Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 26. szerda - 203. szám - A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről:

2782 Szerintem abban nincsen közöttünk vita, hogy valamilyen olyan rendszert érdemes kialakítani, amely nem az új típusú - mert ezek nem annyira új típusú kihívások, ezekkel már korábban is találkoztunk -, de akár az újszerű megjelenési formájú kihívásokra gyorsan, hatékonyan tud az ország reagálni azzal, hogy közben megőrzi a demokratikus kontrollt. Merthogy a legnagyobb probléma ezzel a törvényjavaslattal az, hogy sok mindenről szól, sok mindent nagyon aprólékosan meghatároz, a demokratikus kontroll az, ami hiányzik belőle. Én figyelmesen hallgattam mind a miniszteri expozét, mind pedig a vezérszónoklatokat a kormánypárti oldalról, bár őszintén szólva, Nacsa képviselő úr talán egy picikét meg is lepett, hiszen olyan témákat hozott fel, amelyek nem pontosan kapcsolódnak ide, de majd ezekre kívánok reagálni. De ha megnézzük ezt a törvényjavaslatot, akkor egy dolog biztosan nem jelent meg számomra a vezérszónoklatokban, ez pedig a különleges jogrendi világgal kapcsolatos pontosság. Miniszter Úr! Én elfogadom azt, hogy van olyan, amit nem lehet egy törvényben szabályozni, szerintem ebben nincs közöttünk vita. De az alapvető demokratikus kontroll, az alapvető alkotmányossági feltételek az állampolgárok számára törvényben meghatározottan és pontosan kell hogy ott legyenek. Nekem ez a pontosság az, ami rendkívüli módon hiányzik a törvényjavaslatból. Azt mondanám, hogy ahhoz képest, hogy milyen törvényről van szó, meglehetősen sok a pongyola megfogalmazás, sőt félreértésekre okot adó megfogalmazás. Alapvetően az Alaptörvény kilencedik módosítása volt a kiindulópont, amely vitte, mondjuk, a kormányt és a kormány képviselőit arra, hogy megszülessenek az ezzel kapcsolatos törvények, hiszen az Alaptörvényhez szükségesek sarkalatos törvények. Az első probléma ott kezdődött, hogy elfelejtettek velünk egyeztetni erről az alaptörvény-módosításról. Szóval, ha bennünket és a szavazóinkat a haza részének tekintenek, akkor elvárható lett volna, hogy általában is a különleges jogrendi kérdésekről egyeztessenek velünk. Ugyanis, ahogy itt már mások elmondták, az ilyen különleges jogrendi helyzetben nincs kormánypárti és ellenzéki. Ha baj van, akkor nekünk egy asztalhoz kell ülni. Tudják, a járványveszélyhelyzet elején ez az egy asztalhoz ülés ment. Egészen addig, míg a kormánypártok, és nem azt mondom, hogy a miniszter vagy a minisztérium, de a kormánypárti politikusok politikai érdeke azt nem diktálta, hogy ki kell ebből lökni az ellenzéket. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tudomásul kell venni, hogy jelen pillanatban is az ellenzéki képviselők és a mögöttünk álló szavazótábor ennek a nemzetnek a része, ennek az országnak a polgárai, bármennyire is nem kedvelik ezt. Sosem tekintünk úgy önökre, mint akik nem részesei ennek a nemzetnek, mi úgy tekintünk önökre, mint akik politikai riválisaink. Önök ellenben minden egyes alkalommal kirekesztik az országból az ellenzéket, az ellenzéki szavazókat, az ellenzéki politikusokat. Szerintem ez rossz út. Különösen különleges jogrendi helyzetnél, ahol valóban - és ahogy itt elhangzott - az Országgyűlés lényegében kiiktatásra kerül. Szerintem itt van egy picike tévedés. Tehát attól, hogy egy kormánynak többsége van az Országgyűlésben - hiszen nyilvánvalóan Magyarországon ilyen a berendezkedés -, azért különleges jogrendi helyzetben nem automatikus az a támogatás, amiről önök beszélnek, és amúgy sem lehet egy képviselői támogatás automatikus, hiszen feltételezem, hogy azért az országgyűlési képviselők - legalábbis az ellenzéki oldalon, azt nem tudom, hogy a kormánypárti oldalon - néha bizonyos kérdésekben autonóm módon döntenek. Tehát attól, hogy valakinek kormánypárti többsége van és kormányt ad, nem feltétlenül minden esetben biztos a többsége. Éppen ezért szükséges az, hogy az Országgyűlés, ahol, bocsánat, mi vagyunk a népképviselet, a népszuverenitás, mi vagyunk, most ezt akár szeretik, akár nem, nekünk kell ezeket a döntéseket meghozni és felelősséget vállalni. Miniszter Úr! Mi szeretnénk ezt a felelősséget vállalni. Tehát mi nem óvodások vagyunk. Mi megválasztott országgyűlési képviselők vagyunk, és akik majd idejönnek 2022-ben meg ’26-ban és utána, megválasztott országgyűlési képviselők, akik teljes felhatalmazással képviselik a magyar polgárokat. Nem kiskorúak vagyunk, nem felügyelet kell fölénk; a kormány fölé kell felügyelet, és ezt a nép az országgyűlési képviselők útján gyakorolja. Világossá tettem az elején, hogy pongyola a megfogalmazás, és azzal szeretném kezdeni, hogy már rögtön a preambulumnál, de aztán ez végig látszódik, van itt némi probléma, amit szerintem tisztázni kell. Szerintem az, hogy Magyarország védelme, biztonsága fejlődjön, fejlesztésre kerüljön, fenntartható legyen, fejleszthető legyen, ott az egyénnek van feladata, szerintem ez rendben van. Ebben soha nem is volt közöttünk vita. Az nincsen benne, hogy mind a preambulumban, aztán az összes többi paragrafusban Magyarország és a magyar nemzet összekeveredik. És ilyen szabályok esetén ez egy probléma. Ugyanis a magyar nemzet szélesebb annál, mint ami ma Magyarországot és a 93 ezer négyzetkilométert jelenti, és ahol önök jogszabályokat alkothatnak. Tehát, amikor azt mondja, hogy Magyarország védelme és biztonsága nemzeti ügy - ezt sokszor elmondtuk, tehát ezt sokszor végighallgattuk -, amelyen a nemzet fennmaradása és fejlődése, a közösségi és az egyéni