Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 27. csütörtök - 204. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes törvényeknek a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete létrehozásával összefüggő módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

2814 édesanyának miért kell napi 9 órát dolgoznia a gyereknevelés, a háztartás meg minden mellett. Ez a keresztény-polgári értékrend egyik alapelve? Nem értjük, hogy miért szerepel egyáltalán ez a 9 órás munkaidő ebben az előterjesztésben. Nem világos, hogy mi a kormányzati cél a gyermeket vagy gyermekeket nevelőkkel szemben. Eddig a kormányzat azt kommunikálta, hogy a szülő a gyermeke születését követően a leghosszabb ideig maradjon otthon, és ne menjen vissza a munkaerőpiacra. Ez a törvényjavaslat ennek épp az ellenkezőjét irányozza elő. Munkaszervezési feladatok átvállalásával és adókedvezmények nyújtásával arra ösztönzi a kisgyermeküket otthon nevelőket, hogy mielőbb térjenek vissza a munkaerőpiacra. Emlékeznek még kormánypárti politikusaink a 2010 előtti időszakra, ha már folyamatosan erről beszélnek? Hát, önök voltak a legnagyobb élharcosai annak, hogy a szocialista kormány ne biztosítson olyan rugalmas munkakörülményeket, hogy a gyermek hároméves kora előtt vissza tudjanak térni a munkaerőpiacra. Önök voltak a leghangosabbak 2010 előtt, hogy az édesanyák maradjanak csak otthon, hároméves korukig a gyermeket neveljék, vagy ha három gyermeket nevelnek, akkor vissza se menjenek. Most meg jön itt egy módosítás, ami ennek pontosan az ellenkezőjéről szól. Nem világos, hogy valójában mi a jogalkotói szándék ezzel a törvényjavaslattal. A törvényjavaslat akár egyértelmű beismerése is lehet annak, hogy megbukott a kormányzat családtámogatási intézkedési sorozata, illetve a családvédelmi akcióterve. Megismétlem az első mondataim közül azt, hogy a munkáltatók ma Magyarországon tömegével kapkodnak a három és több gyermeket nevelő édesanyák után - amúgy ez nem így van. Azt sem tudjuk, hogy egy ilyen családokat érintő törvényjavaslatot miért nem Novák Katalin tárca nélküli miniszter asszony nyújtott be. Bár tudjuk, hogy Kósa Lajosnak nagyon nagy vonzódása van a szövetkezetek felé, és gondolom, már meg is van a fejében, hogy mit szeretne ebből. Azt láttuk már kormánypárti politikusoktól az elmúlt években, hogy a szövetkezeti formákat hogyan tudták a saját hasznukra használni. Nem világos, hogy a tagok között felosztásra kerülő árbevételhez miként jutnak majd a tagok. A törvény szerint az ételutalvány adómentesen biztosítható a tagok számára, ugyanakkor a szövetkezete által nyújtott szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell fizetni. Ha valaki tagként dolgozik a szövetkezet által elvállalt munkában, de igénybe veszi a szövetkezet szolgáltatásait, akkor ez az általa megkeresett összegből kerül levonásra, ha viszont ezenfelül járna számára pénz az árbevételből, akkor azt akár étkezési utalvány formájában is megkaphatja. (10.00) Nem világos, hogy a kisgyermekek gondozását, nevelését érintő új ismeret- és tudásanyag megszerzésének lehetőségéhez hogyan férnek majd a tagok hozzá. Az is elképzelhető, hogy a korábbi EU-s pénzekből működtetett baba-mama klubot át akarja venni a szövetkezeti forma. Ezeken a foglalkozásokon jelen voltak szakemberek, például védőnők, akik szakmai kérdésekre releváns válaszokat tudtak adni a kisgyermeket nevelőknek. Az nagy kérdés, hogy a szövetkezet által szervezett és működtetett ismeretfejlesztési és edukációs alap pénze mire is használható fel valójában. Erre vonatkozóan sincsenek szabályok meghatározva az előterjesztésben. Nagyon nagy kérdés, hogy ezekkel a szövetkezeti formákkal vajon át akarják venni a védőnői szolgálat feladatkörét, vagy szociális területen érintett szakemberek, a bölcsődék vagy óvodák, a védőnői hálózat feladatait akarják átruházni a szövetkezeti formára. Egyszerűen nincsenek konkrétumok a törvényjavaslatban leírva. A szociális szövetkezetek az atipikus foglalkoztatási formák közül az önfoglalkoztatás sajátos szervezeti kereteit teremtik meg, és ezáltal a hátrányos helyzetű és/vagy hátrányos térségekben élő munkavállalók minél hosszabb, minél tartósabb munkalehetőséghez jutását biztosíthatják. Ha az előbbiekben leírtakat vesszük alapul, akkor az előterjesztők azt állítják, hogy a több gyermeket nevelő kisgyermekes szülők hátrányos helyzetben vannak a munka világában, és minden eszközzel segíteni kell őket abban, hogy minél gyorsabban, és lehetőleg a saját és családjuk igényeinek megfelelően vissza tudjanak kerülni a munkaerőpiacra. Végre beismerik, hogy a három és több gyermeket nevelő édesanyák mekkora hátrányban vannak ma Magyarországon a munkaerőpiacon. És sajnálom, hogy nincs itt KDNP-s képviselőtársam, mert igenis, az egyik legnagyobb szegénységi kockázatot jelenti ma Magyarországon, ha gyermeket vállal egy házaspár. Arról ne is beszéljünk, amikor vállalják a harmadik vagy a negyedik gyermek megszületését. A szociális szövetkezetekről csak néhány gondolatot, hogy mit láthattunk az elmúlt években. Engedjék meg, hogy két ügyet felhozzak! Az egyik az ESZOSZ-ügy, ahol több milliárd forintot tüntettek el kormánypárti politikushoz köthető vállalkozók, több mint háromezer hátrányos helyzetű munkavállalót megkárosítva. És ugyebár nem feledkezhetünk el Farkas Flóriánról sem a „Híd a munka világába” program ügyében. A 2015-