Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 1. szerda - 227. szám - A minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója:
1262 Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium, a pécsi Valeria Koch Iskolaközpont, a pilisvörösvári Schiller Gimnázium és Kollégium, a szekszárdi Magyarországi Német Színház és a Magyarországi Német Pedagógiai és Módszertani Központ esetében összesen ez a köztehercsökkentés éves szinten mintegy 65-70 millió forint költségmegtakarítást jelent, ami biztosan ellensúlyozza a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséből adódó költségvetési többletfinanszírozási szükségletet. Természetesen a minimálbér és a garantált bérminimum költségvetési többletigényét, valamint a 4 százalékpontos járulékcsökkentés költségvetési megtakarítását intézményenként kell megvizsgálni, mivel az intézmények foglalkoztatotti létszámától, a minimálbéren foglalkoztatott elsősorban kisegítő, technikai személyzet számától függően jelentősen eltérő lehet, abszolút összegét és százalékos arányát nézve is. Az eltérések kezelése szempontjából is külön kell vizsgálni az országos, illetve a helyi nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában lévő nemzetiségi köznevelési intézményeket. Az országos nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények esetében az országos nemzetiségi önkormányzatoknak megvan a lehetőségük a szükséges mértékű és arányú intézmények közötti költségvetési átcsoportosítások viszonylag rugalmas megvalósítására, a költségvetéseik módosításával. Az országos nemzetiségi önkormányzatok esetében ez mintegy 25 nemzetiségi köznevelési intézményt érint. Más helyzetben vannak a helyi nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott nemzetiségi köznevelési intézmények - jelenleg ez 75 intézményt jelent -, mivel az ő esetükben 55 különböző helyi nemzetiségi önkormányzat a fenntartó, közöttük költségvetési átcsoportosításra a jelenlegi szabályozás szerint nincs lehetőség. Ezt felismerve a Magyarországi nemzetiségek bizottsága javaslatára tavasszal a 2022. évi központi költségvetési törvényben elfogadásra került egy 350 millió forintos keret, kifejezetten a helyi nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott nemzetiségi köznevelési intézmények 2022. évi működési támogatásának a kiegészítésére. Ez lehetővé teszi, hogy az intézmények 2022. évre elfogadott költségvetését alapul véve 2022 első negyedévében részletes, tételes felmérést csináljunk a helyi nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott nemzetiségi köznevelési intézmények működési nehézségeiről, kiegészítő támogatási igényeiről, és a jogos működési igényeket egyedi támogatással évente a szükséges mértékben biztosítsuk. Ez annál is inkább szükséges, mivel a nemzetiségi köznevelési intézményekre a 2013. évben bevezetett - akkor új, normatív és a korábbiakhoz képest 30-35 százalékkal kedvezőbb - státusz- és átlagbér-finanszírozási rendszer előnyeit az elmúlt hét évben az időközben hozott, egyébként önmagában örvendetes és kedvező döntések költségvetési szempontból jelentős mértékben felélték. Ilyen kedvező intézkedések voltak a korábbi évenkénti minimálbér-emelések és garantált bérminimum emelései; a pedagóguspótlékok úgynevezett középre húzása; az ingyenes tankönyvbeszerzés bevezetése, az évenkénti azonos összegű átlagnormatívával történő finanszírozása, amely azonban a két tannyelvű nemzetiségi intézményeknél, különösen a tartóstankönyv-beszerzési években nem biztosítja a szükséges fedezetet; az ingyenes étkeztetés bevezetése, melynél azonban az étkezési normatíva sok helyen nem biztosítja a szükséges költségvetési fedezetet, és még hosszan lehetne sorolni. Kétségtelen tény, hogy az előbb felsorolt pozitív döntésekkel, költségvetési többletforrást igénylő intézkedésekkel szemben másik oldalról természetesen voltak költségcsökkentést eredményező intézkedések is, de - nem teljes körű számításaink és felméréseink szerint - a most előttünk lévő 4 százalékpontos köztehercsökkentés révén 2022 lesz az első év, amikor a különböző irányú döntéseknek a nemzetiségi fenntartású nemzetiségi köznevelési intézményekre vetítve egyértelműen pozitív szaldója lesz, amit természetesen örömmel üdvözlünk. Végezetül szeretnék kivételesen egy kicsit szubjektív módon néhány mondatot szólni egy olyan negatív jelenségről, szerintem téves gondolkodásmódról, amely az emberek egy részében szinte minden pozitív döntést követően felmerül, nevezetesen: nem azt nézik, hogy az adott döntéssel kik és milyen mértékben kerülnek jobb körülmények közé, milyen pozitív hatása lehet ennek a közvetlen és a tágabb környezetre is, hanem azt keresik, hogy milyen feszültséget és milyen területeken generálhat a mégoly pozitív pillanatnyi döntés is. (12.50) Szigorúan csak a nemzetiségi területen maradva egy jellemző példa az elmúlt évekből: amikor felvetettük a nemzetiségipedagógus-pótlék emelésének szükségességét, akkor azonnal találkoztunk azokkal a negatív észrevételekkel, hogy ezzel feszültséget fogunk gerjeszteni a nem nemzetiségi pedagógusok között, valamint miért nem differenciáljuk a nemzetiségi pótlékot, miért nem terjesztjük ki minden nemzetiségi pedagógusra. 2017-ben, az első nemzetiségipedagóguspótlék-emelésre vonatkozó javaslat parlamenti tárgyalásakor elmondtam, hogy azért dolgozom/dolgozunk, annak örülnénk a legjobban, ha nemzetiségi területen végre elérnénk, hogy úgymond feszültséget keltettünk, mert ez azt jelentené, hogy végre valahol, valamiben érdemben előre tudtunk lépni, amit már mások is észrevettek. Állok elébe a feszültségeknek, és ha már ott leszünk, akkor azok megoldása lesz a következő feladat. Ezt is tettük, amikor... - sőt, mielőtt a leendő feszültség felmerült volna, megoldottuk. Ebben a 2020. év elején jelentős segítséget kaptunk az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Nevezetesen, amikor a nemzetiségi pótlék harmadik emelését megelőzően jeleztük Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár úrnak, hogy az immáron 40
