Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 2. csütörtök - 228. szám - Az ülésnap megnyitása - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2020. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARGA ZOLTÁN, a DK képviselőcsoportja részéről:
1311 jelentené. Tehát kérdéses számomra az, hogy az OBT előzetes véleménye és a közéletben tapasztalható előzetes várakozások alapján szolgálja-e azt egy-egy ilyen nyilatkozat, hogy a semlegesség, a politikai tevékenységgel való kapcsolatban nem lét (sic!) megállja-e a helyét a Kúria elnökének tekintetében. Én őszintén kívánom mindannyiunk érdekében, hogy a várakozásokhoz képest majd a ’21. évi beszámolót tárgyalva pozitív képet kapjon az Országgyűlés és az ellenzéki pártok is, mindannyiunk érdeke ez volna, de meggyőződésem, hogy ezek a kérdések nem szolgálják ezt, ezek a folyamatok. Erre hívnám fel tehát elsőként a figyelmet. Van ezenfelül természetesen olyan pont is a beszámolóban, amely még nem hangzott el, és nem utaltak rá képviselőtársaim, és tekintettel arra, hogy a gyermekvédelem hangsúlyos, egyre hangsúlyosabb szerepet kap a közéletben, én azt gondolom, hogy ez különös figyelmet érdemel. A jelentés a 6. oldalon említést tesz arról, hogy többek között az emberkereskedelem értelmezésével kapcsolatos bírói gyakorlat tekintetében egy joggyakorlat-elemző csoport kerül felállításra. Az Európai Unióban 2015-16-ban regisztrált, gyermekeket érintő szexuális célú emberkereskedelem áldozatainak fele magyar származású volt: 1310-ből 647-en, 7,4 százalékban 11 éven aluliak. Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának jelentése, amelyre a kormány is több alkalommal hivatkozott a parlamentben, több éven keresztül az egyik legrosszabb besorolásban tartotta hazánkat. Ennek oka sokrétű volt, de olyan körülmények is szerepeltek ezek között, mint például hogy 2018-ban azért ítéltek el személyeket, mert áldozatként részt vettek gyermekprostitúcióban. Az így elítélt 54 gyermek mindegyike lány volt, ráadásul az 54 gyermekből 7-et börtönbe is zártak. Bár 2020-ban lépett hatályba az a módosítás, amelynek értelmében nem lehet elítélni gyermeket azért, mert áldozatként gyermekkereskedelemmel érintett bűncselekményben vett részt, azonban ez a gyakorlat részben még 2020-ban is folytatódott. 2020-ban 19, de a korábbi években, 2019-ben 30, 2018-ban 54 gyermeket ítéltek el azért, mert áldozatként szexuális bűncselekményekben vettek részt, minden pönalizált gyermek ebben az esetben is lány volt. Míg 2020-ban összesen 95, emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyet regisztráltak - 57 emberkereskedelem, 4 kényszermunka, 34 gyermekprostitúciós kihasználás -, addig harmadik éve zsinórban egyetlenegy embert sem ítéltek el gyermekprostitúció kihasználása miatt. Természetesen a korábbi években sem igazán indultak ilyen ügyek. Egyre növekvő problémát jelent mindezek mellett a kényszermunka növekedése is, valamint a munkavégzési célú emberkereskedelem elterjedése. Egyrészt magyar munkásokat zsákmányolnak ki, akiket ennek keretében munkavégzés céljából külföldre szállítanak, elsősorban Belgiumba, az Egyesült Királyságba és Hollandiába, másrészt számos személyt zsákmányolnak ki Magyarország vidéki, szegényebb régióiban. Ez utóbbi egyrészt harmadik országbeli állampolgárok kizsákmányolását is jelenti. Voltak hírek ukrán munkavállalókról ebben a tekintetben, másrészt egyre nő az idősek és a hajléktalanok munkavégzési célú kizsákmányolása is. Számos, megválaszolásra váró kérdés van tehát, amely a joggyakorlat-elemzés és a jogegység biztosítása keretében megfelelően megválaszolható. Ezek közül néhányat hadd említsek meg! Mi az oka annak, hogy ilyen lassan zárulnak le az emberkereskedelemmel, különösen a gyermekprostitúcióval kapcsolatos ügyek? Mi az oka annak, hogy továbbra is elítéltek áldozatokat gyermekprostitúciós bűncselekménnyel kapcsolatban? Mit kíván tenni a Kúria elnöke az ilyen ügyekben annak érdekében, hogy ne ítéljék el az emberkereskedelem áldozatait a valódi bűnelkövetők helyett? Hogyan készül a Kúria a változó emberkereskedelmi problémák, például a kényszermunka terjedésének hatékony bírósági kezelésére? Összefoglalva tehát az eddig elmondottakat, a tárgyév természetesen az elődje időszakára esik, de a megválasztása, annak az előkészületei nyilván már ez év, a 2020. év őszén megindultak, illetve megtörténtek. Úgyhogy azt gondolom, ez az év volt az, amit részben komplexen kellett megítélnünk. Darák Péter úr működésével és a Kúria munkavállalóinak működésével nyilván az Országgyűlés legtöbb megnyilatkozása mindig elégedettséget mutat, és természetesen a montesquieu-i elveket is tartva itt van is egy határ talán, amelyben megjegyzést lehet tenni, azonban azt gondolom, hogy az ön megválasztása és azóta egy konkrét ügyben tett nyilatkozata szerintem átlép egy határt. Én azt javaslom önnek, mindannyiunk, a magyar állampolgárok, a Kúria dolgozói és az érintettek érdekében, hogy ilyenektől tartózkodjon a későbbiekben. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Varga Zoltán képviselő úr a Demokratikus Koalíció vezérszónoka. Parancsoljon! VARGA ZOLTÁN, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a beszámolót. Valóban egy izgalmas és jó beszámolót olvashattunk, és valóban nagyon furcsa helyzetben vagyunk, mint ahogy ezt sokan mások előttem már elmondták, hiszen egy olyan beszámolót hallhattunk, amit ugyan ön tartott, de mégiscsak a Kúria tavalyi évben leváltott elnökének időszakát öleli fel, miközben tudjuk nagyon jól, hogy 2021. január 1-jétől már ön, a megválasztott új elnök képviseli a Kúriát a parlamentben. Elnök úr is elmondta, hogy a 2020. évet úgy érdemes vizsgálni, hogy az előtte és az utána lévő évvel egységben, és nyilván ez így is van. Sok minden történt 2020-ban a Kúria életében. Nyilván ezt mindenki máshogy éli meg, máshogy élték meg a kormánypártok, a Kúria önmaga és a dolgozói, és nyilván máshogy élte meg a demokratikus
