelv, amely a kiküldetésre vonatkozik. (18.30) Ez, ugye, nagyon nagy vihart kavart az Európai Parlamentben annak idején, főleg a keleti országok - lengyel, bolgár, magyar - és a nyugati országok között. Ez elsősorban a kabotázsműveletekre vonatkozott, és azt igyekezett korlátozni, hogy ha ezek a magyar, lengyel, bolgár szállítók, fuvarozók, mondjuk, Franciaországban olcsóbban tudják a szolgáltatást nyújtani, akkor ott ők jelentős piachoz juthatnak. Ha azt mondjuk, hogy a szolgáltatás szabadsága egy európai uniós alapelv, akkor azt miért kell megakadályozni, hogy Magyarország, ha ezt a szolgáltatást így tudja nyújtani, akkor versenyképesebb? Mert, hozzáteszem, látszólag rajtunk akartak segíteni, hogy a fuvarozóknak előírják, hogy ők is ugyanazt kapják meg, amit a franciák meg ott a szakszervezet, hogy milyen hotelben lakjanak, és milyen extra fizetést kapjanak. Holott arról volt szó, hogy ezek a munkavállalók örültek annak, hogy a jelenlegi itthoni viszonyoknál jelentősen magasabb bért kaptak, ami még mindig versenyképes volt, mondjuk, Franciaországban. Ezzel szemben jött az a rendelet, amelyik ezt a lehetőséget igyekszik megszüntetni, tehát magyarul, a szolgáltatás szabadságával szemben áll. És itt most arról van szó, hogy azért azt tisztázzuk - remélem, jól értelmezem -, hogy ezek a kiküldetési szabályok nem érvényesek abban az esetben, ha valaki egy adott országból egy másik célországba fuvaroz. A tranzit- és kétoldalú szállítási műveletek nem tartoznak ezek alá a szabályok alá. Tehát legalább azt igyekszünk biztosítani, hogy erre ezt a szigorú feltételt nem kell előírni, amit pozitívnak kell tekintenünk. Érdekességképpen: szó van a H5-H6/H7 HÉV fejlesztéséről is ebben a törvényjavaslatban. Idézem: „A kivitelezési feladatok finanszírozásához a projekt nevesítésre került Magyarország helyreállítási és ellenálló-képességi tervében.”