Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 22. hétfő - 185. szám - „A 2021-27 évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról” című politikai vita - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
748 DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amint azt a politikai vitát kezdeményező képviselők is megállapították, a 2021-2027. évi költségvetési ciklusban minden korábbinál nagyobb források állnak rendelkezésre Magyarország számára, jelentős részt a Covid-19-világjárvány okozta károk felszámolása, a gazdasági válságból való kilábalás érdekében, amelynek felhasználására 2021. április elejéig kell majd benyújtani a terveket Brüsszelben. Ezért én is indokoltnak tartom, hogy az Országgyűlés napirendjére tűzte a kérdés megvitatását, hiszen nagyon nem mindegy, hogy egy ekkora összeget Magyarország mire és hogyan használ föl. Úgy gondolom, hogy az Országgyűlés ellenőrző szerveként az Állami Számvevőszék is hozzájárulhat ezeknek az uniós forrásoknak a lehető leghasznosabb felhasználásához azzal, hogy megosztja az elmúlt időszakban végzett ellenőrzési, elemzési és az integritásalapú szervezeti kultúra elterjesztése érdekében végzett tevékenységének releváns tapasztalatait. Felszólalásomban két kérdéskört kívánok fókuszba állítani. Először bemutatom, hogy az integritásszemléletnek mekkora jelentősége van az EU-s pénzek felhasználásában, majd arra világítok rá, hogy az uniós források milyen hatással lehetnek a jövőbeli költségvetési folyamatokra. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A korrupció elleni fellépés minden nemzet, így Magyarország számára is stratégiai jelentőséggel bír, eredményessége nem csupán az adott ország megítélését, de a különféle gazdasági folyamatokat, a nemzetgazdaság fejlődését is nagymértékben befolyásolhatja. A jól irányított állam egyik alappillére az államműködés átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása, a tiszta közélet megteremtése, amelynek feltétele, hogy az állami szervek a közjó előmozdítását szolgálják. A korrupció elleni fellépés sikere és az integritásalapú közigazgatási kultúra megteremtése érdekében 2011-ben az Állami Számvevőszék kezdeményezése alapján nemzetközi összehasonlításban is példamutató nemzeti összefogás jött létre Magyarországon. A korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről szóló nyilatkozatot 2011. november 18-án írta alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész és jómagam. (17.50) Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, ’14-ben a Belügyminisztérium, ’16-ban a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, 2020-ban pedig a Gazdasági Versenyhivatal. A szándéknyilatkozat aláírása óta eltelt egy évtizedben hazánkban célzott és hatékony lépések történtek a korrupció megelőzése, illetve visszaszorítása érdekében. Kiemelkedő eredménynek tekinthetjük, hogy az integritás fogalma mára beépült a közintézmények működésébe, és annak szerves részévé vált. Magyarországon kiépültek azok az integritásirányítási és kontrollrendszerek, amelyek hozzájárulnak a korrupciós helyzetek kialakulásának megelőzéséhez. A korrupció elleni nemzeti szintű összefogás eredményességét számos célkitűzés megvalósulása biztosítja. Hadd idézzek néhányat: többek között a nemzeti korrupcióellenes program életre hívása, a középtávú nemzeti korrupcióellenes stratégia, illetve az integritásalapú, hivatásetikát és -kultúrát megtestesítő köztisztviselői, valamint bírói etikai kódex megalkotása, nem utolsósorban az integritáskontrollokat létrehozó jogszabályok megalkotása, valamint a közszolgálati szakemberek, az állami tulajdont kezelő gazdasági társaságok vezetőinek képzése is. Mindezek eredményeként kiindulópontja volt még a 2008-ra datálható időpont, amikor is az Országgyűlés megbízta az Állami Számvevőszéket, hogy fordítson kiemelt figyelmet a korrupció elleni fellépésre. Az ÁSZ erre alapozva 2009-ben indította el integritási projektjét, amely ma már számos kezdeményezést foglal magában. Tehát a Számvevőszék integritási projektjének keretében 2011 óta többek között évente elvégezte és nyilvánosságra is hozta a közszféra intézményeinek korrupciós veszélyeztetettségét, valamint a korrupciós kockázatok kezelésére szolgáló kontroll kiépítettségét értékelő integritás felmérését, értékelését. 2015-ben az Országgyűlés határozatában ismerte el az ÁSZ-nak az integritásalapú szervezeti kultúra elterjesztése érdekében végzett tevékenységét. A 2020 áprilisában lezárt, sorrendben kilencedik kérdőíves kutatáshoz minden korábbinál több, 4002, közpénzből működő, közvagyont kezelő szervezet csatlakozott. Mindez azt mutatja, hogy a magyar közszféra szervezetei elkötelezettek a megelőzésen alapuló, korrupció elleni fellépés eszközeinek szervezeti szintű alkalmazásában. A felmérés eredményei alapján a Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy tovább javult a korrupció ellen védettséget biztosító integritáskontrollok kiépítettsége a magyar közszférában. A felmérés arra is rámutatott, hogy az integritásszemléletű működésnek különös aktualitást ad a Covid-19-világjárvány; a közszférát érintő többletfeladatok miatt most még fontosabb a korrupciós veszélyek elleni védekezés.
