Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 1. hétfő - 182. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - NUNKOVICS TIBOR (Jobbik):
456 fenntarthatóság, a teremtésvédelem mellett kiálló kormánynak ki az illetékese a fenntarthatósági kérdések tekintetében. Tehát mondhatjuk, hogy nemhogy egy minisztériumot nem szentelt egy rendkívül fontos, a mai kor talán legfontosabb kihívásának a kormány, de az amúgy eddig meglévő államtitkárságot is megszüntette, illetve összevonta. Azt sem tudjuk megmondani, hogy jelenleg a kormányban ki az a szakember, ki az a szakpolitikus, ki az az államtitkár, aki a nukleáris biztonság kérdéseivel vagy éppen a radioaktív hulladékok elhelyezésének a kérdésével kapcsolatban illetékesnek tekinthető, és akivel legalább egy vitát lehet folytatni, vagy akihez indítványokkal lehet élni. Eddig Kaderják Péter volt az, aki ezekben a kérdésekben illetékes volt, vele lehetett legalább szakpolitikai vitákat folytatni, most már ilyen ember sincs még mutatóban sem a kormány soraiban. Beszélnünk kell arról, hogy ez az egyik legsúlyosabb kihívás, ami Pécs, Baranya térségét érinti. Tudjuk azt egyrészt, hogy az egykori uránbányászati tevékenység döbbenetes környezetpusztító hatásával összefüggésben egy soha véget nem érő rekultivációs folyamatot, rekultivációs feladatot kell ellátni, ami százmilliós nagyságrendben igényel évente forrásokat, ennek a munkának soha nem lesz vége. A másik oldalról pedig egy nagyon komoly kockázat fenyeget, egyrészt környezeti, műszaki és gazdasági kockázat is, az, hogy a kormány - semmibe véve a térség kinyilvánított akaratát - egy atomtemetőt akar kialakítani Pécs nyugati határaitól körülbelül 8 kilométerre, Boda térségében. 2013-ban indult meg a folyamat. Pécs városát gyakorlatilag be sem vonták, hasonlóképpen Szentlőrinc városát se vonták be partnerként, és egyszerűen a kormány és a döntéshozók figyelmen kívül hagyják a térség érdekeit, figyelmen kívül hagyják a térség világosan kinyilvánított szándékait. Mi 2019-ben letettünk egy indítványt Pécs megyei jogú város önkormányzatának az asztalára, és elsöprő többséggel fogadta el a testület, hogy Pécs nem hajlandó eltűrni határaitól néhány kilométerre egy objektumot. Azt is el tudjuk mondani, hogy a világon példa sincs arra, hogy egy ilyen nagyvárosi agglomerációhoz ilyen közel akarjanak egy ilyen tározót kialakítani a nagy aktivitású radioaktív hulladék számára. Az Országos Atomenergia Hivatal vezetője, főigazgatója is elismerte, hogy a döntéshozók tisztában vannak azzal, hogy milyen súlyos társadalmi problémákat és gazdasági problémákat jelent ez, és hogy milyen erőteljes a társadalmi ellenállás, és ezt majd ők a meg nem nevezett valósi döntéshozók felé közvetítik. Ennek ellenére is múlt évben az Országgyűlés kormánypárti többsége ismét meghosszabbította azt a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló nemzeti programot, amely kimondja, hogy lesz egy ilyen mélygeológiai tároló, tehát atomtemető, és továbbra is csak a Bodai Agyagkő Formációnak mint lehetséges helyszínnek az esetével számol. (15.20) Azt tudjuk mondani, hogy a kormány és az Országgyűlés kormánypárti tagjai világosan üzentek Pécsnek és Baranya megyének, elárulták, semmibe vették az ott élők érdekeit, semmibe vették az ott élő fiatalságnak a jövőjét. Mi azt tudjuk mondani, hogy mindent meg fogunk tenni a következő bő egy évben annak érdekében, hogy ezt a döntést felül lehessen vizsgálni, de egy világos ígéretként tudom megfogalmazni, hogy ha megvalósul jövő tavasszal a kormányváltás, akkor egészen biztosan nem lesz Boda térségében atomtemető. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett a Jobbik képviselőcsoportjából Nunkovics Tibor képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó. NUNKOVICS TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Most a magyar falvakról szeretnék szólni, és a számos probléma közül egy nagyon súlyosat kiemelni, amely már több évtized óta érinti a magyar kistelepüléseket. Ez nem más, mint az elvándorlás, és ennek is egy nagyon fontos, nagyon kardinális oka, mégpedig az utaknak és a közlekedésnek a kérdése. Azt tapasztalhatjuk a legtöbb magyar kistelepülésen, hogy egy igen súlyos elvándorlás érinti ezeket a falvakat, nagyon sok fiatal és középkorú távozott külföldre - sajnos ez a tendencia egyébként napjainkban is folytatódik. Nyilván itt kivételt jelentenek az agglomerációs falvak, a főváros környéke, a főváros környékén elhelyezkedő, illetve a nagyvárosok környékén elhelyezkedő falvak, hiszen itt azért van egy megtartóerő a nagyobb munkalehetőség miatt, de a kistelepüléseken ez a tendencia sajnos jelenleg is tart. Egyébként, ugye, ezekből a kistelepülésekből, falvakból hagyták el a legtöbben Magyarországot az elmúlt több mint egy évtizedben.
