Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. június 1. kedd - 206. szám - A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
3070 járvánnyal összefüggő okból nem ülésezik. A törvény ugyanakkor az Országgyűlést is felhatalmazta arra, hogy a kormánynak adott felhatalmazást bármikor visszavonhassa. A felhatalmazásoknak köszönhetően Magyarország Kormánya gyors és hatékony intézkedéseket tudott hozni. Több mint egy évvel későbbről visszatekintve azt tudjuk mondani, hogy eredményes volt a védekezés, a koronavírus elleni védekezés mind az élet- és az egészségvédelem, mind pedig a gazdaság és a munkahelyek megvédésének tekintetében. Hála a magyarok áldozatvállalásának és fegyelmezettségének, a járványt tavaly nyáron sikerült úgy visszaszorítani, hogy a 2020. évi LVII. törvénnyel a veszélyhelyzet megszüntetéséről is dönthetett az Országgyűlés. Mindemellett a jogbiztonság követelménye megkívánta, hogy a veszélyhelyzet megszűnése és a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályvesztése ne történjen meg annak hiányában, hogy megfelelő átmeneti rendelkezések megalkotásra kerülnének, erről pedig a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény gondoskodott. Sajnos a koronavírus-járvány már ősszel újult erővel, újabb hullámmal éreztette a hatását egész Európában. Az első hullámnál jóval intenzívebben támadó vírus elleni küzdelemben továbbra is az volt a célunk, hogy emberéleteket mentsünk meg, amihez gyors döntési és cselekvési képességre volt szükség. Ehhez ismételten az Országgyűlés felhatalmazását kellett kérnie a kormánynak. A második felhatalmazó törvény megalkotása idején már látható volt, hogy mi lehet a járvány leküzdésének kulcsa: már előrehaladott fázisban tartott a vakcinák engedélyezési eljárása. Így az első felhatalmazási törvénnyel szemben, amely az Országgyűlés általi visszavonásig biztosított a kormány számára különleges jogokat, és amely végül 99 napig volt hatályban, a második felhatalmazás idején már elérhető közelségbe került a járvány megállítása. Eszerint a törvény határozott időre biztosította ezt a felhatalmazást. A második felhatalmazó törvény megszavazását, 2020. november 11-ét követő hónapok bebizonyították, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták a kormány által kitűzött célokat, amely az emberélet, az egészség megóvására, a gazdasági károk mérséklésére és a munkahelyek megvédésére irányult. A legfontosabb törekvésünk ekkor is az volt, hogy mielőbb magunk mögött hagyjuk a járvány időszakát, ezért a kormány a veszélyhelyzetben alkotott rendeletei hatályának meghosszabbítására tett javaslatot, amely felhatalmazás megadására az Országgyűlés a 2021. évi I. törvényt alkotta meg. Sajnálatos módon, ugyanúgy, ahogy a védekezés korábbi szakaszaiban, politikai viták terhelték ezeket a jogalkotási aktusokat, pedig teljesen egyértelmű volt már akkor is, és visszatekintve még inkább egyértelmű, hogy szükségesek és arányosak voltak a védekezéshez. Más országokban nem kísérték belpolitikai csatározások ezeknek a felhatalmazó törvényeknek a megalkotását. Ezt követően Magyarország Európa egyik legeredményesebb oltási programjával küzdött a koronavírusjárvány ellen. (Dr. Lukács László György közbeszól.) A magyar oltási stratégia olyannyira beváltotta a hozzáfűzött reményeket, hogy március 8-án a beoltottak száma meghaladta az egymillió főt, ez a szám március 30-án érte el a kétmillió főt, április 13-án hárommillió főnél tartottunk, április 30-án már négymillió főről beszéltünk, május 22-én pedig a beoltottak száma ötmillió főre emelkedett, így az oltásoknak köszönhetően a járvány harmadik hullámát is sikerült letörni. Mára a magyar emberek több mint 50 százaléka védett, és hazánk járványügyi szempontból ma védettebb és biztonságosabb országnak minősül, mint a szomszédaink vagy mint bármelyik nyugat-európai ország. A sikeres oltási terv végrehajtásának köszönhetően folyamatosan, fokozatosan, lépésről lépésre enyhítettünk a bevezetett szigorú védelmi korlátozásokon, így végre eljuthattunk oda, hogy a járvány előtt megszokott életünkhöz minél előbb és minél teljesebben visszatérhetünk. Ezen eredményeknek hála, a veszélyhelyzet megszüntetése ma már karnyújtásnyira van tőlünk, azonban a felelős jogalkotás újfent megköveteli, hogy a különleges jogrendben az életünk részévé vált szabályok egy része ne egyik napról a má-sikra kerüljön ki a jogrendszerből a veszélyhelyzet elmúltával, hanem fokozatosan, kellő felkészülési idő biztosítása mellett. Az asztalon fekvő törvényjavaslat célja, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás által az elmúlt hónapokban érintett tárgykörökben az Országgyűlés a jogbiztonság érvényesülése érdekében a veszélyhelyzet idején létrejött jogviszonyokat úgy szabályozza, hogy a szabályozási átmenet egyértelműen és kiszámíthatóan biztosított legyen. Ez a következő tárgyköröket érinti: igazságügyi alkalmazottak, bírák és ügyészek, illetve a bírósági és ügyészi szervezet esetében olyan szabályokat alkottunk korábban, amelyek lehetővé tették, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró határozott idejű egyéni és testületi kinevezések és megbízások meghosszabbodjanak a veszélyhelyzet megszűnéséig. Hasonlóan más területen érvényesülő szabályokhoz, a veszélyhelyzet ideje alatt az igazságszolgáltatás rendszeréhez tartozó igazságügyi hivatásrendeket szabályozó törvények hatálya alá tartozó eljárásokban a veszélyhelyzeti szabályozás kiindulópontja főszabályként az volt, hogy az eljárások megindíthatók és
