Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 1. hétfő - 182. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
455 2 forint, ma 300. A mignon 1 forint volt, ma 450. Az Olcsó Könyvtár regénysorozat 2 forint volt, ma 1500 forint. A könyvtári tagság egy évre 2 forint volt. Egy napilap 60 fillér volt, ma 145 forint. A telefonálás 60 fillér volt akár egész napra is. A Vidámparkban 1 forint volt szinte minden, a hullámvasút 2 forintba került, ma 2800 forint. A múzeumok, állatkert 1-2 forint volt, ma minimum ezer forint. A mozibüfében a sós perec 1 forint volt, ma 240 forint. A szalámis zsemle 2 forint volt. A Kalmopyrin, Algopyrin ára 2 forint volt, ma 1800 forint. A hetvenes években 3 forintért adtak egy liter benzint, ma 406. 1 forint volt a fagylalt, 1 forintért lehetett 3 percet telefonálni. 2 forintért már moziba lehetett menni, ma 1700 forint. 2,50-ért a strandra egész nap lehetett menni, ma egy strandbelépő legalább 2600 forint. 40 fillér volt egy zsemle vagy egy kifli, ma 28 forint. 1 forint volt az óriáskifli, ma 229 forint. 2 forint volt egy zacskó savanyúcukor, ma 290 forint. 1 forint volt a villamosjegy, 1,50 az autóbuszjegy, ma pedig 300 forint alatt nem ússza meg senki a vonal árát. 1971-85 között a napilapok ára 1 forint 50 fillér volt, ma 145 forint. Az Express csoki 1,80 volt, a Mókus és a Sport szelet 2 forint, a kenhető sajt, a dobozos 2,50 volt, ma pedig már 400. 1960-ban egy bruttó átlagkereset 1575 forint volt, ma állítólag 400 ezer. De ha csak a fagyi árához viszonyítom a változást, ami 50 fillérről 300 forintra emelkedett, azt a 600-szoros áremelkedést bizony a 254-szeres béremelkedés nem igazán kompenzálja. Amikor az általános iskolát kezdtem, 50 fillér volt egy gombóc fagyi, amikor leérettségiztem 250 forint. Mi ebben mértük akkor az inflációt. Az infláció jelen van természetes módon minden országban, de nem mindegy, hogy a piac természetes velejárója, vagy a folyamatosan elhibázott gazdaságpolitika eredménye. Akárhány tanulmányt olvasok 1946-tól napjainkig fizetőeszközünk értékének változásáról, mindegyik tele van hazánk vezetőitől független magyarázatokkal, hiszen ki ismerné el, különösen Magyarországon, amely bizonyos körök számára következmények nélküli ország, hogy hibáztak. A pénzromlás hathatós elősegítői, a mai örökösei és akár a ma még aktív akkori felelősök ma még mindig meg akarják mondani hazánkban, hogy kell vezetni az országot. Mindazok, akik felpörgették a pénzünk romlását, még a mai napig is osztják az észt, okosabbak mindenkinél, és ha megkérdezed tőle, mi jót tettél te hozzá hazánk polgárainak boldogulásához, általában már nagy a csend. Úgyhogy az 1-2 forintos világ elmúlt, a milliós világ van ma, de én azt szeretném, hogy mi, politikusok a parlamentben törekedjünk arra, hogy hazánk fizetőeszköze egyszer valaha kaphassa vissza régi fényét, ami volt. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A következő felszólaló napirend utáni felszólalásra jelentkezve Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr. Parancsoljon! DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Napirend után ismét szűkebb hazám, Pécs, Baranya közvetlen problémáiról fogok beszélni. Nyilvánvalóan pontosan tudjuk mindannyian, bárhol is éljünk az országban, hogy mennyi feladattal jár megőrizni a lakóövezetünk, lakótérségünk egészséges környezetét, és azt is tudjuk, hogy mennyi kihívással jár megküzdeni a már most megvalósuló, illetve kockázattal fenyegető környezeti károsodással, környezeti pusztítással szemben. Azt is tudjuk, hogy az önkormányzatoknak e téren viszonylag szűkösek a forrásai, tehát elmondhatjuk, hogy az önkormányzatoknak, a városoknak felelőssége van a környezetpusztítás elleni fellépésben, de ezt nem fogják tudni soha hatékonyan megvalósítani egy erőteljes kormányzat, erőteljes állami segítség nélkül. Azt tudjuk mondani, hogyha a Pécset és Baranyát érintő környezeti kockázatokat, a környezetpusztítás példáit nézzük, hogy az egy nagyon finom kifejezés lenne, hogy a kormány nem partner abban, hogy segítsen a városnak, segítsen Pécsnek, segítsen Komlónak és a térségnek, hanem kifejezetten azt kell mondanunk, hogy a kormány sorozatosan semmibe veszi a helyiek érdekeit, és semmibe veszi a helyiek kinyilvánított akaratát. Sajnos, azt is el kell mondanunk, hogy az érintett térség, a környezeti kockázatokkal sújtott térség két kormánypárti képviselője, Hoppál Péter és Nagy Csaba is sorozatosan elárulja a térséget szavazataival, a térség érdeke és a térség szándéka ellen szavaz, illetve nem is teszi meg, amit meg lehetne. Azt is el tudjuk mondani, hogy szintén csak nehezíti a környezeti kockázatok elleni fellépést az, hogy a kormánynál is e téren egy egészen kaotikus helyzet alakult ki. Láthattuk mindannyian, hogy múlt évben még létezett olyan, hogy fenntarthatóságért felelős államtitkárság, illetve létezett olyan is, hogy energiapolitikai, energiaügyi államtitkárság, és azt tudjuk mondani, hogy mindkét államtitkárságot egy szakember vezette. Most valamilyen meggondolásból kifolyólag a kormány ezt a két államtitkárságot összevonta, és külsős államtitkárt nevezett ki az élére, aki ezeknek a területeknek egyáltalán nem szakértője, az Igazságügyi Minisztérium oldaláról érkezett. Tehát konkrétan azt sem tudjuk megmondani, hogy szavakban a
