Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 26. szerda - 203. szám - A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről:

2783 jogok érvényesülésén alapszik, ezért a magyar nemzet védelmével és biztonságának fenntartásával és fejlesztésével összefüggő jogszabályi rendelkezéseket e törvényre figyelemmel kell meghatározni. Miniszter Úr! Nem tud ez az Országgyűlés olyan szabályokat alkotni, amely az egész magyar nemzetre hoz szabályokat, hiszen a magyar nemzetbe, feltételezem, hogy beleszámoljuk azokat is, akik a határon túl élnek, mondjuk, itt, a Kárpát-medencében, de feltételezem, hogy beleszámoljuk a Nyugatra elmenekült magyarokat is. Oda nem tudunk jogot alkotni. Itt tudunk. Ezt el kell dönteni. Ezért mondtam, hogy pongyola a megfogalmazás, döntsük el, hogy mit szeretnénk. Szerintem Magyarország tekintetében tudunk jogszabályt alkotni azzal, hogy nyilván van felelőssége ennek az országnak, és soha nem is tagadtuk, hogy van felelősségünk a magyar nemzet irányába. De ez itt most különleges jogrendi szabályozás, és ha különleges jogrendi szabályozásról van szó, akkor, ahogy több képviselőtársam is hangsúlyozta, ott nagyon-nagyon pontosnak és világosnak kell lenni. Szintén nem teljesen világos számomra, de nyilván talán majd magyarázatot kapok, a 3. §, amelyben a jogszabály meghatározza, hogy mindezen célok vagy alapok, amelyeket én felsoroltam a védelem és biztonság szavatolása alapjai tekintetében, ott ezeknek érvényre juttatásának és szükség esetén Magyarország fegyveres védelmének három pillére van: a honvédelmi rendszer és a Magyar Honvédség, a rendvédelem és a rendvédelmi szervek, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok. (21.50) Engem zavar ez a fegyveres védelem. Nem véletlenül használjuk azt, hogy fegyveres és rendvédelmi dolgozók és szervek. Nagyon világos különbséget teszünk ezek között a rendszerek között. Miközben értem, hogy miről beszélnek, nem biztos, hogy minden tekintetben egyetértek önökkel, hiszen Magyarországon és szerintem a demokratikus országok egy jelentős részében borzasztóan fontos ezeknek a szerveknek a kontrollja, miközben az együttműködése is. Szerintem erre az elmúlt években elég sok szervezetet létrehoztak, de a fegyveres védelem tekintetében én megint precízebben fogalmaznék. Magyarország fegyveres szerve a Magyar Honvédség, a többi rendvédelmi szerv, és az ilyen tekintetű pontatlan fogalmazás az, ahol az ember aztán azt mondja, hogy ha már rögtön a preambulumban, az 1., a 2. meg a 3. paragrafusban ilyen pontatlanságok vannak, akkor vajon mi történik az összes többi paragrafusban. Én tudom, hogy ezt a törvényjavaslatot nem pusztán a honvédelmi tárca dolgozta ki, hiszen a Miniszterelnökségnek volt ebben szava, ha jól tudom, de majd kijavítanak, a korábbi HM közigazgatási államtitkár is részt vett ennek a kidolgozásában most már újra dandártábornokként, ha jól tudom, tehát tábornoki rendfokozatban, korábban civilként. Én azt gondolom, hogy ezekben az ügyekben nagyon fontos a katonák jelenléte, félreértés ne essék, nagyon fontos az egyenruhások részvétele, hogy az ilyen jogszabályok kialakuljanak, hiszen nekik van gyakorlati tapasztalatuk, de nagyon fontos lenne, hogy olyan civilek is részt vegyenek e jogszabály kidolgozásában, akik nemcsak a rendvédelmi, a fegyveres és rendvédelmi oldalt képviselik, hanem képviselik az állampolgári oldalt, mert ez a törvény alapvetően épít a magyar polgárok biztonságtudatosságának fejlesztésére. Ezt még sosem fejtette ki nekem senki a kormánypártok részéről, hogy ez konkrétan mit jelentene, de abban talán nincsen közöttünk vita, hogy valóban szükség lenne elsősorban az országgyűlési képviselők biztonságtudatosságának javításában, mert abban rendkívül nagy hiányosságok vannak, másodsorban a törvények betartatásában, például a biztonság tekintetében - lásd nemzetbiztonsági ellenőrzés, amely ma már sok tekintetben egy lukas kétfillért sem ér -, harmadsorban természetesen az emberekkel való beszélgetésben és folyamatos tanulásban. Szerintem ebben nincsen vita, de ha azt gondoljuk, hogy majd az egész rendszer akkor fog működni, ha az állami szervek gyakorolnak meg felkészülnek, meg mindenféle tudományos ismereteket összerakunk, meg majd az állampolgárokat tanítjuk arra, hogy mi a biztonságtudatosság, szerintem tévedünk. Akkor fog ez a dolog működni, ha az emberek azt érzik, hogy van itt egy törvényjavaslat, amely róluk szól. Ebben a törvényjavaslatban semmi nincs, semmi nincs az emberekről. Semmi nincs az emberekről! Amikor ön nemzeti ellenálló képességről beszél, ott leírják az energiát, a közlekedést, az infokommunikációt, az állam működését. Ezek nagyon fontos dolgok, de nem látom sehol a magyar állampolgárt, a magyar állampolgár demokratikus védelmét, és az a probléma, hogy sem az Alaptörvény kilencedik módosításában, sem a törvényjavaslatban nem látom a magyar állampolgárt. Szerintem az egy természetes igény, hogy ha baj van, a magyar állampolgár jöjjön. Szoktak is jönni, őszintén szólva, ebben talán nincs is rossz tapasztalatunk, hisz ha bármi olyan természeti katasztrófa volt, ahol magyar polgár tudott segíteni, a maga módján segített. A járványveszélyhelyzet idején is megtette, de az, hogy minél többen jöjjenek, ahhoz ez kevés, ahhoz másfajta megközelítés kell. De tőlem nem áll távol, ne értsék félre, hiszen dolgoztam meg foglalkoztam ezzel a területtel, nem áll távol, de ha azt akarjuk, hogy a magyar