Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 8. csütörtök - 188. szám - Az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - PAULIK ANTAL nemzetiségi szószóló:
968 Tisztelt Ház! A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 16. § értelmében a nemzetiségi személynek joga van az anyanyelve szabályi szerinti névhasználatra, annak hivatalos elismerésére és az anyakönyvben megjelenő nemzetiségi nyelvű nevének a személyi igazolványon, illetve más hatósági igazolványokban történő feltüntetésére. Amennyiben elfogadjuk, hogy a névviselési jog az emberi méltóságból levezethető alapvető jog, hiszen minden embernek elidegeníthetetlen joga van az önazonosságát kifejező saját névhez és annak viseléséhez, akkor bátran kijelenthetjük, hogy az anyakönyvi eljárások egyszerűsítéséről és elektronizálásáról, valamint az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló nemrégiben elfogadott törvény nagy lépést jelentett a nemzetiséginév-viseléshez fűződő jog gyakorlása felé. Hasonlóan értékeljük azt is, hogy az egyes nemzetiségek országos önkormányzatai - jogszabályi rendelkezés nyomán - elektronikusan is hozzáférhetővé tették honlapjaikon az adott nemzetiség körében használt utónevek jegyzékét. Ugyanakkor a név megjelenése az anyakönyvekben nem minden esetben jelenti azt, hogy a nemzetiségi nyelvű névhasználat területén megoldódott minden probléma. Továbbra sem megoldott a nevek fonetikus átírása mellett az anyanyelv szabályainak megfelelő feltüntetésük az anyakönyvekben, így pedig a későbbiekben akadályba ütközhet annak eldöntése, mit is értünk pontosan az anyanyelvű név személyi okmányokban való megjelentetése alatt. (13.20) Az elmúlt évtizedben a nemzetiségekhez tartozó személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és szervezetek több körben kezdeményezték, hogy nemzetiségi nevüket az egyéb, személyazonosításra itthon és külföldön is használható személyi okmányaikon is feltüntessék. Ezek között elsősorban az útlevelet - mint külföldön, így az egyes közösségek anyaországában is az elsődleges személyazonosítás eszközét - kívánták ellátni ezzel a lehetőséggel, valamint a szintén fényképes vezetői engedélyt, amelyet adott esetben szintén elfogadnak más országok hatóságai is a személyazonosság megállapítására. Ezt az igényt a korábbi években különféle indokokkal utasították el az illetékes szervek. Ezek között a leggyakrabban elhangzó érv az adatokkal kapcsolatos nemzetközi elvárások mennyisége, illetve az egyes okmányok adattartalma bővítésének mennyiségi vagy terjedelmi korlátai voltak. A személyi nyilvántartások elektronizálásával az egyes nyilvántartások adatrögzítésének terjedelmi korlátai lényegében megszűntek. Adott esetben az elektronikus nyilvántartásokon alapuló személyi okmányok lényegében bármennyi adat őrzésére képesek. Más kérdés, hogy az adott okmány kártyaformátumán közvetlenül is feltüntethető, illetve az azokról szabad szemmel leolvasható adatok mennyiségi korlátai továbbra is létezők. Ugyanakkor eldöntendő kérdés, hogy egy nemzetiséghez tartozó magyar állampolgár mely adatok megjelenését tartja elsődlegesnek a saját személyazonossága igazolására is alkalmas okmányán. Természetesen ez a kérdés ma még nem tekinthető egyik megközelítésből sem lezártnak, de mindenképpen érdemes figyelemmel lenni adott esetben az igények változására, illetve a többnyelvűség igényére is. Visszatérve a nemzetiséginév-használati jogok törvényi biztosításának kérdéskörére, idetartozik, hogy néhány hónapja volt lehetőségünk a Magyarországi nemzetiségek bizottsága képviseletében részt venni egy, a nemzetiséginév-használat lehetőségeinek bővítését célzó egyeztetésen a Belügyminisztériumban. A megbeszélésen több felvetéssel is éltünk, ezek egyike a nemzetiségi nyelvű név személyi igazolványon való elhelyezkedésének kérése volt, a másik a személyazonosításra alkalmas más okmányokon - ahogyan említettem - a vezetői engedélyen és az útlevélben való feltüntetésének lehetősége volt. A megbeszélésen a bizottság jelen lévő tagjai előtt világossá vált, hogy a gépjárművezetői engedély jelenlegi adattartalma, illetve az azon szereplő adatok zsúfoltsága valóban nehezen tenné lehetővé egy vagy nők esetében akár több újabb sor beillesztését. Ezért végül egyetértettünk azzal, hogy emiatt célszerű a jogosítvány tartalmának változatlanul hagyása. Ugyanakkor, részben az illetékesek tájékoztatására, miszerint a közeli jövőben kerül módosításra az útlevelek tartalma is, az útlevélben megjelenítendő nemzetiségi névre vonatkozó kezdeményezésünket fenntartottuk. Most az előttünk fekvő módosítási csomag vonatkozó pontjában örömmel és megelégedéssel üdvözöljük a lehetőséget, hogy kérésre az útlevélben is feltüntethetővé válik a nemzetiséghez tartozók neve anyanyelvükön. Fontos lépésnek tartjuk, és üdvözöljük, hogy az említett egyeztetésen felvetett javaslataink egyike ilyen rövid időn belül megvalósíthatónak látszik. És most, a beszédem végén szeretném kihasználni az alkalmat, hogy megköszönjem mindazoknak, akik felszólalásukban támogatólag említették ezt a módosuló pontot.
