Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 1. szerda - 227. szám - A minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK:
1252 majd bekerül a nyugdíjkasszába, és ily módon lehet nemcsak nyugdíjrendszeren belüli átrendezéseket foganatosítani, hanem nyugdíjemelést is. Ehhez viszont az kellene, hogy mérhetően növekedjen a bérszínvonal, de a régió országait illető táblázathoz képest azt látjuk, hogy a magyar adat 2008, tehát az előző nagy válság óta egyáltalán nem nőtt kiugró mértékben. A régió nálunk alacsonyabb fejlettséggel rendelkező országainak egy része elhúz mellettünk, és nem látjuk azt a dinamikát a magyar gazdaságban és egyáltalán a magyar kormányzati hozzáállásban, amely szavatolhatná azt, hogy hosszú távon növekedjen a bérszínvonal. A nyugdíjrendszer eközben fenntarthatatlanná vált, tehát most már egy 700 milliárdos lyukról beszélünk, ennek a kipótlási összege nyilvánvaló módon a következő években csak növekedni fog. Ezzel szemben azt látjuk, hogy van önöknek mozgásterük, vannak nem várt bevételeik. Említettem, hogy csak az áfabevételek 100 milliárddal haladják meg a várakozásokat, és másfajta adófajtákat is említhetünk itt. Ezek mozgásteret jelentenének, államtitkár úr. Én támogatója vagyok annak, hogy adott esetben a munkaadók kapjanak kedvezményeket, de vizsgáljuk meg ezeknek az áttételes hatásait, adott esetben ne az önkormányzatokon csapódjon le mindez. Tegyék fenntarthatóvá azokat a rendszereket, amelyek most nem fenntarthatók! Önök azzal védekeznek, hogy hát, persze, a családtámogatások mennyire igyekeznek odahatni a demográfiai folyamatokra, és nézzük meg, hogy 2010 óta, amikor is 1,2 körül volt a termékenységi arányszám, mit értek el önök 2021-ig. A helyzet az, hogy lényegében semmit. Az, hogy a termékenységi arányszám javult, vitathatatlan, és visszaállt arra az 1,5-1,6 közötti szintre, ami, államtitkár úr, két dolgot szögezzünk le: a régió országainak nagyjábóli átlaga, és adott esetben még mindig alacsonyabb az európai átlagnál. A helyzet az, hogy ez nem a kormány áldásos tevékenysége miatt következett be. A demográfiai szakma visszapótlódásnak nevezi ezt a folyamatot, keressenek rá nyugodtan okostelefonon. Az összes volt szocialista országnál, amely nagyon szerencsétlen gazdasági helyzetbe került az elmúlt 30 évben, mindegyiknél 1,1-1,2-ig esett a termékenységi ráta, aztán mindegyiknél visszapótlódott, visszaállt 1,5 környékére. Egy kivétel volt, államtitkár úr: Magyarországon történt meg mindez a legkésőbb. Tehát amiről önök beszélnek, az a szakma által visszapótlódásnak nevezett folyamat, ami 2010-re a legtöbb régióbeli országban már megtörtént, Magyarországon nem. Itt voltak nagyon elhibázott, elbaltázott, borzasztó lépések, mint a Bokros-csomag és egyebek, amelyek évekkel tolták ki ezt a szakma által egyébként ismert jelenséget és hatást. Nagy szerencse számunkra, hogy a 2010-es években ez visszaállhatott, ugyanakkor ne egyszerűsítsék le a magyar családok gyermekvállalást illető döntéseit pusztán adópolitikai és támogatást érintő kérdésekre. Itt egy nyugodt, biztonságos, kiszámítható környezet, egy megfelelő bérszínvonal, egy megfelelő lakhatási program és az állandó politikai pszichózis elengedéseinek az együttes hatása keletkeztethet egy olyan helyzetet, amikor is Magyarországon a családok a szülőföldön való boldogulás lehetőségét érzik. Ezt a szülőföldön való boldogulás lehetőségét több százezer magyar honfitársunk nem érezte az elmúlt évtizedben, ők mentek el kényszerből külföldre. Most van egy óriási lehetőségünk, mert a koronavírus okozta válság lehetőség a tekintetben, hogy egy motivációs programot kapjanak ezek a magyar fiatalok, hogy itthon akarjanak boldogulni. Mi nem nagyon látjuk ennek nyomait, a lakhatási fronton egészen biztos, hogy nem. (11.40) És ha már demográfiát magyaráznak majd, akkor, államtitkár úr, kérem, arra is térjen ki, hogy hogyan szalaszthatták el a legnagyobb lehetőséget ezen a téren, hiszen a Ratkó-unokák nagyon-nagyon népes tábora most, az önök hosszú kormányzása alatt futott ki lényegében abból a korból, hogy fizikailag, biológiailag gyermeket vállalhasson. Tehát hogyan voltak képesek egy ilyen nagy generációt elengedni anélkül, hogy bármifajta szülőföldön boldogulást érintő komplex csomagot dolgoztak volna ki számukra. Ezt nemcsak én kérdezem, Nacsa képviselőtársam is szólni fog. Ott a „Jövőnk a gyermek” című tanulmánykötet, amit az önök szakértői jegyeztek, nagyon sok KDNP-közeli, amúgy kiváló demográfiai szakember írta tele ezt a kötetet. Ők maguk fogalmazzák meg ezt a kérdést, Nacsa képviselőtársam, tehát kérem, hogy a saját szakembereik kérdésére majd válaszoljanak legalább, hogy mégis hogyan szalaszthatták el ezt az óriási lehetőséget, hogyan voltak képesek a demográfiai szakadék felé való zuhanásnak a lassítási lehetőségeit is elmulasztani. Óriási veszteség ez Magyarország számára. Én csak azt kérem Magyarország Kormányától, hogy legalább a rendelkezésre álló mozgástéren belül kedvezményezze valóban a családokat. Ezt megteheti most, mondjuk, a gyermekvédelmi, gyermeknevelési cikkek áfatartalmának csökkentésével, és olyan esetben próbáljon kedvezményezni munkaadóknak, hogy az hosszú távú fenntarthatósági problémákat ne okozzon, vagy ha okoz, akkor válaszolják meg azt, hogy önök ezeket a fenntarthatósági kérdéseket, például a nyugdíjrendszerét hogyan oldanák meg, hogyan képzelik el. Én igyekeztem egy lehetséges megoldási utat felvázolni, az önök számaiban ugyanakkor nem köszön vissza az, hogy efelé haladnának. Kérem, hogy tisztázzuk ezt a kérdést. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK:
