Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. március 22. hétfő - 185. szám - „A 2021-27 évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról” című politikai vita - KORÓZS LAJOS (MSZP):

792 bérlakásállomány is évről évre csökken. Képviselőtársaim is szokták forgatni nyilván a Habitat Magyarország elemzését évről évre. Kérem szépen, tételesen benne vannak ezek az - idézőjelbe mondom természetesen - eredmények. A következő prioritási pont a gyermekes családok szegénységének csökkentése, integrált járási gyermekprogramok, s a többi, s a többi, koragyermekkori felzárkóztatás. Kérem tisztelettel, kedves barátaim, az előző évek politikája nem ezt mutatta. Ma már van persze miniszterünk is hozzá. Két dolgot szeretnék megemlíteni önöknek. Az országos átlagkereset mellett a két gyermeket nevelő családok keresete is az egyik legalacsonyabb lett tavaly az Európai Unión belül, a nettó átlagbérekre vonatkozó tagállami statisztikák alapján. És akkor a következő megállapítás: az egyedülállók, gyermektelenek átlagos nettó bére 2019-hez képest is csökkent - ez a negyedik legalacsonyabb Európában. A harmadik megállapítás: az egy átlagos családra - két szülő, két gyermek - leosztott átlagbérek is a 2019-es évhez képest csökkentek. Tehát az előző két év statisztikai adatai egyértelműsítik azt, hogy itt gyakorlatilag nincs pénze az embereknek a mindennapi megélhetéshez, és nem kapnak semmiféle segítséget gyakorlatilag a kormánytól. Én úgy látom, hogy cserbenhagyás van. Nem is tudom, valaki itt említette, hogy szégyenteljes cserbenhagyás van a magyar családokat illetően. Igen, és a magyar munkavállalókat illetően. Államtitkár urak, ha ők lennének megnevezve arra, hogy válaszoljanak az ellenzéki képviselők interpellációira vagy kérdéseire, akkor hallhatták volna, hát nincs olyan ellenzéki frakció, aki ne nyújtott volna be valamilyen országgyűlési határozati javaslatot vagy törvénytervezetet arra nézvést, hogy miért nem tudják támogatni önök a magyar munkavállalókat akkor, amikor elveszítik a Covid-járvány idején az egzisztenciájukat, és legalább a 80 százalékát adják oda; hogy Európában a legszégyenteljesebb három hónapos álláskeresési támogatás van, és emberek százezrei esnek el az ellátórendszertől. Szeretném előrebocsátani, itt is megjegyzem, hogy primitív, demagóg hazugság az, amikor azt mondják, hogy nem akarnak segélyeket osztani. Az álláskeresési támogatás nem segély. Az egy társadalombiztosítási juttatás, hogy az aktív foglalkoztatott, amikor dolgozik, azért fizet járulékot és azért fizet adót, a munkáltatója pedig szochót, hogy amikor a munkavállalója bajba kerül, akkor az állam segítséget nyújtson neki. Ez nem segély. Ha van pénz űrkutatásra, ha van pénz a budai Vár ismételt felújítására, ha van stadionokra, ha van vadászati kiállításra, ha van lówellnessre, akkor legyen a magyar munkavállalóknak is támogatás a közös pénzünkből! A nagytőke helyett a kis- és középvállalkozásokat, a munkavállalókat kéne támogatni! Igen, többször elhangzott, ez egy ócska neoliberális gazdaságpolitika, amely arra való hivatkozással, hogy az európai uniós források egy jelentős részéhez a multinacionális cégek nem tudnak hozzájutni, ezért a magyar kormány őket direktben támogatja. Igen, és a profitot meg kiszivattyúzzák az országból. Mert az egy hazugság, hogy visszaforgatják a pénzt kutatás-fejlesztésre, munkahelyteremtésre, technológiamegújításra! Százmilliárdok mennek el így az országból. Százmilliárdok! Ezekről kellett volna beszélni, kedves képviselőtársaim! Igen, tízmilliárdokkal támogatták az elmúlt hetekben is a járványra való hivatkozással a multinacionális cégeket. Itt van a kezemben az Eurostat egyik felmérése (Felmutatja.), a napokban jelent meg. Ki is nyomtattam magamnak. Ezen az ábrán az látszik, hogy kérem szépen, Magyarország az, amelyik a munkavállalókat nem támogatta gyakorlatilag. Majdnem a nulla felé konvergál az a kormányzati segítség a járvány ideje alatt, amelyet el lehetett volna várni a magyar kormánytól. S nézzék meg, ez egy szomszédos ország az első helyen - tudják, ki? Horvátország, akik majd’ tíz évvel utánunk csatlakoztak az Európai Unióhoz. Horvátország az élen van, Magyarország meg az utolsó. Miközben itt egyik jobbikos képviselőtársam fel is hívta a figyelmet rá, hogy az a bizonyos adóék Magyarországon, az elvonás milyen mértékű. Borzasztó sokat dolgoznak a magyar emberek, iszonyatosan sokan, és kizsákmányolják saját magukat is. A magyar kormánynak rabszolgatörvény volt a válasza a kihívásokra. Nem véletlenül tüntettek itt az ellenzéki képviselők évekkel ezelőtt, és nem véletlenül mentünk képviselőtársaimmal Székesfehérvárra vagy a Dunaferrhez, hogy igen, nem azért adózunk éveken, évtizedeken keresztül, hogy amikor bajba kerül egy munkavállaló, akkor ne kapjon segítséget a kormánytól. Lehetne, igen, a prioritások között az is szerepel, hogy a megváltozott munkaképességűek esetében olyan segítséget kéne nyújtani, hogy vissza tudjanak kerülni akár a nyílt munkaerőpiacra, akár a védett munkaerőpiacra. Ma délután azonnali kérdést és kérdést intéztem a kormányhoz, éppen annak az alkotmánybírósági határozatnak a végrehajtásáról, amely lassan három évvel ezelőtt született meg, hogy a rokkantak esetében felül kell vizsgálni a jelenlegi jogszabályokat, mert egyértelműen megmondta az Alkotmánybíróság, hogy nem volt állapotjavulás azoknál az embereknél, vagy a legtöbbjüknél, akiknek elvették vagy csökkentették az ellátását, és csupáncsak azért, mert átalakítják a minősítési rendszert, és két miniszteri rendeletet egymással összevetve megállapítják, hogy ennek az embernek ennyi és ennyi tízezer