Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 2. csütörtök - 228. szám - Az ülésnap megnyitása - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2020. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARGA ZOLTÁN, a DK képviselőcsoportja részéről:

1312 ellenzék. Ha a Kúria beszámolójánál tartunk, erről beszélünk, ezt hallgatjuk, akkor egyszerűen nem szabad elmenni a magyar igazságszolgáltatás megítélése mellett sem. És igen, itt szó esett már, talán a KDNP vezérszónoka mondta, vagy legalábbis csak érintette az Európai Parlament Magyarországról szóló jelentését. (10.20) Igen, ez egy nagyon fontos dokumentum különben, ami egyrészt a magyar jogállamiságról, az igazságszolgáltatás helyzetéről, és nyilván ezek mellett még akár a média helyzetéről is szól, vagy a korrupcióról. Mivel egy igen átfogó, és hozzá kell hogy tegyem, hátborzongató megállapításokat megfogalmazó jelentésről beszélünk mégiscsak, én megpróbálnám ebből csak a Kúriát érintő részeit kiemelni, de egyszerűen elkerülhetetlen, hogy erről beszéljünk, hiszen egyrészt az elmúlt években a Kúria elnökének megválasztásával kapcsolatos történések borzolták a magyarországi kedélyeket, és szemmel láthatóan különben ez az Európai Unióban sem maradt nyom nélkül. Az európai parlamenti küldöttségnek az őszi magyarországi látogatásáról készült jelentése szerint Magyarországon a helyzet 2018 óta nem javult, hanem inkább romlott, és továbbra is komoly aggodalmak merülnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségét és a médiaszabadságot fenyegető veszélyek miatt. Nyilvánvaló módon, ahogy az előbb is mondtam, itt a jelentéssel kapcsolatos viszonya más az ellenzéknek és más a kormánypártoknak. Ezzel nincsen bajom, de mégiscsak komolyan kell ezt venni, hiszen mégiscsak az Európai Unió azt hivatott Bizottságának tollából származnak a Magyarország igazságszolgáltatását bizony súlyosan érintő mondatok. Az Európai Bizottság jelentése minden vizsgált területen súlyos, a jogállamiságot veszélyeztető problémákat azonosított Magyarországon, és itt nem szabad elvonatkoztatni attól, hogy ez bizony a Kúriát is érinti. Mivel nem történt érdemi javulás a tavalyi eredményekhez képest, mondják a jelentésben, az ország jelentős uniós forrásoktól eshet el - ezt lassacskán most már meg is érjük - , ráadásul egyes területeken a korábban azonosított problémák súlyosbodását, illetve újabb aggodalomra okot adó fejleményeket is felsorol ez a jelentés. Mint ahogy a tényfeltáró delegáció összefoglalójában az is szerepel, hogy úgy tűnik, a széles körben elterjedt korrupció párhuzamos állam kialakulásához vezetett, ami a független igazságszolgáltatási rendszer hiányában szinte lehetetlenné teszi a fellépést. Nyilván én várnám, tisztelt elnök úr, az erre való reagálását, hogy ezzel kapcsolatosan mi a véleménye, hogy látja ön ezt a helyzetet. A jelentés kiemelten foglalkozik, ahogy az előbb is mondtam, és nyilván önök, kormánypárti képviselők és a Kúria elnöke is tisztában van ezzel, a Kúriát érintő változásokkal, és komoly aggályokat fogalmaz meg a Kúria elnökének megválasztása kapcsán. Az előttem szóló MSZP-s képviselőtől hallottunk már ezzel kapcsolatban néhány mondatot, engedjék meg, hogy csatlakozzak én is hozzá. A jelentés rögzíti a Kúria új elnökének megválasztását megelőző lépések kapcsán, hogy az új főbíró megválasztását a 2020-as jelentésben már vizsgált, újonnan bevezetett szabályok tették lehetővé. Felidézi, hogy az új szabályok szerint az alkotmánybírák, kérésükre, bírói kinevezést kaphatnak, hogy majd a mandátumuk lejártát követően a Kúrián helyezkedhessenek el akkor is, ha korábban nem szolgáltak bíróként. A jelentés továbbá kiemeli azt is, hogy a Kúria elnökének megválasztására annak ellenére kerülhetett sor, hogy az OBT közel egyhangú döntéssel elutasította a jelöltet, majd leszögezi, hogy a legfőbb bírói pozíció betöltésére nem az európai sztenderdeknek megfelelően került sor. A Bizottság emlékeztetett arra is, hogy a Kúria elnöke rendkívül erős igazgatási jogkörökkel rendelkezik, amelyek az új főbíró megbízatásával egyidejűleg még tovább is bővültek, kiegészülve a jogegységi panaszeljárással kapcsolatos jogkörökkel. Megállapította, hogy a Kúrián működő bírói tanácsoknak kizárólag véleményező szerepük van, ezért nem képesek ellensúlyozni a Kúria elnökének kiterjedt jogköreit. A Kúria bírósági rendszeren belüli súlyára és a Kúria elnökét megillető igazgatási jogkörökre tekintettel a Bizottság súlyosan aggályosnak találta a Kúria elnökének megválasztásával kapcsolatos fejleményeket a bíróságok függetlensége szempontjából is. Nagyon-nagyon kemény mondatok ezek, és azt hiszem, ezt nem lehet semmissé tenni és akár a szőnyeg alá söpörni sem egy sommás politikai válasszal. Erre megalapozott, komoly és szakmai válaszok szükségesek. Olybá’ tűnik különben, hogy az Európai Unió elveszítette azt a bizalmat a magyar kormánnyal szemben, amire szerintem ahhoz, hogy Magyarország az Európai Unió aktív, jól működő és megbecsült tagja tudjon maradni, szükség van. Ezt a bizalmat vissza kell szerezni, és ebben, az itt foglaltak szerint, bizony a Kúria elnökének is szerepe és felelőssége kell hogy legyen. És hosszú-hosszú ideig, órákig lehetne azt sorolni, hogy mi is a probléma - és engedjék meg, hogy most ezt úgy mondjam, ahogy nálunk, az ellenzéki körökben és máshol is szokták mondani - a lex Varga Zs.-vel, hogy még a NER-ben is rendhagyó módon két lépésben születhetett meg - mert máshogy egyszerűen képtelenség lett volna megerőszakolni a rendszert - ez a jelenlegi helyzet. Vagy persze beszélhetnénk arról is, hogy az OBT, az Országos Bírói Tanács elsöprő többséggel utasította el az új főbíró személyét, de erről már az előttem szóló ellenzéki képviselőtársam beszélt. Én nem idézném fel ezeket az OBT által jegyzett mondatokat. Én azt hiszem, hogy ebben minden benne van, és ettől a pillanattól fogva nagyon nehéz azt mondani, szinte lehetetlenség komolyan állítani azt, hogy az Európai Unió - nem is tudom, Vejkey képviselőtársam