Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 22. hétfő - 185. szám - „A 2021-27 évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról” című politikai vita - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
749 Az ENSZ állásfoglalása, a nemzetközi kutatások, illetve a Számvevőszék értékelése szerint a rendkívüli állapot kiemelt korrupciós, illetve szabályelkerülő magatartásból eredő kockázatot jelent a világon mindenhol, ezért fokozott jelentősége van a korrupció megelőzését biztosító rendszerek kiépítettségének és szabálykövető működésének a közszféra szervezeteinél is. A korrupció elleni rendszerszintű fellépés leglátványosabb eredménye a magyar gazdaság elmúlt években megvalósított kiemelkedő mértékű fehéredése, amelyet az úgynevezett áfarés - ami a kivetett áfa és a valóban a költségvetésbe beérkező általános forgalmi adó közötti különbséget jelenti - folyamatos csökkenése fémjelez. Magyarország az áfacsalások elleni harc éllovasává vált, a magyar állam áfabeszedési hatékonysága a nyugat-európai országok szintjén van, sőt a német, osztrák, belga vagy épp a brit értéknél is már jobbá vált 2020-ra. A dinamikus kifehérítés több száz milliárdos bevételt jelent a költségvetésnek, miközben növeli az átláthatóságot, igazságos piaci viszonyokat teremt a gazdaság szereplői számára, jelentősen csökkenti a korrupció lehetőségét, és erősíti a tisztességes adófizetést, a fair piaci versenykörnyezet megszilárdítását. Tisztelt Ház! Áttérve a második területre, a „Next Generation EU” helyreállítási alapból beérkező források nemcsak a gazdasági növekedésre, hanem a központi költségvetés likviditási helyzetére is hatást fognak gyakorolni. Az Állami Számvevőszék elemzései, amelyeket a képviselő hölgyek és urak számára is összegyűjtöttünk a mai vitához, rámutattak ugyanakkor, hogy az elmúlt években az uniós támogatások Európai Bizottsággal történő utólagos elszámolása a központi költségvetés számára jelentős finanszírozási kihívást, többletfeladatot jelentett. Egyfelől azért, mert az Európai Unió által támogatott fejlesztések ütemesebb megvalósítása érdekében célszerű az uniós támogatások megelőlegezése, amely költségvetési kiadásként jelentkezik, ezáltal a kormányzati szektor statisztikai adatait is befolyásolja. Másfelől azért, mert a fejlesztési kiadások megelőlegezése, tényleges felhasználása és elszámolása között egy évnél hosszabb időszak is eltelik, ami alatt a megelőlegezett összeg a magyar állam finanszírozási kitettségét növelte és növeli is. A fejlesztési projektekhez megítélt uniós támogatások megelőlegezése és tényleges megtérítése közötti időbeni különbség mértéke a pályázati rendszer jellemzőinek, a fejlesztések felgyorsítására vonatkozó kormányzati célkitűzéseknek, az Európai Bizottsággal való elszámolás időigényének és a finanszírozott uniós projektek összetettségének együttes következménye. E tényező következtében az uniós támogatásokhoz kapcsolódó bevételek időbeni beérkezése bizonytalanná válik. A volatilitás, az időbeli változékonyság következtében a központi költségvetés egy jelentős nagyságú, a pénzforgalmi egyenleget érintő kockázattal szembesül. E kockázatot a kormányzat a megelőlegezés mértékének szabályozásával kiadási oldalról elvileg befolyásolni tudja. Ez azonban a fejlesztések lelassulásához vezetne, így célszerűbbnek bizonyult a kockázat bekövetkezésének, azaz a nagyobb pénzforgalmi hiánynak a vállalása és a gondoskodás annak finanszírozásáról. További szempontot jelent, hogy az előleg a kormányzati szektoron belülre vagy kívülre kerül folyósításra. Amíg a pénz a kormányzati szektoron belül marad, addig nem érinti a kormányzati szektor pénzforgalmi hiányát, mivel a központi költségvetés számára kiadást jelentő és a pénzforgalmi hiányt növelő tétel a kormányzati szektor egy másik alrendszerében - így például az önkormányzati alrendszer - vagy egyéb kormányzati szektorbeli szereplőnél jelenik meg mint bevétel, azaz ami a pénzforgalmi hiányt csökkentő tételként számolódik el. Amennyiben az uniós támogatáshoz kapcsolódó előleget a központi költségvetés a kormányzati szektoron kívülre nyújtja, akkor a kormányzati szektor pénzforgalmi hiánya nő. Ebben az esetben az egyéb gazdasági szereplőt szerződés kötelezi arra, hogy az előleget ütemesen használja fel, és azokkal határidőben elszámoljon. Így segíthető elő, hogy a központi költségvetés az Európai Bizottsággal történő elszámolást követően minél hamarabb visszakapja a folyósított előleget. Csak jelzem, hogy ez korábban, 2010 előtti programoknál külön gond volt, hogy végül is az Európai Bizottságnak el kellett engednie a költést és a foglalkoztatási feltételeket és a növekedési feltételeket, mert a 2008-as válság után nem tudták volna egyébként ezek a külső szereplők felhasználni és teljesíteni. Ennél most sokkal jobb a helyzet jelenleg. A kormány elsősorban tartalékképzéssel, év közben az előirányzatok átcsoportosításával, illetve új, előrehozott adósság kibocsátásával csökkentheti a finanszírozási kockázatot. Az EU pedig a megelőlegezési gyakorlatának rugalmasabbá tételével javíthatja a költségvetési kockázatokat a következő periódusban, ’21-27 között. A tervek szerint az EU rugalmasabb és világosabb, rövidebb és kevésbé bürokratikus szabályokat tervez bevezetni, hogy könnyebben lehessen a pénzeszközökhöz hozzáférni. Másrészt viszont elfogadásra került az
