Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 7. szerda - 187. szám - A Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezésről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):

895 NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem fogom igénybe venni a 15 percet. Nagyon örülök ennek a színvonalas, izgalmas eszmecserének, amelybe, gondolom, elnök úr is és jegyző úr is szívesen bekapcsolódna, hiszen ők is elkötelezettjei ennek a témának. Néhány szót szeretnék szólni szóhasználati kérdésről, utána a kezdeményezés és a ma este jelentőségéről, majd a küzdelem színteréről és állásáról néhány gondolatot. Tehát ez a három vonatkozás lenne, amit szeretnék érinteni. Ami a szóhasználatot illeti: a Minority SafePack kifejezést használjuk, és meglehetősen elterjedt most már, de nem értik a honfitársaink. Ezért én kifejezetten szeretném kérni önöket arra, képviselőtársaim, hogy amikor erről az ügyről beszélünk, akkor használjuk a Magyar Állandó Értekezlet által megfogalmazott magyar szóhasználatot, ami nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezésnek aposztrofálja a Minority SafePacket. Azt gondolom, hogy jól összefoglalja a Minority SafePack polgári kezdeményezés és miegymás, hogy nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezésként utaljunk rá. A másik: a székely petíció kérdésével kapcsolatban szintén szóhasználati kérdés. Én itt azt szeretném javasolni, mivel ez is egy nagyon hosszú címmel rendelkezik - Gál Kinga ezt ismertette -, én azt javaslom - és erről nincs még a Magyar Állandó Értekezletnek határozata -, hogy hívjuk a székely petíciót nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésnek, mert ez a kezdeményezés nagyon egyértelműen a nemzeti régiókról szól, és jól tükrözi azt a jogi jelentőséget is, amit egyébként itt az előttem szólók többen is már érintettek. Meg szeretném jegyezni, hogy a két polgári kezdeményezés valóban nincs ellentétben egymással, hanem nagyon jól egészíti ki egymást, mint ahogy egyébként itt az elmúlt évtizedekben kialakult autonómiavitákban is eléggé jól összecsiszoltuk a kulturális autonómia és a területi autonómia fogalmai közötti összhangot. És egyébként egyáltalán nem véletlen, hogy ha megtaláljuk a kulturális és a területi autonómia közötti összhangot, ennek köze van a két kezdeményezéshez, hiszen a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezés alapvetően a kulturális jogokról szól, míg a nemzeti régiókról szóló kezdeményezésnek van egy nagyon fontos területi dimenziója, ami felértékeli a jelentőségét. Tehát a két polgári kezdeményezés jól kiegészíti egymást, és itt meg szeretném jegyezni, hogy egy hónap van hátra a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének a lezárultáig, és még nem érte el mind a hét országban azt a 25 százalékos többletet, amennyivel túl kell gyűjteni ahhoz, hogy érvényes legyen a kezdeményezés. Ezért én szeretnék mindenkit bátorítani arra, hogy ne lankadjunk, és továbbra is támogassuk az aláírásgyűjtést, különösen azokban az országokban, ahol még nem érte el ezt a küszöbértéket az aláírások száma. Miben látom a jelentőségét az előttünk fekvő nyilatkozatnak, egyáltalán a kezdeményezésnek? Három dologban. Először is, valóban az európai kisebbségvédelmi rendszer európai uniós pillére megteremtésének a kihívása előtt állunk. Azért kell európai kisebbségvédelmi rendszer, mert nincsen rendezve az európai nemzeti kisebbségeknek a helyzete. És az európai kisebbségvédelmi rendszernek van több pillére, amely már létrejött. Fontos pillére az Európa Tanács, hallottunk róla többek részéről; fontos pillére az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. Itt fontos lépések is vannak, és magának ennek a két szervezetnek az Európai Unióhoz való viszonyában is fontos fejlemények történnek, hiszen például a lisszaboni szerződés előírta azt, hogy az Európai Uniónak csatlakozni kell az Európa Tanácsnak az égisze alatt elfogadott emberi jogi egyezményhez, és talán más egyezményéhez is, amit az Európa Tanács már megalkotott, így például a kisebbségvédelmi egyezményekhez is adott esetben, aminek a szempontjából tehát döntő kérdés, hogy megtörténik-e az Európai Unió részéről ez a döntő lépés, ez a csatlakozási esemény. A magyar Európa tanácsi elnökség, amely most májustól novemberig fog tartani, foglalkozni fog ezzel a kérdéskörrel is, de amit most szögezzünk le és zárjunk rövidre, hogy az Európai Unió nem húzhatja ki magát ennek az európai kisebbségvédelmi rendszernek a kiépítéséből, és azt gondolom, hogy jó irányba haladunk: ez az alulról fölfelé történő építkezés azon területeken, ahol már van egyértelmű joghatósága az Európai Uniónak, lehet a kiindulópont. Másodszor: valóban szó van a polgári kezdeményezésekről, ahogy itt a vitában hallhattuk. Egészen botrányos az, hogy az Európai Unió demokratikus deficitjének a kezelésére irányuló jogintézmény, amelynek egyébként a jelentéstevője Schöpflin György európai parlamenti képviselőnk volt - emlékezzünk meg őróla is -, itt egészen botrányosnak tartom, hogy nulla jogalkotási kezdeményezés fakadt az összes érvénytelen és az összes érvényes polgári kezdeményezésből. Azt gondolom, ez az Európai Bizottságnak nagyon komoly felelősségét hordozza, és nekünk valóban a polgári kezdeményezéseknek a védelmében is föl kell lépni, amellett, hogy a nemzeti kisebbségeknek a védelmében föllépünk, amikor erről a kérdésről beszélünk. És a harmadik jelentősége talán kevésbé közvetlen ennek a mostani vitának, de az Európai Unió jövőjéről induló vita újraindul most májusban.