Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 1. szerda - 227. szám - A minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről

1253 Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről l: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Terápiás jelleggel meghallgattuk Z. Kárpát Dánielnek a szokásos beszédét. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Általában nem különböznek az elemek, mindig ugyanazokat hajtogatja, teljesen mindegy, hogy a törvényjavaslat témája miről szól. A minimálbért és a garantált bérminimumot nem sikerült említenie képviselő úrnak, illetve az adócsökkentések mértékét sem sikerült a képviselő úrnak sorra vennie, de sok minden elhangzott terápiás jelleggel. (Z. Kárpát Dániel: Te hol voltál az előző percekben?) Számára ez, reméljük, az adventi szép időben, a karácsonyra való készületben fontos a lelkének. Erre vissza fogok térni, mert nagyon-nagyon látványos a képviselő úr szavainak a megváltozása az utóbbi időben, hiszen korábban, amikor a családokat sújtó és a demográfiai visszapótlódást késleltető intézkedésekről beszélt - elég visszanézni 4-5-6 évvel ezelőtti fölszólalásait a tisztelt képviselő úrnak -, akkor jellemzően mindig a Bokros-csomagtól indult és a Gyurcsány-kormányokon át a Bajnai-válságkezelésig érkezett meg. Valahogy ilyenkor, most, hogy a nagy összeborulásban kimarad a 2002-2010 közötti korszak „dicsérete”, most már a Bokros-csomagnál megáll a képviselő úr felsorolása, nehogy az a listás hely kétségbe vonódjon, ilyenkor gyorsan kapkodni kell a levegőt. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A mostani törvényjavaslat, amelyik itt van előttünk, és amelyet államtitkár úr ismertetett, egy olyan törvényjavaslat, amit egy baloldali kormány és egy baloldali pénzügyminiszter soha nem nyújtott volna be az Országgyűlés elé. Azért mondom ezt, mert az előttünk fekvő törvényjavaslat nem megszorításokat, nem adóemeléseket tartalmaz, hanem éppen annak ellenkezőjét: a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben jelentős adócsökkentéseket, valamint a babakötvényre befizetett összegek állami támogatásának a növelését tartalmazza. 2022. január 1-jétől 200 ezer forint lesz a minimálbér, ami így magasabb lesz, mint az önök idejében az átlagbér volt, a garantált bérminimum összege pedig 260 ezer forintra nő 2022-től. A történelmi léptékű, bátor minimálbér-emelésre és a garantált bérminimum emelésére a sikeres válságkezelés és a magyar gazdaság kiváló teljesítménye ad lehetőséget. A Fidesz-KDNP-kormányok mindig a lehető legmagasabb mértékű minimálbér-emelések kormányai voltak. Visszaemlékezhetünk arra, hogy 1998-2002 között 19 500 forintról 50 ezer forintra növelte a minimálbért az első Orbán-kormány. Ez négy év alatt 30 500 forintos emelést jelentett. Mit gondolnak, 2002-2010 között mennyivel emelkedett a minimálbér? Nyolc év alatt 50 ezer forintról összesen 73 500 forintra. Tehát nyolc év alatt önök 23 500 forintot tudtak emelni a minimálbéren. Ezután, 2010-2022 között pedig 73 500 forintról 200 ezer forintra nő a minimálbér, ami 126 500 forintos emelést jelent. Tehát, még egyszer, önök nyolc év alatt 23 500 forinttal tudták emelni a minimálbért. Ennyi történt az önök ideje alatt. A minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével kapcsolatban folytatott tárgyalások eredményeképp 2021. november 15-én született meg a megállapodás, miszerint jövő évtől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege havi 200 ezer forint, a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum pedig a teljes munkaidő teljesítése esetén havi 260 ezer forint. A megállapodás része a munkáltatói közterhek további 4 százalékpontos csökkentése a jelenleg hatályos mértékekhez képest. Így a szociális hozzájárulási adó mértéke a korábbi 27 százalékról 2017-től fokozatosan csökkent, 2017-ben 22 százalékra, 2018-ban 19,5 százalékra, 2019-ben 17,5 százalékra és 2020-ban 15,5 százalékra csökkent a szocho; tehát 27 százalékról négy év alatt 15,5 százalékra. A következő lépésben a jelenlegi mértékhez képest összesen 2,5 százalékponttal tovább csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, amely így 2022. január 1-jétől 13 százalékra csökken, valamint megszűnik a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulási adó. A munkáltatói teher csökkenése így összesen 4 százalékpontos lesz, 2,5 százalékos tehát a szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalékpont a szakképzési hozzájárulás csökkenése. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatóknak egy munkavállaló utáni adóterhe 2022. január 1-jétől már csupán 13 százalék lesz. Ez az adóteher a baloldal kormányzása alatt 33,5 százalék volt. Tehát még egyszer, hogy érezzék a tisztelt képviselők és a magyar munkavállalók és a vállalkozók: az önök idejében 33,5 százalék volt a munkavállaló utáni adóteher, most pedig 13 százalék lesz január 1-jétől. Azt gondolom, hogy a számok is önmagukért beszélnek, érdemes ezt tudatosítani magunkban. Tehát a Gyurcsány-kormány alatt, kimondhatjuk azt, hogy egy munkavállaló után több mint két és félszer magasabb adót fizetett egy munkáltató, mint most, 2022. január 1-jétől. Ezen túlmenően az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásban, az ekhóban 15,5 százalékról 13 százalékra csökken a kifizetői ekho mértéke. A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó adóalanyok esetében módosul a tételes adó megfizetése ellenében a főállású kisadózót megillető ellátások alapja, havi 50 ezer forint tételes adó megfizetése esetén az ellátási alap 102 000 forintról 108 000 forintra, a magasabb összegű tételes adó fizetését választó adóalanyok esetében pedig 170 ezer forintról 179 ezer forintra emelkedik. Továbbá 11 százalékról 10 százalékra csökken a kisvállalati adó, a kiva mértéke. Érdemes megjegyezni, hogy ezen adócsökkentések mellett